2007:házak

Forrás

XLS

A feladat előtörténete

Házépítés előtt állunk, és tájékozódni próbáltunk milyen lehetőségek léteznek, azaz milyen építőanyagokból lehet házat építeni, és melyiket érdemes választani. Mivel egy házépítés elég nagy költségvetéssel jár és az ember hosszútávra tervez, nem mindegy, hogy a befektetése mennyire értékálló, gazdaságos és költségkímélő (értem ez alatt az energiatakarékosságot is).

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Kutatásaim során olyan összehasonlítást nem találtam, amely kettőnél több háztípust hasonlít össze. Az isoteq rendszerrel dolgozó cég honlapján találtam egy összehasonlítást, melyben a saját rendszerüket hasonlítják össze az úgynevezett hagyományos építésű házakkal, elsősorban hőszigetelési szempontból, adatokkal alátámasztva: (http://www.isoteq.hu/isoteq.php?s=27) A másik összehasonlítás, amit találtam, egy cikk, mely a hagyományos házat a könnyűszerkezetes házzal hasonlítja össze. (http://www.otthontudos.hu/cikkek.php?uid=45&cikkmegnez=1)

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Feladatomhoz az internetről szereztem adatokat. Olyan cégeket választottam az összehasonlításhoz, melyek a legtöbb technikai információt szolgáltatták termékeikről. A következő adatokat találtam csak meg mindegyiknél, mely alapján az összehasonlítást el tudtam végezni: Elkészülési idő (hétben megadva), tűzállósági határérték (órában), hőátbocsátási tényező (W/m2K), és persze az ár Ft/m2 Szerettem volna még a hangszigetelést is bevenni az összehasonlításba, de erre vonatkozó konkrét adatot nem találtam minden háztípusnál. Ugyancsak a műszaki adatok hiánya miatt maradt ki az összehasonlításból a fa illetve gerendaház is.

A feladat által érintett célcsoportok

Érintett azok, akik házépítésen törik a fejüket, és hajlandóak a „régi jól bevált téglaházon” kívül más lehetőségeket is számba venni, figyelembe véve az energiaforrások szűkössége miatti fontos szempontot, az energia megtakarítást is. Érintettek lehetnek azok is, akik házat szeretnének venni, a fenti szempontok figyelembe vételével (milyen házat érdemes venni). Esetleg tervezők, kivitelezők is érintettek lehetnek, de tőlük elvárható lenne ezen típusok széleskörű ismerete, bár az általam megkérdezett szakemberek nem ezt bizonyítják.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A környezetemben építkezők körében azt tapasztaltam, hogy nem vesznek figyelembe minden szempontot, amikor olyan hatalmas beruházásba fognak, mint egy házépítés. Az általam megkérdezettek kivétel nélkül (és gondolkodás nélkül) téglaházat építenének. Azért választottam építőelem-típusonként is kétféle falvastagságot, hogy érzékeltessem, teljesen mindegy, milyen építőelemet részesít valaki előnyben, még ott is van lehetőség –igaz, többletköltség révén- egy jobb szigetelés elérésére. Nehéz az emberekkel új dolgokat elfogadtatni, főleg ha sok pénzbe kerül, és nincsenek több évtizedes tapasztalatok, és a tájékozottság sem a legjobb. A gyorsszerkezetes ház egyre elterjedtebb hazánkban, sokan ismerik az előnyeit és hátrányait is. A passzív ház fogalmát viszont nagyon kevesen ismerik. Összehasonlításommal remélhetőleg segítséget nyújtok ahhoz, hogy mások számára kevésbé ismert elemek milyen paraméterekkel bírnak a téglához képest. Érdekesebbé tenné az összehasonlítást, ha rendelkeznénk e háztípusokban lakó családok éves rezsiköltségének adataival, mely nagyban segítené a döntést abban, hogy mit válasszunk.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az árak a különböző háztípusoknál (közel) azonos paramétereket takarnak: földszintes (pince és tetőtér beépítés nélküli), 100m2-es, fa gerendás cseréptetős szerkezet-kész ház. Egy ház építési ára persze rengeteg dolog függvénye (nyílászárók minősége és mennyisége, vakolatok stb.). Természetesen konkrétabb árakat csak akkor tudtam volna beszerezni, ha rendelkeztem volna egy konkrét tervdokumentációval. Ennek beszerzése viszont elég nagy összeg, ezért az árak csak a honlapokon megtalálható általános tájékoztatásra vonatkozó árak. A szakértők véleménye mindig azt a típust részesíti előnyben, mely általa preferált és gyakran nem adatokkal alátámasztott, hanem szubjektív vélemény alapján.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A munkámhoz kiválasztottam azokat a cégeket, melyek a legtöbb információt szolgáltatták termékeikről, és az összehasonlíthatóság alapját képezik. A következő cégek és termékeik: A porotherm 30 és 44 téglák adatait a Wienerberger cég honlapjáról, valamint a kulcsrakeszhazak.hu oldalról szereztem be. A gyorsszerkezetes standard és extra klíma ház adatait Bien-haus Kft. honlapjáról szereztem be. Az Isoteq normál és passzív ház adatait az Isoteq Magyarország Kft. honlapjáról szereztem be. Attribútumok: Elkészülési idő (hétben megadva), tűzállósági határérték (órában), hőátbocsátási tényező (W/m2K), ár Ft/m2 Adatbázist készítettem az összehasonlítható adatokról. Elkészítettem az alapadatokat tartalmazó táblát (Pivot), rangsorolást, lépcsőket (solver futtatása), COCO táblát, majd futtattam a COCO-online-t. Készítettem átlag és szórásfüggvényt.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A solver és az online módszer is azonos eredményre jutott abban, hogy a porotherm téglaház mindkét változata alulértékelt, azaz kevesebbe kerül, mint amennyibe kerülhetne az összehasonlítás többi eleméhez képest. A gyorsszerkezetes normálház, az isoteq passzív ház túlértékelt, az isoteq normál ház pedig jelentősebben túlértékelt a többihez képest, azaz többe kerül, mint amennyibe kéne. A gyorsszerkezetes extra klíma gyorsház a solver szerint alulértékelt az online szerint túlértékelt, bár az eltérés mértéke mindkét irányban minimálisnak mondható, ezért véleményem szerint ez áll legközelebb a reális árhoz.