BA3:ado

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Diarra (vitalap | szerkesztései) 2008. október 6., 20:59-kor történt szerkesztése után volt. (Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Budapesten és Pest Megyében dolgozó adóellenőrök munkáinak összehasonlítása a hasonlóságelemzés módszertan segítségével, annak meghatározása, hogy melyik igazgatóság adóellenőrei dolgoznak a leghatékonyabban.

A feladat előtörténete

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Igazgatósága felmérést szeretne készíteni, hogy melyik Budapesti illetve pest megyei igazgatósága milyen hatékonysággal dolgozik. Ennek megfelelően vizsgálják az összes adóbevételt, a dolgozói létszámot, adóellenőrök számát, ellenőrzések számát, a kapacitás arányát, a nettó adókülönbözetet és az adónövekmény arányát. Arra kíváncsiak, hogy mely igazgatóságok eredményesek, és melyek azok, amelyek munkájának hatékonyságán javítani kellene.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az, hogy az évente megjelenő "Az APEH Világa évkönyv" adatait az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetve egyéb állami szerv mire használta/használja fel, nem publikus.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés az APEH Világa 2004. Évkönyvből származik.

Objektumok (sorok)

  • Dél-Budapesti Igazgatóság
  • Észak-Budapesti Igazgatóság
  • Kiemelt Adózók Igazgatósága
  • Kelet-Budapesti Igazgatóság
  • Pest Megyei Igazgatóság

Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • összes adóbevétel, mértékegysége: millió Ft
  • dolgozói létszám, mértékegysége: fő
  • adóellenőrök száma, mértékegysége: fő
  • kapacitás aránya, mértékegysége: %
  • ellenőrzések száma, mértékegysége: db
  • adónövekmény, mértékegysége: %
  • nettó adókülönbözet, mértékegysége: millió Ft

A feladat által érintett célcsoportok

  • egyes igazgatóságok vezetői /milyen hatékonysággal dolgoznak adott kapacitás mellett az adóellenőreim?/
  • pénzügyminisztérium /mely igazgatóságon, milyen módszerrel növeljem az adóellenőrzések által befolyt nettó adókülönbözetet?/
  • állampolgárok /lehet-e és ha igen, milyen formában növelni a tisztességes adózási rendet?/

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Amennyiben függ a nettó adókülönbözet nagysága az általam vizsgált szempontoktól, azok 1 egységnyi változása milyen nettó adókülönbözetet eredményez? Egységi változás hoz-e akkora növekményt, amit elvárok? Az adatok ismeretében van-e megoldás a költségek csökkentésére /pl. dolgozói létszám csökkentésére/? Adóellenőreim teljesítményét hogyan tudnám jobb teljesítményre serkenteni?

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A beadandó xls adatainak, munkalapjainak, felhasznált függvényeinek és a számítások értékeinek elemzése.

  • Adatok munkafüzet

Az adatok munkafüzet tartalmazza a forrásadatokat és a hozzá tartozó kiegészítő információkat. Az adatok rendszerezetten vannak feltüntetve és az adatok közötti keresést az autó-szűrő funkció segíti.

  • Pivot munkafüzet

A Pivot munkafüzetben az adatok táblázatból a kimutatásvarázsló segítségével generált Pivot tábla található a megfelelő és szükséges adatok bemutatásának lehetősége érdekében, illetve a szűrési feltételek biztosításával.

  • Coco Solver munkafüzet

A Coco Solver munkafüzetben ismét feltüntettem a Pivot munkafüzet adatait, mely képletmásolással történt. Ezen kívül a következőket tartalmazza:

    • Iránytábla: a kimutatásban lévő attribútumok alapján, a Sorszám függvény által meghatározottan, azok irányát és fontossági sorrendjét adja meg.
    • Lépcsők tábla: ez a tábla tartalmazza a Solver kimeneti paramétereit.
    • Coco tábla: A Coco táblában az Fkeres függvény segítségével és a Solver adatok függvényében kitöltünk, illetve az eleve rendelkezésre álló adatok alapján a Solver le tud futni. A Coco táblázat egyik fontos része az eltérés oszlop és annak négyzetes összege, amelyet a Négyzetösszeg függvény segítségével töltöttem fel, mivel a Solver célértéke ez a mező. A rendszer által kiértékelt döntést a tábla Solver ítélet része tartalmazza, melyet HA függvénnyel töltöttem fel.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Solver tábla értelmezése:

  • Jól teljesített /ilyen a mi esetünkben nem volt/: adott igazgatóság a vizsgált szempontok alapján jól teljesített
  • Átlagosan teljesített: adott igazgatóság a vizsgált szempontok alapján átlagosan teljesített
  • Alul teljesített /ilyen sem volt/: az adott igazgatóság a vizsgált szempontok alapján alul /vagyis rosszul/ teljesített

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az általam vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy mind a budapesti igazgatóságok, mind pedig a pest megyei igazgatóság átlagosan teljesítettek. A nettó adókülönbözet mértéke elsősorban az adóellenőrök kapacitás arányától, illetve a dolgozói létszámtól és az adóellenőrök számától függ. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a Kiemelt Adózók Igazgatóságánál ez nem mondható el, hiszen az ő esetükben mind a dolgozói létszám, mind az adóellenőrök száma alapján az utolsó helyen áll a rangsorban. Megeshet, hogy ha a Kiemelt Adózók Igazgatóságát kihagytam volna a vizsgálatból, teljesen más eredmény jött volna ki, hiszen ott sokkal kevesebb de nagyobb céget kontrollálnak, akikre jobban odafigyelnek. A nagyobb odafigyelés a cégeket is a jobb adózási morálra készteti. Fentiek alapján, ha én lennék olyan helyzetben, hogy döntenem kellene arról, hogy hogyan növeljem meg az adóellenőrzésekből befolyó nettó adókülönbözetet, én elsősorban a kapacitás arányát növelném meg egy esetleges magasabb követelményrendszert támasztva az adóellenőrök munkájához. Egy másik vonatkozásban - mivel a nettó adókülönbözet nagyban függ a dolgozói, illetve adóellenőri létszámtól - azon is elgondolkodnék, hogyan lehetne az adózási morálon javítani és ezáltal az összes adóbevételt magasabb szintre növelni, amely lehetővé tenné az adóellenőrök számának csökkentését. Így nekünk, mint Magyarországon adózó állampolgároknak talán kevesebb adót lehetne fizetni azáltal, hogy kevesebb embert kéne a központi költségvetésből eltartani. Ez viszont már egy másik és komolyabb vizsgálat kérdése.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az általam vizsgált elemzés hasznosnak mondható, hiszen olyan információ birtokába jutottunk, amit egy egyszerű táblázatból nem lehetett volna megmondani. Pl. ki gondolta volna, hogy a kapacitás arány ilyen fontos lehet? Ilyen és hasonló elemzések sorozata nagy hasznára lehetne a döntéshozó szakemberek számára, mivel segítséget nyújthatna a "gyenge pontok" feltárására.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet