2008:Juttatások

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A hátrányos helyzet vizsgálata a minimálbérből élő családok és a munkanélküli, segélyekből élő családok helyzetének összehasonlításával, a családok által eltartott gyermekek számát is figyelembe véve, a hasonlóság elemzés módszerével. Az adatok egy része fiktív (A,B..T család), más része a Szociális és Családügyi Minisztérium családpolitikai szótárai szerint számolva (családi pótlék/gyermek, rendszeres szociális segély).

A feladat előtörténete

Az utóbbi időben egyre inkább középpontba került a hátrányos helyzet megítélése, a média is sokat foglalkozott a rendszeres szociális segély munkához kötött kifizetésével. Feladatomban 15 család élethelyzetét vizsgáltam különböző jövedelemforrás és gyerekszám szerint. Arra voltam kíváncsi, hogy valóban jobban élnek-e segélyekből a hátrányos helyzetű családok, mint a minimálbérért dolgozók.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Nemrégiben Monok önkormányzata egy közfelháborodást és közhelyeslést kiváltó rendeletet hozott, miszerint a segélyek kifizetését közmunka végzéséhez, a gyerekek iskolába járatásához kötötte. A rendeletnek számos követője és ellenzője is volt az önkormányzatok között. A szerencsi kistérség polgármesterei nyílt levélben fordultak Szili Katalinhoz, az Országgyűlés Elnökéhez a helyzet minél hamarabbi megoldásáért. Az MTV Szempont című műsora is foglalkozott a témával. Riportjuk szerint az emberek többségét zavarja, hogy a "munkának nincs becsülete", szinte ugyanannyi jövedelme van a segélyekből élő családoknak, mint a minimálbérért dolgozóknak, vagy a közmunkaprogramban részt vevőknek. További felháborodást keltett, hogy vannak olyan családok, akik több millió forintos gépkocsival mennek felvenni a segélyt az önkormányzathoz, és nem tudnak ez ellen semmit sem tenni, hiszen a törvényben előírt feltételek szerint hátrányos helyzetűek. Ugyanakkor a segélyek kifizetését sem lehet mindenhol közmunka végzéséhez kötni, mert például egy kisebb faluban nincs annyi közhasznú munkavégzésre lehetőség, mint ahányan jogosultak lennének a segélyre, illetve egyéb tárgyi feltételek hiányoznak (ásó, kapa).

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához szükséges adatok egy része fiktív (A, B..T család), másik részét (családi pótlék/gyermek, a rendszeres szociális segély kiszámolásához példa) pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium weboldalán megtalálható nyilvános táblázatokból gyűjtöttem. A bruttó minimálbérből az adozona.hu weboldal bérkalkulátorával számoltam nettó bért. Az adatok a 2008. évre vonatkoznak.

A feladat által érintett célcsoportok

Leginkább magának az államnak, az önkormányzatoknak lehet hasznos, hogy a kialakult helyzetet megfelelően kezeljék le. A "munka becsülete" fontos, viszont nem lehet büntetni munkával azokat a családokat, akik valóban hátrányos helyzetben vannak, főleg úgy, ha a feltételek sem minden esetben adottak hozzá.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A tanulmányban vizsgált kérdéskör, a különböző helyzetű családokra vonatkozó összehasonlító elemzések eredményeit felhasználhatják:

* az állami szervek szabályozó tevékenységük kialakítása során (pl. segélyezési- és adópolitika, gazdaság „fehérítő” intézkedések);

az önkormányzatok (az állami szabályozás keretei között meghozott helyi segélyezési, munkahely-teremtési döntéseikben); az érdekvédelmi szervezetek/csoportok (pl. kisebbségi szervezetek, nagycsaládosok szervezetei a lobbitevékenységük során).

A válaszokat befolyásoló tényezők

A család hátrányos helyzetét/jólétét vizsgálatomban az egy főre jutó jövedelem nagysága tükrözi. Ezért olyan tényezőket vettem figyelembe, amelyek ezt befolyásolják, vagyis:

- a minimálbért (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert a minimálbér összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli);
- a házastárs keresetét (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli);
- a gyermekek számát (mértékegysége fő, iránya 1, mert a gyermekek számának növekedésével csökken az egy főre jutó jövedelem); 
- a családi pótlékot (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli); 
- a rendszeres szociális segélyt (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli).

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat elvégzéséhez meghatároztam az objektumokat, illetve attribútumokat. A 15 család (A-tól T-ig) az objektumok, az attribútumok pedig: minimálbér, házastárs keresete, gyermekek száma, családi pótlék, rendszeres szociális segély, mindösszesen. A fiktív és a közhasznú adatokból egy metaadatbázist rögzítettem, melyből "varázsló" segítségével Pivot táblát készítettem. A Pivot táblából az általam megadott irányok alapján a SORSZÁM függvénnyel elkészítettem a rangsor táblát. Ezután a SOLVER-t állítottam be, hogy a delta szorzatösszege legyen minél kisebb, majd egészen addig futtattam a SOLVER-t, míg a szorzatösszegem csökkent.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az adatok felvétele és egyszerű számítások (családi összjövedelem, egy főre jutó jövedelem számítása) elvégzése után – hasonlóségelemzés nélkül is – megállapítható, hogy:

- természetesen az ideális eset az, ha mindkét szülő legalább minimálbérért el tud helyezkedni (ekkor az egy főre jutó jövedelem 1 gyermek esetén 41527 Ft/hó);
- az egy gyerekes családokat vizsgálva, az egy főre jutó nettó jövedelemben nincs különbség ha az egyik eltartó munkanélküli, vagy mindketten inaktívvá válnak, mindkét esetben 23.085 Ft az egy főre jutó nettó jövedelem;
- több gyermekes családok esetén, bár a családi pótlék természetesen növekszik a gyermekek számával, de itt is megfigyelhető, hogy az egyik eltartó minimálbérért történő elhelyezkedése nem bír befolyással a család jövedelmére.

A hasonlóságelemzéssel vizsgálva a családok helyezetét (továbbra is az egy főre jutó jövedelem alapján) megállapítható – a „Becslés” oszlop (H101-H120) adataihoz történő hozzájárulás alapján –, hogy a kapott minimálbér, a szociális segély és a házastárs keresete nagymértékben befolyásolja az egy főre jutó jövedelmet, a gyermekek számának hatása, különösen egy gyermek esetén meghatározó, a további gyermekek befolyása kevésbé jelentkezik, míg a családi pótlék nem mutat befolyást.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények alapján megállapítható, hogy – alacsony jövedelmi helyzet esetén – nincs érezhető különbség a munkával elért jövedelemből és a segélyekből való megélhetés között. Az ilyen helyzetben lévő családoknál tehát racionális döntés a munkától való távolmaradás. Az állami és az önkormányzati szabályozóknak olyan helyzetet kell teremteni, amely ösztönzi a munkahelykeresést. Ennek elősegítésére a szakképzés kiterjesztése és egyéb eszközök igénybevétele (pl. bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelése) is szükséges.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A feladatban csak a minimálbért, a családi pótlékot és a rendszeres szociális segélyt rendeltem hozzá a hátrányos helyzetű családokhoz. Azonban az önkormányzat egyéni hatáskörben elbírálva további segélyeket, juttatásokat folyósíthat a családoknak (pl. lakhatási támogatás, adósságkezelés).

Figyelembe veendő továbbá az a tény, hogy a munkanélküliként számon tartottak jelentős része a feketegazdaságból is szerez jövedelmet a segély mellé. (Így persze az állam háromszorosan jár rosszul, hiszen fizeti a dolgozni tudó és akaró személynek a segélyt, miközben az a feketegazdaságból is szerez adózás nélküli jövedelmet, valamint további adóbevételtől/járulékbefizetéstől esik el a feketén foglalkoztató cég részéről is.) A családok tényleges anyagi helyzetének vizsgálatához ezen tényezőkre is ki kell terjeszteni a vizsgálatot.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

http://index.hu/gazdasag/magyar/orkiad080613/