BA3:csokoládé

Forrás

http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/vn.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

J.D. Gross csokoládék összehasonlítása tartalom és ár alapján, hasonlóságelemzés segítségével, minden fogyasztónak, akik a magas kakaótartalmú J. D. Gross csokoládékat fogyasztják.

A feladat előtörténete

A csokoládé fogyasztók nagy része kedveli a magasabb kakaó tartalmú csokoládékat. A média kapcsán is egyre többször hallhatunk arról, hogy sokkal egészségesebbek a magas kakaó tartalmú csokoládék, mint a tejcsokoládék. Viszont ezek ára jóval magasabb, mint a sima kakaómasszából készült csokoládéké. Kíváncsi voltam, hogy az eltérő kakaótartalom mellett még miben különböznek egymástól a kiválasztott termékek. A gyártónak tájékoztatni kell a fogyasztót a csokoládé összetételéről. Ezért a csokoládé dobozának a hátoldalán fel van tüntetve. Sok fogyasztónak nehéz eldönteni, hogy melyik vegye le a polcról. Az emberek leginkább az ár alapján döntenek, vagy azt veszik,amelyiket megszerették. Emellett olyan is akad, aki az összetevőjét nézi. Érdemes vásárlás előtt ellenőrizni, mert nem biztos, hogy a legdrágább a legjobb.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Adataimat a doboz hátoldaláról szereztem meg. Az csokoládé adatok 100g/g vagy kj/kcal egységenként van feltüntetve. Olyan csokoládékat választottam, amelyeket én magam is rendszeresen fogyasztok, emellett ismerőseim és családom is szívesen fogyasztja vagy amelyeket az üzlet polcán megláttam és szívesen megkóstolnám. Az összehasonlítás alapjául szolgáló tulajdonságokat egyrészt szubjektív megítélésem szerint, másrészt az alakjukra figyelő, sportoló fogyasztók figyelembe véve (szénhidrát tartalom , zsírtartalom) választottam.

Az emberek többsége, ha valamivel elégedett, főként a magasabb árkategóriájú termékek esetében, akkor a bevált fogyasztási szokásaikon nehezebben változtatnak. Ez tehát igaz a magas kakaótartalmú csokoládék esetében is, mivel jóval magasabb árkategóriásak, mint a tejcsokoládék. A fogyasztók többsége úgy van vele, hogy a pénzéért a lehető legjobb összetételt várja el. Jelenleg nincs olyan összehasonlító rendszer, mely segítené a fogyasztókat ezen igényük maximalizálásában. Tehát egy kiadós táncóra után, amikor szervezetem sok szénhidrátot igényel a J.D. Gross Ecuador karamellás csokoládét választanám, mert azzal tudnám a vércukor szintemet leghamarabb helyreállítani. Ezen feladat nélkül az ár-teljesítmény optimum meghatározása érdekében jóval kevesebb tulajdonságot vennék alapul. Átlagos fogyasztóként fontosabb szerepet játszik a csokoládé ízesítése. Emellett megnézném még, hogy számomra mi a legfontosabb tulajdonság, s ez alapján keresném meg a legjobbat. A feladat nélkül nem a legobjektívebb választás történne meg.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fogyasztók,akik ezek a termékeket megveszik árat és összetételt tekintve a leggazdaságosabbat vásárolják meg. Vagy nem tudnak dönteni, hogy az ár- teljesítményt figyelembe véve melyiket válasszák. A tanulmányom átnézésével időt és pénz spórolhat meg a fogyasztó.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:

1. Adatgyűjtés

Az csokoládék dobozán található adatokkal töltöttem fel az Alapadatok táblát.

2. META-adatbázis készítés

Az Alapadatok munkalapra összegyűjtött adatokra hivatkozva készítettem el a Data táblát, amely emellett tartalmazza a forrás adatokat és hogy mikor rögzítettem az adatokat.

3. PIVOT kimutatás elkészítése

Ezután létrehoztam a Pivot táblát, ami egy kimutatás, mely ellenőrzés céljából szükséges. A Data táblázatból kimutatás varázsló segítségével készítettem el a Pivot táblát. Szintén a kimutatás varázsló segítségével készítettem még egy ellenőrző táblát, mely megmutatja, hogy a Data táblában nem történt elgépelés.

4. Rangsorolás készítése

A Rangsorolás táblát a Coco munkalapon hoztam létre, miután a Pivot munkalapról hivatkozva elkészítettem a Primer adatok táblát, szintén a Coco munkalapon. A Rangsorolás táblában, a SORSZÁM függvényt alkalmazva, aszerint állítottam sorrendbe a termékeket, hogy mekkora bennük az egyes összetételek mennyisége. Az első helyen az szerepel, amelyikben a legmagasabb az adott összetétel . A SORSZÁM függvény nem számol ismétlődő értékekkel.

5. Lépcsők táblázat készítése

A Lépcsők táblát, első oszlopát 1-től 5-ig beszámozva, többi oszlopát nullákkal feltöltve készítettem el. A Solver ezekből a kimeneti paraméterekből képes számolni.

6. COCO táblázat készítése

A Coco tábla FKERES fügvénnyel hivatkozik a lépcsők táblázatra. A Coco táblában szerepel a Becslés (Ft/l) oszlop, amely a Solver által becsült árat mutatja meg; az Eltérés (Ft/l) oszlop, amely a tényleges ár és az eltérés különbségét mutatja meg, valamint annak négyzetösszeg függvény segítségével feltöltött összege, amely a Solver célcellája; továbbá az Eltérés (%) oszlop, amely %-osan fejezi ki a tényleges ár és a becslés közti különbséget. Emellett készítettem egy Értékelés oszlopot is, amely két egymásba épített HA függvény segítségével mutatja meg, hogy az adott termék ára, kiegyenlített, olcsó vagy drága.

7. Szórás és átlag függvényekkel való kiegészítés, valamint a számítások elvégzése

A Coco tábla alatt elhelyezkedő szórás azt mutatja meg, hogy az értékek a várható értéktől milyen mértékben térnek el. Az átlag egyszerű számtani közép érték számítással készült.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az általam kiválasztott 5 csokoládé esetén a következő eredmény született. Az összes termék ára Kiegyenlített, vagyis ár-érték arányos. Ezért szükségszerű volt a COCO-STEP IX modul létrehozása.

„A modul célja, hogy egy, a hasonlóságelemzés eredményeként egyensúlyi állapotokat mutató OAM esetén feloldja a legjobb ár/teljesítmény-viszony látszólagos hiányának dilemmáját. Vagyis: kiszámítsa az egyensúlyi árak köré ezek még egyensúlyt jelentő minimális és maximális értékeit.”

Így a Coco Munkalapról 10 másolatot készítve, majd azokon egyenként irreálisan magas (tízszeres, százszoros) értékeket, és irreálisan alacsony (0) értékeket megadva a Coco táblában tényleges árnak, majd a Solvert újra lefuttatva új eredményeket kaptam. Mivel ez nem minden esetben van így az első két objektum minimuma 0 lett a harmadiké 50 lett, a negyediké 500, az utolsóé pedig a tényleges legalacsonyabb ár. A maximumoknál pedig az első a legmagasabb tényleges árat kapta, a második a harmadik objektum tényleges árát kapta, a negyedik a legnagyobb tényleges tízszeresét, az utolsó pedig a legnagyobb tényleges ár százszorosát.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az itt kapott eredményekre hivatkozva létrehoztam a Step_IX munkalapon a Step_IX táblát, melyben feltüntettem a tényárakat, a megtalált minimális és maximális egyensúlyi árakat, és ezen árak tényárra vonatkoztatott arányát (min/tény és max/tény). Ezekből felállítottam egy objektumrangsort, amelynek az a termék a győztese, melynél a minimum ár a tényleges árhoz viszonyítva legkevésbé marad el az 1-től, vagyis a 100%-tól. Vagyis az így kapott objektumrangsor alapján a J.D. Gross Ecuador karamellás a leginkább ár-teljesítmény arányos, második helyen áll a J.D: Gross Ecuador karamellás csokoládé, majd ezeket követi, a J.D.Gross San-Martin csokoládé, a J.D.Gross Papua csokoládé, és az J.D.Gross Kul-Kul csokoládé.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Általában azok a fogyasztók, amelyek a magas kakaótartalmú csokoládékat vásárolják, vagy aszerint vásárolják meg a terméket, hogy milyen az összetétele, vagy, aszerint, hogy mennyibe kerül. Ezzel a módszerrel azoknak tudok segítségére lenni, akiket érdekel az összetétel és a termék árának az aránya. Ezzel időt, pénz és ezáltal energiát spórolhat meg a fogyasztó, mert könnyebben ki tudja választani a számára legideálisabb terméket. Így nem kell időt tölteni az üzletben azzal, hogy az adott csokoládék tartalmát és árát összehasonlítgassuk, ha először veszünk, próbaként ilyen terméket, hanem a feladatom alapján egyszerűbb a választás. Véleményem szerint sokkal gazdaságosabb az időt tekintve az én igénybevétele

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A lépcsős függvény segítséget nyújt adott tulajdonságú azonos márkájú csokoládék összeállítására, megmutatja, hogy adott tulajdonság milyen mértékben befolyásolja az árakat. Emellett megadja adott ár mellett milyen tulajdonságokat kell, hogy tartalmazzon a termék.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Kapcsolódó dokumentumnak találtam: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Csokol%C3%A1d%C3%A9k Itt márkánként hasonlítja össze, a kakaó tartalmat figyelembe véve. Klasszikus hasonlóság elemzést hajtott végre Én pedig a J.D. Gross márkán belüli csokoládékat hasonlítottam össze. Speciális hasonlóságelemzési módon. Mivel az interneten nem találtam megfelelő oldalt, ami segített volna a munkám elvégzésében és a termékek hátoldaláról gyűjtöttem be az adatokat. A magas kakaótartalmú csokoládék jótékony hatásával foglalkozó oldalakkal viszont találkoztam, ahol a jótékony hatásával foglalkoznak.

http://www.educafe.hu/index.php?cikk=8690 http://drinfo.hu/eletmod/taplalkozas-egyunk-okosan/mindegy-mit-eszunk http://cuisineadele.blogspot.com/2008/02/lugosi-dra-tnklyplecsnije-s-az-tcsoki.html nyilatkozat és kitöltési segédlet <https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta>;