HR:egyterű

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laca (vitalap | szerkesztései) 2009. január 23., 13:07-kor történt szerkesztése után volt. (Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egyterű autók összehasonlítása gazdaságossági szempontból.

A feladat előtörténete

Nagycsaládos apaként gyakran kellett és kell szembenéznem a család utazási nehézségeivel. Három gyermek esetén még viszonylag „egyszerű” megoldani ezeket a problémákat, hiszen az átlagos személygépkocsik – ha szűk keretek között is - képesek kiszolgálni egy család mindennapi utazási szükségleteit. Igaz ugyan, hogy többeknek kell, időnként fájó kompromisszumokat kötni: egy-egy bőrönd, netán a nagymama otthon kell, hogy maradjon a vakáció során. A mi családunkban azonban 4 gyermek van. Ez az örömteli tény viszont megnehezíti a családi autó kiválasztását, hiszen mindenképpen minimum 6-7 személy befogadására alkalmas személygépkocsik jöhetnek számításba.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Negyedik gyermekem születése után az akkori Skodát egy nagyobb autóra, egy 7 személyes Peugeot 307 SW-re cseréltük. Az elmúlt 4 évben minden probléma nélkül szolgálta a családot legnagyobb megelégedésünkre. A gyerekek növekedésének köszönhetően azonban egyre inkább érezzük utazásaink során a kocsi méretének korlátait. A közeljövőben tehát ismét autócsere vár a családra. A leendő autó kiválasztása során elsősorban a gazdaságossági szempontokat, valamint a praktikus előnyöket kívánjuk szem előtt tartani. A választást megnehezíti, hogy a különböző gépjárműimportőrök és kereskedések a marketing eszközök felhasználásával a saját márkájukat tüntetik fel a legelőnyösebb helyzetben. Ez természetes is, hiszen mindegyikük a haszon maximalizálására törekszik. A kereskedésekben újabban már 1-2 márkát össze lehet ugyan hasonlítani, ez viszont roppant időigényes. A katalógusok és az internetes honlapok adnak elég információt, hogy az elsődleges szempontokat figyelembe véve előzetes álláspontot kialakíthassunk. Természetesen nem hanyagolható el a különböző márkákkal kapcsolatos korábbi tapasztalat és információ, mint például a megelégedettség, a szervizekben tapasztalt hozzáállás, a vezetési élmény. Ezek azonban több szubjektivitást tartalmaznak, melyeket igyekszünk kizárni.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon felépítése a gépkocsik műszaki paramétereit tartalmazó katalógusokból készült, melyet a márkák internetes oldalairól szereztem.

Objektumok (sorok)

A vizsgálat objektumait az alábbi gépkocsik jelentik:

  • Citroen C8 2.0 HDI
  • Ford Galaxy 2.0 TDCI
  • Peugeot 807 2.0 l HDI
  • Volkswagen Sharan 1.9 PD TDI
  • Seat Alhambra 1.9 PD TDI
  • Toyota Corolla Verso 2.2 4D

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A vizsgálat attribútumai a következők:

  • ár
  • csomagtér mérete
  • fogyasztás
  • hengerűrtartalom
  • teljesítmény
  • ülések száma

A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgálat célcsoportjai azok a nagycsaládok, akik gépkocsi vásárlás előtt állnak. Ugyanakkor segítségül szolgálhat olyan vállalkozások számára is, melyek személyszállítással foglalkoznak, s járműparkjukat kívánják bővíteni vagy megújítani.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés támogatni kívánja a döntés-előkészítést. A szubjektív elemek kizárásával segít az objektív döntéshozásban, illetve támogatja a racionális beruházást.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  • Az összehasonlítandó objektumok adatait összegyűjtöttem, melyeket Excel munkalapra rendeztem.
  • Az így kialakított adatvagyont kódszámokkal láttam el. A kódszámok emelkedő számsorrendben követik az értékeket.
  • A pivot táblába rendezve, megkaptam a kódszámok rendszerét, mely egyszerűsítve mutatja a különböző értékeket, megkönnyítve így az összehasonlítást.
  • Ezt követően meghatároztam az összehasonlítás irányát: 1-es irányszámot kapott, ha a kisebb érték kedvező, 0-t kapott, ha fordított szempontnak kell érvényesülnie.
  • A rangsor táblában a sorszám függvény alkalmazásával megkaptam a rangsorszámokat.
  • A segédtábla az egyes objektumok attribútumbeli különbségeit tartalmazza, a solver számítás könnyítésének érdekében.
  • A lépcsők tábla a solver számítás értékeit tartalmazza, mely az attribútumok súlyszáma egyben.
  • Végezetül a becslés táblában az Fkeres függvény alkalmazásával az objektumokhoz hozzárendeltem az attribútumok súlyszámait. A kapott érték és az adott pontszám különbsége alapján mondható ki a vizsgálat eredménye, s hozható meg a következtetés.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat két tekintetben is meglepő eredményt hozott: 1. A számításokat figyelembe véve a különböző objektumok között igen minimális eltérés mutatkozik. A becslés tábla különbség oszlopában 4 objektum esetében nem volt különbség a kapott és az ideális érték között. 2. A legnagyobb eltérés épp azon objektumok között van, melyek egyazon konszern gyártásában készülnek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet