Processzor
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
Témaválasztásom aktualitása 3 okra vezethető vissza: egyrészt a vezetékes gáz árának jelentős emelkedése, másrészt az „ingyen” rendelkezésünkre álló napenergiát hasznosító technológiák megjelenése, terjedése az alternatív energiapiacon, harmadrészt pedig a környezetvédelem az üvegházhatást kiváltó légkörbe jutó gázok mennyiségének csökkentése. Dolgozatom fő céljának azt tekintettem, hogy milyen módon nyújthat megoldást a napenergia a mezőgazdaságban a gázfelhasználás csökkentésére. Az olvasott források és számadatok alapján a napkollektor alkalmazását véltem a legmegfelelőbbnek és a leginkább megtérülő befektetésnek.
2. Irodalmi feldolgozás
2.1. Miért pont a napenergia?
Ez egy igen jelentős kérdés. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Az egyik módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek be. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. Nos, jelen esetben arról van szó, hogy a természet adta erőforrásokat használjuk ki. Viszont ebből a „kihasználásból” senkinek semmiféle hátránya nem következik. Magyarországon a napsütéses órák száma és az 1m2-re jutó éves sugárzási mennyiség is indokolttá teszi a napenergia hasznosítást. Magyarországon a napsütéses órák száma 1850 és 2250 között változik.
2.2. Helyzet ismertetés
A brojler telepen jelenleg gáz infra (vezetékes földgáz) biztosítja az ól fűtését. Jelen esetben fűtésre az év minden hónapjában szükség van különböző mértékben attól függően, hogy a nevelés alatt lévő állomány milyen korú. Brojler csirkére nyáron is kell fűteni a telepítést követően időjárástól és napszaktól függően, akár 18-21 napig is. Így a nyári időszakban az energiafelhasználás nagyobb része kiváltható lenne a napkollektor által előállított meleg vizes rendszerrel. A vállalkozó igénye egy olyan rendszer, mely napkollektor segítségével vizet melegít fel. Keringtető szivattyú beiktatásával mozgatja a meleg vizet a fűtési körben, termosztát szabályozza a keringő vízhőmérsékletét. Szakirodalmak szerint, a fűtés körülbelül 30%-a váltható ki napenergiával.
2.3 Felvetett megoldások
Előzetes mérlegelések után 5 cég részletesebb vizsgálata következik. Ezek a következőek: Solar Kft, Kovács és Fiai Kft, Sun Bt, Termál Kft, Klíma Kft. Ezen cégek árajánlatát véltem a leginkább reálisnak. Valamint a vállalkozó által előírt követelményeknek ők felelnek meg.
3. Anyag és módszer
A dolgozatomhoz az adatokat a Magyar Épületgépészet LVI. Évfolyam 2007/6 „A napkollektoros hőtermelés lehetőségei Magyarországon „ című cikkből vettem mintának. A hasonlóságelemzés olyan gazdasági kérdésekre kereshet választ, ami bármely vállalkozás vagy intézmény döntései kapcsán napirendre kerülhetnek. Nem más, mint esetek (előzmények vagy következmények), illetve ezekből álló gyűjtemények alapján eddig nem tapasztalt előzmény-kombináció várható következményének levezetése különböző összefüggések alapján. Egyik speciális esete az ár-teljesítményviszony elemzése, vagyis ér-e az adott objektum annyit, mint amennyit kérnek érte? A hasonlóságelemzés alapulhat teljesen objektív tényezőkön, de lehetnek benne racionális, illetve szubjektív elemek is.(Pitlik, 2008) A tanulmányban 8 szempont alapján igyekeztem jellemezni a különböző vállalkozásokat:
- Teljes beruházás (Ft) : ez az összeg tartalmazza az összes kiadást az üzembe helyezéstől az egyes alkotórészek áráig
- Üzembe helyezés (Ft) : ez az összeg az adott vállalkozás által meghatározott munkadíj
- Garancia (év) : a vállalkozások által biztosított garancia években számítva
- Éves hozam (kWh/m2/év)
- Tömeg (kg/m2)
- Beépített napkollektor mérete (m2) : a cégek által számított adatok különbözőek lehetnek
- Megtérülési év
- Fedezett energia értéke (Ft/év)
4. Eredmények
A hasonlóságelemzés eredményét az 1.táblázat mutatja. A táblázatból nagyon jól kiolvasható, hogy az vállalkozások a saját munkájukat alul, illetve felül értékelték-e.
Üzembe helyezés - eredeti Y számított Y Eltérés Eltérés %- os formában
Klíma Kft. 400000
400176
176,0433483
1,000440108
Kovács és Fiai Kft. 436000
436008
8,026915597
1,00001841
Solar Kft. 369000
369284,7
284,7488639
1,000771677
Sun Bt. 478000
478144
143,9581062
1,000301168
Termál Kft. 325000
324449,6
-550,3890156
0,998306495
A COCO tábla elkészítése után láthatjuk, hogy mind az 5 cég üzembe helyezési díja és a számított érték közel azonos, vagy megegyezik,tehát a vállalkozók helyesen számolták ki a díjakat. Az eltérés csak pár száz forintig nő (legnagyobb eltérés az 550 Ft) , ami százalékos viszonylatban szinte meg sem jelenik. A szempontok közül a legfontosabb érték egyértelműen az üzembe helyezési díj volt, amit a legkevésbé tekintünk fontos adatnak az például a tömeg vagy a méret. Persze ezek az adatok sem elhanyagolhatóak a gyakorlatban.
= 5. Következtetések, javaslatok =
E beszámoló elkészítésének célja egy döntés meghozatala volt, miszerint melyik cég tudja a legmegbízhatóbb, legolcsóbb valamint melyik felel meg a leginkább erre a feladatra. A végeredmény közel azonos értékeket mutatott, ami azt jelenti, hogy a rendszer kiépítésére kiírt összegük valóban fedezi a beszerelést. Ám figyelembe kell vennünk azt, hogy ki mennyi összeget írt ki. Tehát a döntésünkben ezek az adatok segíthetnek. A legolcsóbb üzembe helyezési költséget a Termál Kft. írt ki azonban megfigyelhetjük, hogy a legkevesebb garanciát is ők ígérik. Ezután a gondolatmenet után szinte várható, hogy a legtöbb garanciát (11 év) ígérő Sun Bt. költségvetése a legmagasabb. Ám ha ilyen széles korlátú garanciát ígérnek, akkor valószínűleg a munkájukban hiba nincs, így tűnnek megbízhatóbbnak.
6. Összefoglalás
A dolgozatom során igyekeztem minél több olyan adatot összegyűjteni, ami az igénylő döntését segíti elő. Elméleti szempontból igyekeztem megkönnyíteni, hogy melyik kft. vagy bt. lehet a legmegfelelőbb választás. Természetesen sok más tényezőt figyelembe vehetünk még. Számolhatnánk dőlésszögeket vagy vizsgálhatnánk különböző típusú napkollektorokat. Azonban jelen esetben 1 típus vizsgálata volt a fő feladat. Az általam elkészített elemzésből láthatjuk, hogy a cégek racionális költségvetést készítettek el, a kiírt bér valóban fedezi a munkájukat.
7. Irodalmi feldolgozás
- Magyar Épületgépészet LVI. Évfolyam 2007/6 „A napkollektoros hőtermelés lehetőségei Magyarországon „ című cikk
