Szerkesztő:Motoros
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatározása a szarvasmarha, a kecske, a sertés és a juh szempontjából
A feladat előtörténete
A feladat előtörténete leginkább a személyes kíváncsiságomra vezethető vissza, mivel érdeklődve figyelem a mezőgazdaság változásait. A megfigyeltek és a
tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az elemzés során lehetőség nyílik arra, hogy következtetéseket vonjak le az egyes állatpopulációk várható alakulásáról. Ennek ismeretében következtetni
lehet az esetleges takarmányszükségletek ill. a hústermékek és tejtermékek nagyságrendi alakulására. Szigorúan maradva csak az állatok darabszámának
alakulásánál arra a következtetésre jutottam, hogy az általam felsorolt állatfajták állományában minden esetben csökkenés lesz tapasztalható.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.
Objektumok (sorok)
szarvasmarha
kecske
sertés
juh
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az állatok darabszáma 1987 és 2009 között éves bontásban.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat célcsoportjaként elsősorban a területhez kapcsolódó tevékenységi körben dolgozó mezőgazdasági szervezetek, de ide sorolhatók azok is, akik
takarmánybeszállítóként kapcsolódnak a lánchoz, ill. a felvásárlók és végsősoron Magyarország lakossága is.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A fogyasztói szokásokkal és várható igényekkel összevetve nagyságrendi szinten meghatározhatjuk az import szükséglet mennyiségét illetve iránymutatást
adhatunk a takarmány beszállítóinak, hogy átalakíthassák termékeik körét az esetlegesen szükségesebb termékek irányába vagy új piacot kereshessenek.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Adatgyűjtés és táblázatba foglalás
Továbbiakban állatok szerinti bontásban:
2. PIVOT tábla elkészítése
3. Rangsorkialakítás "SORSZÁM" függvénnyel
4. COCO táblák elkészítése "FKERES" függvénnyel
5. Kapott eredmények kiértékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában valószínű, a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek, míg a juhok állománya az előzekhez
képest csak elenyésző mértékben csökken.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Következtetésem szerint ha a lakosság fogyasztását nagyságrendileg állandónak vesszük ezen állati termékekből, jelentős mértékben importra fog szorulni az ország. A beszállítóknak
kevesebb takarmánynövényt kell termelni és raktározni, a termőterületeket más szükségletnek megfelelően alakíthatják át. Gazdasági következmény lehet
továbbá, hogy a csökkent állatlétszám kevesebb humán munkaerőt igényel, ezáltal növekedhet a munkanélküliek száma.
