Szociális kiadás

Az alkalmazás/megoldás címe

Magyarország szociális kiadásainak vizsgálata az EU 27 összevetésében.

Forrásdokumentum

http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa.xls

Feladatom előtörténete

A világgazdaságban megjelenő Európa mindig is fontosnak tartotta a szociális kérdéseket, és bár nincsen kialakított egységes szociálpolitikai rendszere, nagymértékben felértékelődött a közös célok megfogalmazása. Egyik legfontosabb kérdésként a munkaerő mobilitása kapott hangsúlyt, hiszen ez Európa különböző szociálpolitikai problémáinak megoldását jelentheti. A munkaerőt "befogadó" tagállamok előnyének tekinthető momentum az, hogy a finanszírozási rendszerükre pozitív hatást képesek kifejteni: a munkaerő növekedésével növekednek a szociális hálóra tervezett bevételek, miközben a csökkenő munkanélküliség hatására csökkennek a szociális kiadások. Mindez pedig kihatással lesz a tagállamok gazdasági teljesítményére is, Európa teljesítményét pedig az egyes tagállamok növekedési potenciálja fogja meghatározni.

A hasonlóságelemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy a szociálisan legérzékenyebb 6 európai tagállam kiadásai és bevételei összevetése során milyen összefüggést találok, milyen következtetéseket tudok levonni.

Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az EU-ban már megfogalmazódott a szociális védelmi rendszerek összehangolásának kérdése, de még szó sincsen egységes szociális biztonsági rendszer létrehozásáról. Egyenlőre a tagállamok eltérő szociális rendszereinek "összetalálkozásáról" beszélhetünk.

Az EU 27 szociális számlájának feltérképezéséhez az Eurostat adatai, a gazdasági elemzők felmérései, valamint az írott és az elektronikus sajtóban megjelenő cikkek nyújtanak segítő kezet. Az Eurostat az európai statisztikai hivatal által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait, melynek célja az adatok egységesítése. Elképzelhetőnek tartom, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak. E gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek.

A szociális kiadások megbontása érdekes információkkal szolgálhat számunkra. Megtudhatjuk például, hogy Európa milyen szociális gondokkal küzd, mely szociális területeken van szükség reformok végrehajtására. Napjaink Európájának legsúlyosabb gondja a vészes népességfogyás, az elöregedés és a folyamatosan növekvő munkanélküliség. Mindebből arra következtetek, hogy a szociális kiadásokat az elöregedés-demográfiai jelenségekkel összefüggő adathalmaz, például az öregségre, betegségre stb. fordítható összegek fogják meghatározni. Meglepő, hogy az Eurostat a munkanélküliségre vonatkozó kiadásokat nem foglalta össze, bár a munkanélküliség kérdését Európa egyik legsúlyosabb gondjaként említik.

Az általam elkészített hasonlóságelemzéssel megpróbáltam a szociálisan érzékenyebb európai tagállamok tekintetében figyelembe vett adatok alapján értékelni az egyes országokat az összkiadás és az összbevétel összevetésével.

Feladatom elvégzését követően adható válaszok

A feladat elvégzése után megtudhatjuk, hogy melyik 6 tagállam költött a legtöbbet szociális kiadásokra, Magyarország mennyire volt érzékeny szociálisan az EU 27-hez képest, valamint azt is, hogy Magyarország erején felül költött e szociális védelemre a legmagasabb szociális kiadást produkáló tagállamokhoz képest.

A megoldás adatvagyonának bemutatása

• Az objektumok, azaz a tagállamok száma: 27
• Az attribútumok, vagyis szociális kiadások tételeinek száma: 7
• A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^7=10460353203

Feladatomat a különböző típusú szociális juttatásokra történő kiadások és a szociális védelemre fordított összes bevétel segítségével alakítottam ki.

Feladatom által érintett célcsoportok

Kutatásom célcsoportjába szakértők, gazdasági elemzők, szociológusok tartoznak, akik a vizsgálatom eredményét felhasználhatják elemzésekhez, kutatásokhoz, valamint döntések előkészítéséhez.

Feladatom megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Elemzésem eredményeként egyrészt az európai tagállamok között sorrendet tudok kialakítani a szociális érzékenység szerint, valamint hazánk és az európai tagállamok szociális számlájának helyzetéről kaphatok képet. Vizsgálatom értelmében megtudhatom, hogy a szociálisan legérzékenyebb tagállamok szociális egyenlege egyensúlyi, deficites vagy szuficites állapotot mutat, azaz a kérdéses tagállamok a lehetőségeikhez képest felélték a bevételeiket, túlköltekeztek, vagy takarékosabban bántak a kiadásaikkal.

A válaszokat befolyásoló tényezők

• Betegség/egészség-gondozás,
• Rokkantság,
• Öregség,
• Hátrahagyottak,
• Család/gyermek,
• Lakhatás,
• Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
• Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.

A vizsgált jelenségek térbeli kötődései

Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.

A vizsgált jelenség időbeli kötődései

Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.

Eredmény

A rangsor függvénnyel megállapítottam a legmagasabb kiadást produkáló 6 tagállamot. Szociális érzékenységük (szociális kiadásaik) alapján az alábbi sorrendet kaptam:

• 1. Olaszország,
• 2. Nagy-Britannia,
• 3. Magyarország,
• 4. Lengyelország,
• 5. Lettország
• 6. Észtország.

A COCO-elemzés elvégzését követően, az adott attribútomok felhasználása mellett, az összesítő táblázatból kiolvasható, hogy az említett 6 tagállam szociális számlája veszteséget, többletet, esetleg 0-t mutat e, azaz deficitesnek, szuficitesnek vagy egyensúlyinak mondható. Vizsgálatom eredménye szerint a fentebb felsorolt tagállamok (köztük Magyarország) csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra, vagyis a kérdéses tagállamok szociális számlája 2007-ben egyensúlyi volt.

A vizsgálat továbbá arra is rámutat, hogy az összes bevételt mely kiadási tételek határozzák meg. A várakozás az, hogy a szociális védelemre fordított összes kiadást, Európa legsúlyosabb problémájával: vagyis az elöregedéssel és a demográfiai jelenségekkel összefüggő adathalmaz, például az öregségre, betegségre stb. fordítható összegek fogják meghatározni. Legsúlyosabb gondként ide tartozik a folyamatosan növekedő munkanélküliség is, de az Eurostat szociális kiadásokat részletező táblázata erre vonatkozó adatot nem tartalmazott, így nem tudtam bevonni a vizsgálat körébe.

Az elemzés eredménye valóban a várakozásomat igazolta, hiszen zajként a rokkantságra fordított kiadási tétel jelent meg, mely nincs összefüggésben sem az öregedéssel, sem a demográfiai jelenségekkel.

A megoldás gyakorlati hasznossága

Az általam elkészített vizsgálat választ adhat az európai képviselőknek, hogy Magyarország milyen úton jár. Azaz következtetéseket lehet levonni hazánk munkahelyteremtő képességéről, hiszen a munkaerő oda fog áramlani, ahol munkahely van. Ahol munkahely van érték termelődik, az érték termelése pedig gazdasági növekedést, - vizsgálatom szempontjából - a szociális finanszírozási rendszer növekedését idézi elő.

Felhasznált dokumentumok

Szakirodalom:

Molnár Csilla Márta előadásából

Statisztikai adatok:

Eurostat-Szociális védelmi adatok

Eurostat-Szociális védelmi adatok

COCO-dokumentumcsoport:

http://miau.gau.hu/dipo

http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx

Feltárt pontatlanságok

Átmeneti megoldáshoz jutottam, hiszen a kombinatorikai tér nem biztos, hogy teljes, ugyanis - ahogy már azt korábban is megfogalmaztam - az Eurostat meghatározott szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait, amely nem biztos, hogy megegyezik az egyes tagállamok által vezetett statisztikai elemekkel. Ennek ellenére a felhasznált adatok elegendőek voltak a vizsgálat lefolytatásához, a kiadási, valamint a bevételi oldal összevetésével reális eredményt kaptam.

Következtetések

Az eredmények alapján, a kiadási és a bevételi adatok ismeretében megrajzolható az EU 27 szociális egyenlegének térképe.

Az a következtetés megállja a helyét, miszerint a szociális kiadások meghatározó faktorai az öregségre és a demográfiára vonatkozó jelenségek.