2008:ÁFA

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG ÉS AZ ADÓZÁS KAPCSOLATA

Makrogazdasági és szociális mutatók, valamint az áfa összefüggései - lehetséges kapcsolata - az Európai Unió 27 tagországában.

A feladat előtörténete

Az Európai Unión belül az egyes országok EU Irányelvek alapján maguk alakítják ki adórendszereiket, ezen belül adónemeiket, az adók alapját és mértékét. Az EU Irányelvei tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyeket mind a 27 tagországoknak be kell illesztenie saját nemzeti törvényeibe. Az Áfa Irányelv alapján kerül kialakításra az Áfa törvény. Az irányelv nem közvetlenül érvényesül, bizonyos mozgásteret enged az országoknak (pl: kedvezmények alkalmazása). A tagállamok közti adóztatási differenciák mérséklésére az EU-n belül folyik a jogharmonizáció, melynek megvalósítása nem egyszerű feladat.

A hasonlóságelemzésből arra kívánunk választ kapni, hogy milyen összefüggést találunk ha az egyes tagországok főbb gazdasági mutatószámait és az adott országban meghatározott áfa mértékét összehasonlítjuk. Milyen következtetést vonhatunk le? A mutatószámok alapján vajon megfelelő az áfa mértéke az egyes országokban, esetleg alacsony vagy magas a %?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenleg aki az EU tagországainak gazdasági eredményeit és versenyképességét kívánja tanulmányozni általában elemző intézetek felméréseihez, sajtóban megjelent gazdasági cikkekhez, Eurostat adatokhoz tud fordulni. Probléma azonban, hogy az elemzések csak az egyes tagországokat külön-külön vizsgálva értékelik vagy az összes tagországot ugyan, de csak egy-egy gazdasági mutató tükrében.

Félrevezető lehet, ill. nehezíti a kiigazodást, hogy egyes mutatószámok milliárd euroban vannak meghatározva és nem 1 főre jutó értékben.

A feladat megoldása a végső cél tekintetében (vagyis, hogy megállapítsuk melyik tagállamban magas illetve alacsony az áfa, és mennyivel tér el a legoptimálisabb mértéktől) csak egyfajta elmélkedés és kimutatás. Sablon nem húzható rá az országokra a megállapított áfa vonatkozásában, jelen elemzés is csupán kísérlet ennek értelmezésére. (Magyarországról például elmondható, hogy magas az áfa, de ez amiatt van, mert szigorú költségvetési bevételt kell produkálni.)

Az EU-nak külön Áfa-irányelve tartalmazza az egységesen követendő keretszabályokat. Ezen kívül az áfa mérték meghatározásának a gazdasági növekedés elérésében akkor van hatása, ha teljeskörű adórendszer kialakítás keretében megy végbe. A best practice azt mondja, hogy magas áfa azokban az országokban javasolt, ahol"rossz befizetők" vannak, ugyanakkor az is igaz lehet, hogy a versenyképesebb országokban alacsonyabb áfa kulcs kerül meghatározásra.

Az EU-ban a Hatos Direktíva jelöli ki az áfa tól-ig határait, az adópolitika kialakítása döntően tagállami hatáskörben van. Az uniós "szakirodalomban" megtalálhatóak a jó gyakorlatok Európában különböző politikák, reformok, "modellek" formájában, de a legjobb gyakorlatokat az egyes tagállamok maguk válasszák meg és alakítják ki saját magunknak. Kutatások és viták egyértelműen kimondják, hogy az egyes adónemek, adótételek mértékének nagysága összefüggésbe hozható az adott gazdaság versenyképességével, amelyet emellett természetesen sok más tényező is befolyásol, így egységes szerkezet, egész Európára vonatkozóan nem került felállításra.

A gazdasági mutatók értelmezésével és értékelésével azonban már előre egyfajta gyanut vagy hipotézist fogalmazhatunk meg arra vonatkozóan, hogy magas, alacsony vagy optimális áfa jellemzi-e az európai országokat. Amennyiben az államadósság magas,úgy elfogadható a magas áfa. Ha az infláció magas, akkor lehet áfát csökkenteni. A GDP esetében, ha áfát csökkentünk növeljük a belső keresletet, ezáltal nőhet az ország GDP-je. Ez gazdasági növekedést indukál, csökken a munkanélküliség. Az export értéke jelen esetben csak megerősítést adhat a várható eredmény szempontjából és az összehasonlítás során, mivel az export áfa mentes, az áfát közvetlen módon nem befolyásolja.

Mindezek figyelembevételével a feladat indulásakor megállapítható, hogy a legtöbb tagállamban optimálisnak mondható az áfa mértéke. 0.5 - 1% még elfogadható (véletlen, váratlan), 4% már mindenképpen tudatos kell legyen. Így gyanúsnak mondható Dánia, a maga 25%-os áfájával (alacsony infláció, alacsony munkanélküliségi ráta, alacsony államadósság, kedvező 1 főre jutó GDP) A magas áfával a jóléti hozzájárulást kívánják erősíteni? Cyprus (15%)- emelni lehetne (alacsony infláció, alacsony munkanélküliségi mutató, közepes GDP, kis ország, magas államadósság. Az idegenforgalom ilyen jól kompenzál? Luxemburg (15%): - lehetne emelni. Minden fontos mutató alacsony. A magas életszínvonal, a redisztribúció elvárt mértéke miatt magasabb áfa is elfogadható lehetne. Svédország (25%): Jóléti állam, magasak az adók, de eredményeik alacsonyabb áfát is megengedhetnének. (alacsony infláció, közepes államadósság, közepes munkanélküliségi adatok mellett) Spanyolország (16%): Jó helyzetben lévő ország. Jó illetve közepes gazdasági mutatókkal. Magasabb áfát várnánk tőle.

Jelen hasonlóságelemzéssel megpróbálunk egy egyedi, matematikai mércét állítani, és a figyelembe vett adatok alapján értékelni az országokat áfa mértékük szempontjából.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Vizsgált objektumok: a 27 EU tagország (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia)

Mivel Európai Uniós tagok vagyunk, ezért ez volt a legtermészetesebb viszonyítási alap.

Vizsgált attribútumok: Infláció (%), Export (milliárd EUR), Munkanélküliségi ráta (%), 1 főre jutó GDP (EUR), GDP (millió EUR-ban), Államadósság (a GDP %-ában), Áfa (%).

A nem védett, közhasznú adatok forrása: www.euelemzo.eu http://epp.eurostat.ec.europa.eu http://en.wikipedia.org

A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgálat kitekint az uniós országokra, és egyfajta új szemszögből megvilágított gazdasági helyzetképet ad, mely mindannyiunk számára, de különösen a közgazdasági érdeklődési körűeknek nyújt összahasonlítást/összefoglalást. Nem útvonalat kíván kijelölni, hanem tájékozódást segítő európai térképet "rajzol" és iránytűt ad.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés eredményeként értékelést kapunk hazánk és az EU többi tagországának makrogazdasági helyzetéről, és ezek ismeretében az ott meghatározott áfa alacsony, magas vagy optimális mértékéről.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az országok bemutatásához és összehasonlításához nemcsak gazdasági, hanem szociális mutatószámokat is összegyűjtöttem (infláció, export mértéke, 1 főre jutó GDP, államadósság, GDP bevételek és a munkanélküliségi ráta).

Más szemszögből is meg lehetne közelíteni az elemzést, például, ha SZJA értékeket viszonyítanánk ugyanezen attribútumokhoz. Az SZJA-val végzett összehasonlítás is megérne egy hasonlóságelemzést.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladatmegoldás lépései: 1. Adatgyűjtés 2. Meta-adatbázis készítés 3. PIVOT kimutatás elkészítése, ellenőrzése 4. Vizsgált objektumok: infláció, export, munkanélküliségi ráta, 1 főre jutó GDP, GDP, államadósság, áfa 5. Adattábla előkészítése/elkészítése 6. Rangsor kialakítása, sorszám függvény létrehozása 7. COCO tábla készítése "FKERES" függvény segítségével 8. Solver beállításai 9. Solver futtatása 10. Az eredmények értelmezése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO-matrix eredményeket összesítő táblázatból olvasható ki, hogy az adott attribútumok számaiból végzett vizsgálat alapján mely tagországban van megfelelő mértékben meghatározva az áfa és hol található eltérés, illetve az milyen irányú.

A COCO-matrix elemzése méginkább igazolt optimum gyanúnkat. Szinte az egész uniót a legmegfelelőbb áfa mérték jellemzi. Két tagállamban (Írországban és Franciaországban) a becslés és a tényadatok pontosan egybeesnek, de három ország kivételével (ezeket az alábbiakban külön részletezem) 0.25%-0.5% az eltérés a becsült és a tényleges áfa% vonatkozásában. Ahogy a feladat elején említetve lett, a 0.5%-os eltérés még elfogadható, az 1-4% már mindenképpen tudatos kell legyen.

A feladatat indításakor gyanút fogalmaztunk meg Dánia(25%), Cyprus(15%), Luxemburg(15%), Svédország(25%) és Spanyolország (16%)vonatkozásában. Nos, gyanúnk Dánia és svédország esetében beigazolódott. A túl magasnak tartott áfa elemzésünk eredményében is magasnak bizonyult. Dániában 1.5%-kal, Svédországban 4.25%-kal alacsonyabb áfa lenne elfogadható gazdasági eredményeiket figyelembe véve. Ez a mérték tehát már tudatos kell legyen. Ez a tudatosság a feladatban fel nem sorolt egyéb gazdasági mutatókkal, eseményekkel, politikákkal, életszínvonalbeli elvárásokkal magyarázható. Cyprust, Luxemburgot és Spanyolországot alacson áfája miatt hoztuk gyanúba, de a hasonlóságelemzés nem igazolta ezt a várakozást. Megfelelőnek találta az itt alkalmazott általános forgalmi adót. Kiemeli viszont Máltát, ahol 2%-kal alacsonyabb áfa volna optimális.

Ezek az eredmények leolvashatóak a táblázat 265. sor/J oszlopának (Írország) a 262. sor J oszlopának (Franciaország) számaiból. Csehország(257.sor/J), Dánia(258.sor/J), Málta(271.sor/J), Svédország(277.sor/J).

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A kapott eredmények megrajzolják a 2007-es év uniós versenyképességi térképét a gazdasági mutatók, bevételek és az áfaterhek ismeretében.

Az áfa-harmonizáció a közös európai normák irányába mozog. Az áfa a közvetett adók közül a legnagyobb bevételi forrása a kormányoknak. Ez a leginkább harmonizált adóforma az EU-ban.

Az a következtetés azonban nem vonható le, hogy a versenyképesebb országokban a megállapított áfa mértéke alacsonyabb, illetve az sem, hogy a kevésbé versenyképes országokat magas áfa beállítás jellemzi.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mégpontosabb jellemzést kapnánk, ha egyéb paramétereket is begyűjtenénk, és azok figyelembevételével tovább értékelnénk a most kapott eredményt.

Ilyen további attribútum lehet: - teljes foglalkoztatottság - teljes adóbevétel a GDP arányában - a személyi jövedelemadó GDP-arányos hányada - munkavállalók és munkaadók együttes, GDP-arányos tb befizetése - az áfa GDP-arányos hányada - a munkavállalót terhelő adójellegű befizetések - a munkaadót terhelő, foglalkoztatásból adódó adók és járulékok

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet