Szociális kiadás

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Foldvaria (vitalap | szerkesztései) 2010. június 27., 20:30-kor történt szerkesztése után volt. (Feladatom által érintett célcsoportok)

Az alkalmazás/megoldás címe

A legtöbb szociális kiadással rendelkező hat tagállam közül melyik ország szociális helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?

Forrásdokumentum

http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa2.xls

(http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa.xls)

Feladatom előtörténete

A szociális kockázatok csökkentése, a nagyobb szociális kohézió megteremtése, valamint a szegénység elleni harc hívta életre a szociális hálót. Célja nem más, mint a munkahelyek létrehozása, a teljesítmény növekedés ösztönzése és a szociális-regionális különbségek kezelése. Ez így nagyon szépen hangzik, de ne felejtsük el e kérdés kapcsán felmerülő befolyásoló tényezőt: a politikusok érdekeltségeit.

Szociális érzékenységem, valamint a téma iránti érdeklődésem folytán választottam az uniós tagállamok szociális helyzetének vizsgálatát.

A hasonlóság-elemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy az EU 27 szociális kiadásra és bevételre vonatkozó adatai és az országok szociális egyenlege alapján melyik ország helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?

Vizsgálatom első lépéseként összegyűjtöttem az EU 27 szociális kiadások elemeire, valamint a szociális védelemre befolyt összes bevételre vonatkozó adatot.

Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Azt gondolom, hogy az egyes tagállamok állampolgárai részéről jogos elvárás az, hogy a társadalom legégetőbb kérdéseiben próbáljanak segítő kezet nyújtani a politikusok, akiknek nagy felelősségük van abban, hogy az országuk szociális számláját fenntartható állapotban tartsák. A fenntarthatóság fontos feltétele a megfelelő gazdaságpolitika is, enélkül az állam nem jut elegendő szociális bevételhez, egyre kevesebb összeget tud szociális kiadásokra fordítani, ami komoly feszültségeket teremt, hiszen a felelőtlenül cselekvő kormányzat egyre nagyobb szegénységbe taszítja az ország állampolgárainak tömegét. Ennek elkerülése érdekében fontos lenne, hogy az egyes tagállamokban megválasztott kormányzat érdekektől mentesen végezze a munkáját.

Napjaink legégetőbb társadalmi problémái:

  • a foglalkoztatásból kívül-rekedtek,
  • a lakhatásukban veszélyeztetettek,
  • a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek,
  • a szociális vagy egészségi állapotuk miatt segítségre szoruló időskorúak,
  • a mentálhigiénés támogatásra szoruló személyek,
  • a tartósan egészségkárosodottak és a fogyatékossággal élők segítése.


  • 1. A rendelkezésemre álló attribútumok közül a munkanélküliségre vonatkozó kiadási tételt tartom a legfontosabbnak. Álláspontom szerint ugyanis ahol alacsony a munkanélküliségre történő kiadás, ott magas a foglalkoztatottság, azaz magas a szociális összbevétel, hiszen főszabályként a szociális bevételek munkavégzéshez és járulékfizetéshez kapcsolódnak, kisebb hányadban a költségvetés ad támogatást. Azt gondolom, hogy ahol magas a foglalkoztatottság, ott kevesebbet kell költeni a szegénységből adódó szociális juttatásokra. E kitételem alapján Észtország az 1., ahol a GDP 1,2%-kát, Olaszország a 2., ahol a GDP 1,8%-kát, Litvánia a 3., ahol a GDP 1,9%-kát, Bulgária a 4., ahol a GDP 2%-kát, Nagy-Britannia az 5., ahol a GDP 2,1%-kát, míg Lengyelország a 6., ahol a GDP 2,2%-kát költik csak munkanélküliségre vonatkozó kiadásokra. Itt már kezdtem gyanakodni.
  • 2. Tekintve, hogy a szociális juttatások között a szociális összbevételt meghatározó egyéb kiadási tételek is szerepelnek, elhatároztam, hogy egy egyszerű számítást fogok végezni annak érdekében, hogy megoldást találjak a vizsgálatomban feltett kérdésemre. A saját elképzelésem szerint minden objektum minden egyes tulajdonságához, a későbbi attribútumokhoz helyezést rendeltem. Vagyis azt gondoltam, hogy a „Hátrahagyottak”, a „Lakhatás”, az „Öregség”, a „Rokkantság”, a „Munkanélküliség”, valamint a „Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés” tételeknél a minél kevesebb, annál jobb elve érvényesül, hiszen ezen kiadási tételek a szegénységhez kapcsolódó kiadások. Álláspontom szerint a „Betegség/egészség gondozás” és a „Család/gyermek” tételeknél pedig az a jó, ha minél magasabb a kiadási tétel, mivel ez az állampolgárok egészségét, munkaképességét, valamint a társadalom újratermelődését elősegítő szociális kiadási tételek.

Készítettem egy rangsor táblázatot, ahol a legtöbb jó helyezést, vagyis a legkisebb pontszámmal rendelkező 6 országot választottam ki, így jutottam el az alábbi sorrendhez:

  • 1. Luxemburg,
  • 2. Finnország,
  • 3. Belgium,
  • 4. Írország,
  • 5. Spanyolország,
  • 6. Dánia.

A második logikában történt vizsgálatot követően az 1. bekezdésben említett országok az alábbi sorrendet kapták:

  • 1. Észtország az utóbbi logika szerint már csak a 25. helyezést nyerte el,
  • 2. Olaszország az utóbbi logika szerint már csak a 27. helyezést nyerte el,
  • 3. Litvánia az utóbbi logika szerint már csak a 20. helyezést nyerte el,
  • 4. Bulgária az utóbbi logika szerint már csak a 19. helyezést nyerte el,
  • 5. Nagy-Britannia az utóbbi logika szerint már csak a 26. helyezést nyerte el,
  • 6. Lengyelország az utóbbi logika szerint már csak a 24. helyezést nyerte el.

Előzetesen, elemzési módszer nélkül és a fenti két logikában elvégzett rangsorolás eredményeként azt gondolom, hogy Luxemburgról, Finnországról, Belgiumról, Írországról, Spanyolországról és Dániáról mondható el, hogy fenntartható szociális számlával rendelkezik, míg Észtország, Olaszország, Litvánia, Bulgária, Nagy-Britannia és Lengyelország szociális egyenlege valószínűleg inkább deficitesnek mondható, ami hosszú távon nem mélyíthető.

A megoldás adatvagyonának bemutatása

  • Az objektumok, azaz a tagállamok száma: 27
  • Az attribútumok, vagyis szociális kiadások tételeinek száma: 8
  • A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^8=282429536481


Feladatomat a különböző típusú szociális juttatásokra történő kiadások és a szociális védelemre fordított összes bevétel segítségével alakítottam ki.

Feladatom által érintett célcsoportok

Feladatom szélesebb rétegeket szólít meg. Információval szolgálhat a gazdasági szakembereknek, szakértőknek, az EU szociális és munkaügyi biztosának, de a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek is.

A válaszokat befolyásoló tényezők

  • Betegség/egészség-gondozás,
  • Rokkantság,
  • Öregség,
  • Hátrahagyottak,
  • Család/gyermek,
  • Lakhatás,
  • Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
  • Munkanélküliség,
  • Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.

A vizsgált jelenségek térbeli kötődései

Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.

A vizsgált jelenség időbeli kötődései

Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.

Eredmény

Bár Európa szociálisan érzékeny kontinensnek számít mégis úgy gondoltam, hogy szociális kiadásaik arányában az egyes tagállamok között különbséget tudok tenni. A rangsor függvény segítségével megállapítottam a legmagasabb kiadást produkáló 6 tagállamot. Szociális érzékenységük (szociális kiadásaik) alapján az alábbi sorrendet kaptam:

  • 1. Olaszország,
  • 2. Nagy-Britannia,
  • 3. Észtország,
  • 4. Lengyelország,
  • 5. Magyarország
  • 6. Lettország.

A COCO-elemzés elvégzését követően, az adott attribútumok felhasználása mellett, az összesítő táblázatból azt olvastam ki, hogy az említett 6 tagállam közül Olaszország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Magyarország szociális számlája egyensúlyinak mondható, mivel az említett országok csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra. Észtország szociális számlája azonban deficites, azaz a rendelkezésére álló jövedelemből többet költött a védelmi rendszerre, míg Lettország szociális számlája szufficites, vagyis a szociális kiadásokra rendelkezésre álló jövedelmét nem költötte el teljes egészében.

Vizsgálatomat az EU 27 tagállamaira is el tudom végezni, ezáltal könnyedén össze tudom hasonlítani az európai tagállamok szociális számlái egyenlegének helyzetét.

A megoldás gyakorlati hasznossága

Az általam elkészített vizsgálat megkönnyíti a szociális és foglalkoztatáspolitikai eu biztos munkáját, hiszen - számítások mellőzésével - egyértelműen megállapíthatja, hogy a tagállamok szociális érzékenységük mellett milyen egyenleget mutató szociális számlával rendelkeznek.

Azt feltételeztem, hogy ahol kevesebbet költenek munkanélküliségre és rokkantságra, ott magasabb a foglalkoztatottsági ráta. Abból indultam ki, hogy a szociális összbevétel a munkavégzéssel és járulékfizetéssel függ össze. Arra gondoltam, hogy ebből átfogó képet kaphatok az EU 27 munkahelyteremtő képességéről, hiszen a munkaerő oda fog áramlani, ahol munkahely van. Ahol munkahely van érték termelődik, az érték termelése pedig gazdasági növekedést, valamint többek között a szociális finanszírozásra fordítható bevétel növekedését idézi elő, ami változatlan kiadás mellett plusz állami jövedelmet teremt.

Az érzékenység vizsgálat elvégzését követően azonban arra a megállapításra jutottam, hogy az általam kiemelt két szociális kiadási tétel nem határozza meg szorosan az összbevétel alakulását, a vizsgálat pusztán arról ad információt, hogy milyen arányban költenek a tagállamok az egyes szociális problémákra.

Ahhoz, hogy az egyes tagállamok munkahelyteremtő képességéről reális képet kaphassak - ezzel is segítve az eu biztos munkáját - a szociális kiadás és bevétel adatai mellett a versenyképességi és foglalkoztatáspolitikai adatokra is szükségem van.

Felhasznált dokumentumok

Szakirodalom:

Molnár Csilla Márta előadásából

Statisztikai adatok:

Eurostat-Szociális védelmi adatok

Eurostat-Szociális védelmi adatok

COCO-dokumentumcsoport:

http://miau.gau.hu/dipo

http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx