BA3:Bank1

Forrás

XLSX

A magyarországi kis-és középvállalkozások számára választható "standard" bankszámlacsomagok elemzése.

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A hazai, kis-és középvállalatok számára választható "standard" bankszámlacsomagok árainak összehasonlítása a piaci részesedések alapján, illetve ezek értelmezése és elemzése.

A feladat előtörténete

Feladatomban arra keresem a választ, hogy van -e összefüggés a 14 attríbútum azaz jelen esetben a költségek és a bankok piaci lefedettsége között. A következő magyarországi pénzintézetek "standard" bankszámla csomagjait elemeztem:

• Budapest Bank Nyrt.
• CIB Bank Zrt.
• Citibank Zrt.
• Erste Bank Zrt
• K&H Bank Nyrt.
• OTP Bank Nyrt.
• Raiffeisen Bank Zrt.
• UniCredit Bank Zrt.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Napjainkaban egyre jobban nő a kis-és középvállalatok száma Magyarországon,folyamatosan jelennek meg a piacon az újabbnál-újabb családi vagy egyéni vállalkozások, akiknek -a törvény értelmében- kötelesek pénzforgalmi bankszámlát nyitni valamelyik hazai pénzintézetnél.

Azért választottam ezt a témát, mert mint banki alkalmazott nagyon is kíváncsi voltam, hogy ha összevetem a piaci lefedettségeket költségekkel, akkor milyen eredményeknek lehetünk szemtanúi.

Miért is vesztegetnék az időnket arra, hogy akár napokat töltsünk el azzal, hogy bankfiókból-bankfiókba sétálunk. Kondíciós listák oldalait visszük magunkkal, közben folyamatosan böngésszük, a végén pedig már teljesen összezavarodtunk a rengeteg inforámció és számadatok láttán.

A célom pedig az: hogy időt, pénzt és energiát spóroljunk. Ekkor jött a felismerés, hogy megfelelő rendszerek segítségével, akár ki is számíthatnám, hogy melyik banknál érdemes pénzforgalmi számlát nyitni. Természetesen azt sem szabad figyelmen kivűl hagynunk, hogy mit tennénk olyan esetben ha nem létezne ilyen segédeszköz a számunkra. Mi lenne a legjobb megoldás? Valószínűleg átrendeződne a piaci szegmens szerkezete, hiszen lehet, hogy hallomásból, tapasztalatból, választunk fiókot,vagy csak egyszerűen a megérzéseinkre hagyatkoznánk, ha bankválasztás elé kerülünk. A számítások nélkül előfordulhat, hogy nem kapunk választ a kérdéseinkre, nem merülnek fel további fontossági szempontok bennnünk, de az is lehet, hogy teljesen eltérít bennünket az eredeti irányunkból.

Személy szerint én a következő tulajdonságok figyelembevételével választanék magamnak bankot:

Számlanyitási díj (egyszeri)

Számlavezetési díj

Átutalás formanyomtatványon (minimum)

Átutalás Interneten (minimum)

Pénztári befizetés (minimum)

Pénztári kifizetés (minimum)

Bankkártya éves díja (MasterCard esetén)

Készpénzfelvét bankkártyával (minimum)

Számlazárási díj

Az Excel táblázat adatai alapján számomra a K&H Bankot választanám mert ott a legkevesebb az interneten való átutalás minimum költsége, és hogy mivel rengeteg tranzakcióm van amit interneten intézek, ez látszik a legmegfelelőbbnek. Tehát a sok központú értékelést, nálam most felváltja az egyetlen komponens alapján kialakított rangsorolás.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az általam vizsgált objektumokat, Excel táblázatban rögzítettem, amelyekez hozzárendeltam a forint, esetenként minimum összeget és a körülbelülre meghatározott piaci részesedésüket. Megpróbáltam azokat a fontosabb attríbutomokat összegyűjteni, amelyek elengedhetetlenek egy számlacsomag megválasztásához.

Objektumok (sorok)

A következő objektumokat (sorokat) vizsgáltam:

• Budapest Bank Nyrt.
• CIB Bank Zrt.
• Citibank Zrt.
• Erste Bank Zrt.
• K&H Bank Nyrt.
• OTP Bank Nyrt.
• Raiffeisen Bank Zrt.
• UniCredit Bank Zrt.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A következő attribútumok kerültek vizsgálat alá, amelyek magyar forintban értendők:

• Számlanyitási díj (egyszeri)
• Számlavezetési díj
• Átutalás formanyomtatványon (minimum)
• Átutalás Interneten (minimum)
• VIBER utalás (minimum)
• SEPA utalás formanyomtatványon (minimum)
• SEPA utalás Interneten (minimum)
• Pénztári befizetés (minimum)
• Pénztári kifizetés (minimum)
• Széfszolgáltatás (havonta)
• Postafiók szolgáltatás (havonta)
• Bankkártya éves díja (MasterCard esetén)
• Készpénzfelvét bankkártyával (minimum)
• Számlazárási díj

A feladat által érintett célcsoportok

Azok a kezdő vagy meglévő hazai vállalkozások, akik pénzforgalmi számlát szeretnének nyitni, illetve ha nincsenek megelégedve a jelenlegi bankuk által kínált kondíciókkal.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az általam végzett feladat kapcsán három fontos tényezőt vizsgálok:

• az adott bank arányosan számolja -e a költségeket
• az adott bank alulárazza -e a költségeket
• az adott bank esetleg túlárazza a költségeket

hogyha figyelembe vesszük a piaci lefedettséget.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az elemzés lépései:

• Az alapadatok kigyűjtése a kondíciós listákból, és ezek Excel táblázatba való rögzítése
• A Primer adattábla elkészítése, adatokkal való feltöltése és Y megállapítása
• Rangsorolás készítése az attribútumok alapján, illetve rangsor függvény alkalmazása
• Solver alkalmazása
• A segédtábla elkészítése a további lépésekhez
• A lépcsős táblázat készítése
• A COCO futtatása
• A kapott eredmények kiértékelése és vizsgálata

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredeti célom az volt, hogy a költségekre levetítve végezzem el a feladatot, de ez sajnon nem lehetett megcsinálni. Ezért volt szükség, hogy meghatározzuk az egyes bankok piaci lefedettségét, így pedig sikerült elvégeznem a számításokat és kiértékeléseket.

A COCO többszöri lefuttatása után a következő eredményeknek lehetünk szemtanúi az Excel táblázatban. A sorokban továbbra is az objektumokat láthatjuk, ami a bank nevét jelzi, az oszlopokban pedig az attríbútumokat láthatjuk. A kezdeti 14 attríbútum helyett 9 utána 8 majd a végén csak 4 attríbútumot látunk. Ez azért van, mert 10 esetben lett az eredmény 0, ez pedig azt jelenti, hogy nem befolyásol minket a feladat elvégzésében, azaz nem járul hozzá a célfüggvény az "ítélethozatal-ban".

Akkor lássuk, hogy mit mutat számunkra a táblázat:

• az Y mutatja meg a piaci lefedettséget
• az Y(*)(A5) mutatja meg, hogy mennyi %-t fedhet le a piacon a számítások után
• az Y-Y(*) megmutatja, hogy mennyi az előző kettő között az eltérés
• a delta/Y pedig az eltérés %-a

Számunkra az a jó megoldás ha a Y és delta/Y minél kevésbé tér el egymástól.

Az O(3) azaz a Citibank piaci lefedettsége 5% illetve az Y(*)(A5) pedig 4,7% Ez az jelenti, hogy a CitiBank áll az élen, hiszen az előző adatok különbsége 0,3%, illetve delta/Y pedig 6%-os eltérést mutat. Ez a bank valamit "nagyon jól csinálhat", hiszen a piaci lefedettség és a becslés nagyon kevés eltérést mutat. Az O(7) Raiffeisen Bank és O(8) UniCredit Bank esetében az eredmények azonosak. Tehát mindkét esetben 10%-os a piaci lefedettség és minkét esetben csak 9,3%-t javasol a rendszer piaci lefedettségnek. Relatíve a középmezőben van az O(1) ami a Budapest Bank, hiszen itt a valós piaci lefedettség 15%-os de a Y(*)(A5) 11,7%. Tehát 3,3%-kal kevesebb mint a valós piaci lefedettség. Az eltérés 22%-os. Az O(4)amely az Erste Bank 10%-os a valós piaci lefedettsége, de a becslés szerint 11,7%-os.

Akkor most nézzük meg, hogy melyek azok amelyeknek nagyon eltérnek a valóságtól.

Az O(2)amely a CIB Bank láthatjuk, hogy a valós piaci lefedettség 10%-os, de a becslés viszont 16,4%-t mutat. Ez azt jelenti, hogy 6,4%-kal többre becsüli a lefedettséget, még ennyivel szerezhet több ügyfelet. Az eltérés 64%-os. Az O(6) amely az OTP Bank viszonylag nagy eltérést mutat, hiszen a valós piaci lefedettség 30%-os de a becslés ellenben 18,7%-os piaci lefedettséget mutat. A delta/Y 37,67%. Ebben az esetben fejleszteni lehet a bankot. Szintén nagy eltérést láthatunk a K&H Banknál O(5), ott ugyanis a valós piaci lefedettség 10%-os ám a becsült piaci lefedettség 18,7%. Az eltérés -87%-os.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A vizsgált adatokat tekintve a kérdésem az volt, hogy van -e köze egymáshoz a megmaradt négy attríbútumnak és a piaci lefedettségek között.

A feladat kiértékelését követően, úgy látom, hogy a CitiBank áll a legjobb helyen, hiszen minimális eltérés van a valós piaci lefedettság és a becslés között. Ez azt, jelenti, hogy a vizsgált 4 attríbútum azaz költségfajták arányban vannak a piaci lefedettséggel. A legrosszabb helyen az OTP Bank áll, hiszen a becslés szerint kevesebbet fed le a piacból mint a valóságban, és az eltérés is nagyon magas. Itt fejlesztést javasolnék a bank részéről.

A választásom a CitiBankra esne.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Természetesen az általam vizsgált attribútomok vitathatóak, hiszen minden egyes embernek más szempontok lehetnek fontosak. Van akinél teljesen elhanyagolható a bankkártya éves költsége, ugyanakkor fontosabb számára a havi számlavezetési díj. Az is lehet, hogy egyes szolgáltatásokat nem kíván az ügyfél igénybe venni, így a számlacsomag-kalkulátor, nem biztos, hogy a legkedvezőbb kondíciókat és bankot ajánlja fel.

Időközben az is felmerült bennem, hogy túl sok attríbútomot vizsgáltam, holott az ügyfél lehet, hogy nem azokra kiváncsi, mert számára nem is olyan fontosak azok a tényezők. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a bankfiók földrajzilag, hol helyezkedik el.

Ugyanis lehet, hogy a Erste Banknál a legkedvezőbb a számlavezetési díj, de az is lehet, hogy leendő ügyfelünknek túl sokat kell oda utaznia, ami már lehet, hogy nem éri meg számára. Tehát lehet, hogy választ egy drágább bankot, ami közelebb helyezkedi el a vállalkozás telephelyéhez, így spórolva jelentős időt és energiát.