Hotel

Forrás

 A letölthető excel URL-je:

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Családi, gyerekbarát szállást biztosító külföldi hotelek ajánlatainak összehasonlító elemzése a szállodák által nyújtott szolgáltatások figyelembevétele alapján, majd az optimális ajánlat meghatározása.

A feladat előtörténete

Napjainkban igen nagy kereslet mutatkozik olyan szálláshelyek iránt, melyek a családi, gyerekes nyaralás kivitelezését egyszerűsítik le, olyan szolgáltatásokat kínálva, melyek otthonihoz hasonló körülményeket teremtenek, részben terhet levéve a szülők vállairól. Olyan egyszerűnek tűnő szolgáltatások, mint az etetőszék, kiskád, játékok, gyermekmegőrzés, gyermekmedence, kiságy, ernyőkocsi, gyermekmenük, bébiételek megléte megkönnyíti a gyermekkel, csecsemővel történő nyaralások megvalósítását. Nem szükséges mindezt magukkal cipelni a szülőknek, mert a helyszínen minden adott. Mindezek megléte mellett fontos lehet az apartmanok, szobák mérete, a szálloda megközelíthetősége, egyéb szolgáltatásai és természetesen az árak. Kétgyermekes család vagyunk, ezért gondoltam, hogy a jövőbeni nyaralások egyszerűbb megvalósítására elvégzem az elemzést.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladatban szereplő kitalált adatok alapján elvégeztem az elemzést és megállapítottam, hogy a felsorolt hat szálloda szolgáltatásait, árait figyelembe véve mely(ek) az optimális nyaralóhelyek családosok, kisgyermekesek részére.

A feladat által érintett célcsoportok

Feladatomban a kisgyermekes, gyermekes családokat tekintem célcsoportnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A felsorolt szempontok alapján segítséget kaphatunk, hogy nyaralás helyszínének kiválasztásakor nem csak a hotel kategóriáját, vagy nevét nézzük, hanem vegyük figyelembe az adott szolgáltatásokat és a hozzá viszonyuló árat.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Kutatásom során elsősorban a hotelek által nyújtott szolgáltatásokra koncentráltam, de segítséget kaphatunk a megfelelő kiválasztásban az árak, méretek, elhelyezkedés és az ellátás színvonala is.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. támaválasztás 2. saját adatok kitalálása 3. adatok rendszerezése 4. Pivot kimutatás elkészítése 5. Coco tábla elkészítése, FKERES, hivatkozások 6. Solver futtatása 7. Eredénykimutatás 8. Átlag és szórás számítások

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A számítások eredményeként megkaptuk, hogy a vizsgálatban szereplő hotelek szolgáltatásai mennyire arányosak az áraikkal. Az attribútumokat figyelembe véve két objektum esetén gyakorlatilag nincs eltérés az eredeti és a számított ár között, kettő túlárazott, kettő pedig alulárazott. Az elemzésből megállapítható, hogy az árat legjobban a kategória illetve az ellátás befolyásolja, és kevésbé van hatással rá az apartman mérete.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Nagyon óvatosan merek csak fogalmazni, hiszen nagyon csekély szűmú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor. Nem is kockáztatnék messzemenő, általános következtetéseket levonni, kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.

A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.

Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre, mások semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:

I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.

II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.

III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.

Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizgsált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attriútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire jól lettek összeválogatva az egyes attribútumok 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a kötlségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hengsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennóünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)