GM3:006
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Mely raktárat válassza a vállalkozás új termékei számára?
A feladat előtörténete
Cégünk kozmetikai termékek és háztartási tisztítószerek gyártásával foglalkozik. 2010-ben új termékek bevezetését kezdeményezte, melyhez a jelenlegi raktárkapacitás nem megfelelő. Az eddigi por állagú mosószerek forgalmazása mellett a következőkben gél állagú mosószerek gyártását is kezdeményezi, melyek elhelyezése céljából -az eddigi raktárak megtartása mellett- új raktárak bérlésére van szükség. Az Újpest-központú gyár a jelenlegi ingatlanpiac feltérképezése után szeretne megfelelő helységet bérelni, melynél elsődleges szempont a távolság, illetve a raktár bérköltségei. Cégünk alapvetően környezettudatosan termelő vállalat, ezért kiemelt fontosságú a természet védelme, az energiatakarékos gazdálkodás, ami még inkább megfontolt döntésekre késztet.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A vállalkozás számára elérhető információk alapján jelenleg 7 olyan raktár van Budapest területén, amely minden téren kielégíti a felmerült igényeket. Az elemzést ezen adatok alapján kell elvégezni.
Mivel a távolság a legfontosabb szempont, először ezeket az adatokat kell megvizsgálni. A hét raktár közül csupán kettő van azonos kerületben, a 2. illetve a 7. számú raktár. Ahogyan a mellékelt táblázat adatok munkalapja azt igazolja, a 2. raktár 1.3, a 7. raktár pedig 1.6 km távolságra van a cégtől.
Egy tényezőt vizsgálva viszont nem tudjuk meghatározni a tényleges sorrendet, hiszen a bérköltséget is figyelembe kell venni. A tényleges sorrendet súlyozásos módszerrel tudjuk kiszámítani. A súlyozás mértéke a következő:
- Belmagasság --> 1-szeres szorzó
- Bérelhető terület mérete --> 1-szeres szorzó
- Bérleti díj --> 2-szeres szorzó
- BKV járművek száma --> 1-szeres szorzó
- Gyártól való távolság --> 3-szoros szorzó
- Minimum bérelhető terület --> 1-szeres szorzó
- Plusz üzemeltetési ktg. --> 1-szeres szorzó
Minden szempontnál felállítom a sorrendet, majd szorzások segítségével újabb sorrendet állítok fel. Minél kisebb értéket kap egy adott raktár, annál feljebb kerül a végső listán.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatgyűjtés mérete 7*7 adat.
Objektumok (sorok)
1: Raktár 1.
2: Raktár 2.
3: Raktár 3.
4: Raktár 4.
5: Raktár 5.
6: Raktár 6.
7: Raktár 7.
mivel elsődlegesen nem lehet a raktárakat külön csoportokba sorolni.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
X1: Bérelhető terület mérete (m2)
X2: Gyártól való távolság (km)
X3: Belmagasság (m)
X4: Minimum bérelhető terület (m2)
X5: Plusz üzemeltetési ktg. (Ft/m2/hó)
X6: BKV járművek száma (db)
X6: Bérleti díj (Ft/m2)
mivel ezen tulajdonságok alapján lehet legjobban meghatározni a raktár hasznosságát.
A preferáltság irányát mindig 0-val kell számolni, mivel a legjobbak kapták a legtöbb pontszámot, a legrosszabbak vagy kevésbé hatékonyak a kevesebbet.
A feladat által érintett célcsoportok
Érinti a vállalkozást: a lehető legjobb teljesítmény elérése a lehető legkisebb költségek mellett, amely megfelelő kiválasztás nélkül nem érhető el.
Érinti a dolgozókat: az embereknek alapvetően meghatározóak a munkakörülmények, illetve a cég számára fontos, hogy dolgozói könnyen meg tudják közelíteni a munkahelyet.
Érinti a bérbeadót: A vállalkozás, amely kiadja a raktárat, törekszik minél hosszabb távú, és minél megbízhatóbb bérlőt szerezni magának.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A Solver alkalmazásával a vállalkozás képes saját preferenciái alapján sorba állítani a felmerült lehetőségeket, és saját szükségei alapján döntést hozni. A Solver segítsége nélkül nem tudná megfelelően rangsorolni a lehetőségeket, ami felesleges költségekhez, illetve kapacitáskihasználatlansághoz vezetne.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. lépés: Adatgyűjtés az internetről.
2. lépés: Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Adatok munkalap)
3. lépés: Pivot tábla létrehozása (Pivot munkalap)
4. lépés: Sorszámozás készítése a meglévő adatokból (Pivot munkalap: A3:J13)
5. lépés: COCO tábla készítése (Coco solver, Coco online)
6. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével(Coco solver munkalap, L67-L73)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A számítások alapján háromféle eredményt kaptunk, melyek a következők: alulértékelt, kiegyenlített, túlértékelt. Ezek az egyes raktárak ár-érték viszonyát fejezik ki, figyelembe véve minden tulajdonságot és adatot.
A kapott eredmények:
Raktár 1. : Alulértékelt
Raktár 2. : Túlértékelt
Raktár 3. : Alulértékelt
Raktár 4. : Túlértékelt
Raktár 5. : Kiegyenlített
Raktár 6. : Kiegyenlített
Raktár 7. : Kiegyenlített
Ezek alapján a vállalkozás a 2. és 4. raktárat azonnal figyelmen kívül hagyja a döntés folyamán. A kiegyenlített értékű raktáraknál az érték, illetve az a mögött álló teljesítmény (tulajdonságok) megfelelnek a realitásnak. A legjobb döntést az alulértékelt raktárak közti választással hozhatja meg a vállalkozás. A pontos értékeléshez szükség van a tényleges, számszerű eredményekre.
Raktár 1. :
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A kapott értékek alapján az első raktár a legmegfelelőbb a vállalkozás számára.