Pályázat
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Pályzat elbírálás objektivizálása
A feladat előtörténete
Mint leendő vidékfejlesztési szakember, érdekelt, hogy hogyan lehet olyan pályázatok esetén, amikor a pályázókat sok tulajdonság alapján is érdemes összehasonlítani, és mindegyikük más-más tulajdonságban jó, kiválasztani a legjobb pályázatot.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Mielőtt a hasonlóságelemzés matemakialag és informatikailag megalapozott módszerével megismerkedtem volna, egy ilyen problémát valószínűleg megérzés alapján oldottam volna meg. A sok tulajdonság közül kiválasztottam volna egyet, amit a legfontosabbnak tartok, és az alapján ítéltem volna meg a pályázókat. Másik lehetséges megoldás lehetne, ha pályázók tulajdonságait valamiféle mértékegységtől független, egységes pontrendszerben nézem (pl. hogy a térségben már adott feltételeket hány százalékban változtatják meg). Az egyes tulajdonságok ilyen módon meghatározott pontszámait pályázónként összeadom, majd elosztom őket a pályázaton igényelt támogatás összegével, és a legkedvezőbb ár-érték arányú pályázót fogom fel nyertesként. A módszer hátránya, hogy felmerül a kérdés, vajon az egyes tulajdonságokat milyen súllyal kell figyelembe venni, és ez sok szubjektív tényező bekerülését jelenti az eljárásba. A módszerről részletesebben: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Ifjusagkutatas&oldid=42626
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
asztalosüzem diszkó étterem szálloda szeszfőzde
Attribútumok (X, Y oszlopok)
a létrehozni kívánt vállalkozások azon, a pályázó által a jövőre nézve vállalt tulajdonságai, amik az elbírálás szempontjából fontosak (X oszlopok), valamint a pályázók által igényelt támogatás (Y oszlop)
befizetett adó: az az összes adótöbblet (minden adónemben), amivel a vállalkozás működése során a telpülés adóbevételeit növeli (millió ft)
keresletnövelés: a vállalkozás működése mekkora közvetlen vagy közvetett keresletet támaszt a település többi vállakozása felé (közvetlen kereslet az, amit a vállalkozás vásárol a többi vállalkozástól, közvetett az, amit a vállalkozás tevékenysége miatt a településre érkezők költenek) (millió ft)
létesített munkahely: a vállakozás által létrehozott munkahelyek (db)
közúti forgalomnövelés: a vállalkozás tevékenysége miatt a településre érkező járművek száma (db)
zajszennyezés: a vállalkozás által keltett zajtöbblet (decibel)
A fenti attribútumok az elemzésben véletlen számok (a nagyaságrendjüket próbáltam alkalmazni a valósághoz), a valóságos viszonyokat az egymáshoz képesti arányuk nem tükrözi (pl. nem vettem figyelembe hogy a keresletnövelés és a befizetett adó között összefüggés van, és hogy pl. a diszkó zajszennyezése nagyobb, mint a szeszfőzdéjé).
A feladat által érintett célcsoportok
Mindenki, aki pályázatok elbírálásában részt vesz.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A feladat megoldásával képes leszek egy sok tényező által befolyásolt döntési helyzet ésszerű megoldására.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A megoldás módját a mellékelt xls fájl solver című munkalapján lehet követni.
A táblázat A9:G14 tartományában levő mátrixban sorszámfüggvény segítségével az van megadva, hogy az egyes objektumokhoz tartozó értékek attribútomonként hányadikak. Azokban az oszlopokban, ahol a 8. sorban 0 található, a sorszámozás csökkenő, ahol 1, ott növekvő. A tényleges értékek helyetti sorszámok használata megkönnyíti a számításokat, ugyanakkor megszünteti az egyes értékek közti valós különbségeket (a számítások a továbiakban nem veszik figyelembe hogy pl. az első és a második helyezett között esetleg kétszeres a különbség, míg a további helyezettek alig vannak lemaradva).
A B17:F21 tartományban azok a solver által kiszámolandó értékek vannak feltűntetve, amik azt mutatják meg, hogy az egyes attribútomok szerinti 1. 2. stb. helyezettnek menyi pénzt érdemes fizetni. Ezeket az A23:F29 táblázatban objektumonként adjuk meg FKERES függvény segítségével. A H25:H29 tartományban ezeket összesítjük, így azt kapjuk meg, hogy az egyes objektumoknak mennyi pénzt érdemes fizetni, az I25:I29 tartományban pedig ezen becsült támogatások és a pályázók által igényelt támogatás közti különbséget számoljuk ki. A solver úgy van beállítva, hogy ezen eltérések négyzetösszege minimális legyen, vagyis az egyes pályázatok ár-érték aránya között a lehető legkissebb eltérést mutassa ki az elemzés, és így lehetőség nyíljon a ténylegesen legjobb pályázat megtalálására.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Amint az a solver munkalap 27. sorából látszik, jelen feltételek mellett egyedül az étterem megépítése kerül a településnek kevesebb támogatásba, mint amennyit a pályázó az étterem megépítéséért követelhetne, ezek szerint a legjobb és nyertes pályázat az étterem pályázójáé.
