Pályázat

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Pályzat elbírálás objektivizálása

A feladat előtörténete

Mint leendő vidékfejlesztési szakember, érdekelt, hogy hogyan lehet olyan pályázatok esetén, amikor a pályázókat sok tulajdonság alapján is érdemes összehasonlítani, és mindegyikük más-más tulajdonságban jó, kiválasztani a legjobb pályázatot.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Mielőtt a hasonlóságelemzés matemakialag és informatikailag megalapozott módszerével megismerkedtem volna, egy ilyen problémát valószínűleg megérzés alapján oldottam volna meg. A sok tulajdonság közül kiválasztottam volna egyet, amit a legfontosabbnak tartok, és az alapján ítéltem volna meg a pályázókat. Hasonlóságelemzés nélkül a munkahelytermtést, mint egyedüli befolyásoló tényezőt figyelembe véve az étterm jön ki nyertesként, de azt mások más szempontok előtérbe helyezésével könnyen megtámadhatják. Másik lehetséges megoldás lehetne, ha pályázók tulajdonságait valamiféle mértékegységtől független, egységes pontrendszerben nézem (pl. hogy a térségben már adott feltételeket hány százalékban változtatják meg). Az egyes tulajdonságok ilyen módon meghatározott pontszámait pályázónként összeadom, majd elosztom őket a pályázaton igényelt támogatás összegével, és a legkedvezőbb ár-érték arányú pályázót fogom fel nyertesként. A módszer hátránya, hogy felmerül a kérdés, vajon az egyes tulajdonságokat milyen súllyal kell figyelembe venni, és ez sok szubjektív tényező bekerülését jelenti az eljárásba. A módszerről részletesebben: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Ifjusagkutatas&oldid=42626

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok: egy nemlétező településen kiírt pályázaton az egyes kitalált pályázók által a pályázati pénzből létrehozni kívánt vállalkozások.

Attribútumok: a létrehozni kívánt vállalkozások azon, a pályázó által a jövőre nézve vállalt tulajdonságai, amik az elbírálás szempontjából fontosak (X oszlopok), valamint a pályázók által igényelt támogatás (Y oszlop). A lent megnevezett attribútumok az elemzésben véletlen számok (a nagyaságrendjüket próbáltam alkalmazni a valósághoz), a valóságos viszonyokat az egymáshoz képesti arányuk nem tükrözi (pl. nem vettem figyelembe hogy a keresletnövelés és a befizetett adó között összefüggés van, és hogy pl. a diszkó zajszennyezése nyilvánvalóan nagyobb, mint a szeszfőzdéjé).

Objektumok (sorok)

asztalosüzem

diszkó

étterem

szálloda

szeszfőzde

Attribútumok (X, Y oszlopok)

befizetett adó: az az összes adótöbblet (minden adónemben), amivel a vállalkozás működése során a telpülés adóbevételeit növeli (millió ft), minnél nagyobb, annál jobb

keresletnövelés: a vállalkozás működése mekkora közvetlen vagy közvetett keresletet támaszt a település többi vállakozása felé (közvetlen kereslet az, amit a vállalkozás vásárol a többi vállalkozástól, közvetett az, amit a vállalkozás tevékenysége miatt a településre érkezők költenek) (millió ft), minél nagyobb, annál jobb

létesített munkahely: a vállakozás által létrehozott munkahelyek (db), minél nagyobb, annál jobb

közúti forgalomnövelés: a vállalkozás tevékenysége miatt a településre érkező járművek száma (db), minél kissebb, annál jobb

zajszennyezés: a vállalkozás által keltett zajtöbblet (decibel), minél kissebb, annál jobb

igényelt támogatás: a vállalkozás megvalósításához szükséges, a pályázó által igényelt pénz (millió ft)

A feladat által érintett célcsoportok

Mindenki, aki pályázatok elbírálásában részt vesz.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat megoldásával képes leszek egy sok tényező által befolyásolt döntési helyzet ésszerű megoldására. Jelen feladat megoldásával konkrét anyagi haszonra nem tudok szert tenni, de egy valós probléma hasonló megoldásával egy önkormányzattól például (amennyiben érdekeltek az objektív döntéshozatalban) kb. egy heti munkabért, 30 ezer forintot lehetne keresni.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás módját a mellékelt xls fájl solver című munkalapján lehet követni.

A táblázat A9:G14 tartományában levő mátrixban sorszámfüggvény segítségével az van megadva, hogy az egyes objektumokhoz tartozó értékek attribútomonként hányadikak. Azokban az oszlopokban, ahol a 8. sorban 0 található, a sorszámozás csökkenő, ahol 1, ott növekvő. A tényleges értékek helyetti sorszámok használata megkönnyíti a számításokat, ugyanakkor megszünteti az egyes értékek közti valós különbségeket (a számítások a továbiakban nem veszik figyelembe hogy pl. az első és a második helyezett között esetleg kétszeres a különbség, míg a további helyezettek alig vannak lemaradva).

A B17:F21 tartományban azok a solver által kiszámolandó értékek vannak feltűntetve, amik azt mutatják meg, hogy az egyes attribútomok szerinti 1. 2. stb. helyezettnek menyi pénzt érdemes fizetni. Ezeket az A23:F29 táblázatban objektumonként adjuk meg FKERES függvény segítségével. A H25:H29 tartományban ezeket összesítjük, így azt kapjuk meg, hogy az egyes objektumoknak mennyi pénzt érdemes fizetni, az I25:I29 tartományban pedig ezen becsült támogatások és a pályázók által igényelt támogatás közti különbséget számoljuk ki. A solver úgy van beállítva, hogy ezen eltérések négyzetösszege minimális legyen, vagyis az egyes pályázatok ár-érték aránya között a lehető legkissebb eltérést mutassa ki az elemzés, és így lehetőség nyíljon a ténylegesen legjobb pályázat megtalálására.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az egyes objektumok által igényelt, és a nekik kifizetni érdemes pénzösszegek (millió ft):

asztalosüzem: 10, 10

diszkó: 7, 7

étterem: 5, 7

szálloda 10, 8

szeszfőzde: 9, 9

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Egyedül az étterem kér kevesebb támogatást, mint amennyit neki fizetni érdemes, ezért ennek a pályázatnak ő a nyertese.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet