GM3:035

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a legjobb.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek mérlegéből és eredmény kimutatásából számoltam. A következő jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam:

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, • Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, • Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, • Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, • Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, • Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz,

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

Objektumok (sorok)

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 1. 1. üzem, 2. 2. üzem, 3. 3. üzem, 4. 4. üzem, 5. 5. üzem, 6. 6. üzem, 7. 7. üzem, 8. 8. üzem, 9. 9. üzem, 10. 10. üzem,

Azért ezek az objektumok, mert ezek a sütőipari vállalat, termelő üzemei.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Alapterület (m2), 2. Létszám (fő), 3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 5. Eszközök összesen (e Ft/év), 6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 12. Pénzhányad mutató (%), 13. Eladósodottság foka (%), 14. Y0 becslés.

A feladat által érintett célcsoportok

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egységének (üzemének) termelése. A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt. Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot érintő problémák, kihívások megoldásában. A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről. A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek: mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése. Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek elkerülésében.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései: • 1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az eredmény-kimutatásból. • 2. Alap-adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján • 3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján) • 4.. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla) • 3. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése) • 4. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból • 5. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével) • 6. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével