GM3:035

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

A feladat előtörténete

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok. A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére.
A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül.
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba. A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam. A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam:

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz,
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke,
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele,
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek,
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek,
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz,

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok:

• Alapterület(m2),
• Létszám (fő),
• Összes termelés mennyisége (tonna/év),
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),
• Eszközök összesen (e Ft/év),
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.

Objektumok (sorok)

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme:

1. 1. üzem,
2. 2. üzem,
3. 3. üzem,
4. 4. üzem,
5. 5. üzem,
6. 6. üzem,
7. 7. üzem,
8. 8. üzem,
9. 9. üzem,
10.10. üzem

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Alapterület (m2),
2. Létszám (fő),
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),
5. Eszközök összesen (e Ft/év),
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%),
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),
12. Pénzhányad mutató (%),
13. Eladósodottság foka (%),
14. Y0 becslés.

A feladat által érintett célcsoportok

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt. Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában. A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről. Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között. A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek: mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése. Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők:
• vevői fizetési határidők szűkítése,
• beszállítói határidők növelése,
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról,
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok)
,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból,
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján,
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján),
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla),
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése),
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból,
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével),
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon.
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor:

1. 3 üzem (1006.2)
2. 9 üzem (1002.2)
3. 2 üzem (1000.2)
4. 1 üzem (999.7)
5. 4 üzem (999.7)
6. 5 üzem (999.7)
7. 6 üzem (999.7)
8. 7 üzem (999.7)
9. 8 üzem (999.7)
10.10 üzem (993.2)

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség.

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit. A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.