Notebook

Forrás

 A letölthető excel URL-je: XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Notebook-ok ár érték arányának az összehasonlító elemzése. Megvizsgálni, hogy melyiket éri meg a legjobban megvásárolni a többihez képest.

A feladat előtörténete

Mivel a notebook piac az utóbbi években hihetetlen mértékben megnőtt és nagyon nehéz eldönteni, kiválasztani a legoptimálisabbat, ezért gondoltam, hogy végzek egy összehasonlító elemzést ebben a témában. Én is notebook vásárlás előtt állok, kifejezetten jól jön a vizsgálódás.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A legtöbb fogyasztó legelőször az árat nézi, majd utána vizsgálja csak, hogy milyen paraméterek párosulnak az árhoz. Mindig reménykedünk, ha megtalálunk egy-egy olcsó árut, hogy a minősége is kiváló. Aztán rá kell jönnünk, hogy legtöbbször "olcsó húsnak, híg a leve".

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához szükséges adatok fiktív, kitalált adatok.

Objektumok (sorok):

• 1. notebook
• 2. notebook
• 3. notebook
• 4. notebook
• 5. notebook
• 6. notebook.

Attribútumok (X,Y oszlopok):

• cpu órajel(frekvencia, GHZ)
• cpu gyártó (processzor gyártó)
• ram(méret, GB)
• hdd(kapacitás, GB)
• felbontás (víszintes felbontás)
• súly(súly, kg).

Mindegyik attribútumnál a nagyobb érték a jobb, kivéve a súlyt, ott a kisebb érték a jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

Notebook vásárlók, aki nem tudják eldönteni, melyiket érdemes megvásárolni, melyiknek a legjobb az ár-érték aránya.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat során választ kaphatunk arra, hogy a vizsgálatban résztvevő notebookok ára mennyire van arányban a technikai paraméterekkel. A hasonlóságelemzés segítségével objektív eredményt kaphatunk.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes objektumok -azaz a laptop legfontosabb összetevőinek minőségétől- értékeitől függ a notebook ára.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• 1. Objektumok meghatározása
• 2. Attribútumok meghatározása
• 3. Cél kijelölése (kürtőskalács legjobb árának kialakítása)
• 4. Adatok gyűjtése (saját kutatás)
• 5. Pivot tábla elkészítése az alapadatokból
• 6. COCO elemzés elkészítése: rangsor tábla elkészítése sorszám függvénnyel, Solver megoldás lépéseinek kidolgozása, módosuló cellák kijelölése, célcella kijelölése
• 7. Solver becslés készítése, tényadatok és becsült adatok összehasonlítása, eredmények kiértékelése
• 8. Vizsgált attribútumok fontosságának és érzékenységének megállapítása, kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A számítások a következő eredményekre vezetnek:

- SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)

- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban

- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora

- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora

SOLVER eredménye

A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:

cég sorszáma	üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)	COCO becslés (Y*)	Különbség	Ítélet (10%-os határ)	% (eltérés)
30	9 900 000	18 999 999	-8 999 999	keveset költ	-47,62%
34	19 800 000	18 899 999	900 001	arányos ráfordítás	4,76%
35	27 000 000	18 899 999	8 100 001	sokat költ	42,86%
58	2 500 000	35 749 999	-33 249 999	keveset költ	-93,01%
74	69 800 000	35 749 999	35 250 001	sokat költ	93,01%
97	30 630 000	30 629 998	2	arányos ráfordítás	0,00%

A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak. A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:

• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)

• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"

A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt 58. számú objektum a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.

Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása

Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják. A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez

az internet használat első éve 13,23%,

a cég mérete 36,60%,

az e-innovátor attitűd 15,01%,

az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,

az elektronikus értékesítés aránya 8,79%

arányban járultak hozzá.

Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:

az internet használat első éve 25,94%,

az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.

Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának jelentős eltérése esetén is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.

FONTOSSÁGI rangsor

A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.) A rangsor a következő lett így az attribútumok között:

1. cég mérete

2. az internet használat első éve

3. az elektronikus beszerzés aránya

4. az elektronikus értékesítés aránya

5. az e-innovátor attitűd.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor

Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.) Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.

A rangsor a következő lett így az attribútumok között:

1. elektronikus értékesítés aránya

2. internet használatának első éve

3. e-innovátor attitűd

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.

Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.

A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.

Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:

I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.

II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.

III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.

Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.

Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.

Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? Ha igen, akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. Ha nem tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?

FONTOSSÁGI rangsor értékelése

Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése

Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)

A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.

A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.

GYŐZTES hirdetése

Az összesített győztes cég (objektum): 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Fejlesztés alatt... Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van 2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok) 3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma) 4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO 5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)