Kisautók

Ide kerül a kisautós cikk!

Forrás

 A letölthető excel URL-je: XLS
 Egyéb támogatás: itt

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A Magyarországi piacon is forgalomba hozott családi kisautók összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, a személygépjárművek műszaki paramétereinek, illetve az egyes gépjárművek árazásának szempontjából.

A feladat előtörténete

Az új autó piacon, széles körben elérhetőek a különböző típusú új személygépkocsik, de a szubjektív tényezőkön kívül (például az autó kinézete), nincs olyan segítség ami alapján egy általános ismeretekkel rendelkező vásárló eltudná dönteni, hogy azonos kategóriában (ár, felszereltség, teljesítmény) melyik gépjárművet érdemes megvásárolni? A szubjektív tényezők, mint például a kinézet vagy a kényelmesség, a szalonban való kipróbálás után automatikusan meghatározható vagy osztályozható a leendő vásárló által. Sőt a kényelmet nem is lehet nem szubjektíven osztályozni, hiszen például egy ülés esetében nem egyértelműen kijelenthető, hogy kényelmes, avagy sem, hiszen, mást ítélhet kényelmesnek egy átlagos alkatú fiatal anyuka, mint egy rendszeres fizikai munkát/sportot végző középkorú férfi.

A vizsgálat során arra próbálok fényt deríteni, hogy milyen eszközzel, eszközökkel hasonlíthatjuk össze az általunk kiválasztott leendő családi autónkat, hogy a személygépjármű vásárlásakor egyszerűen megállapíthassuk, hogy melyik autó éri meg legjobban az árát, illetve a különböző műszaki tulajdonságok milyen mértékben határozzák meg az árat!

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Akár az új akár a használtautó piacon nézzük, jelenleg nemis mert olyan egyszerűen és gyorsan használható elemzés, aminek segítségével a vásárló percek alatt pontos képet kaphatna, a különböző típusú (de azonos kategóriájú) gépjárművek teljesítményéről és az esetleges árkülönbségek indokoltságáról.

Jelen helyzetben a vásárlónak lehetősége van kisebb kutatómunkával utánanézni az egyes gépjárművek paramétereinek, illetve az egyes gépjárművek piaci árának. Hosszas szemrevételezést követően és az eredmények alapján megállapíthatja, hogy egy-egy személygépkocsi ára összefüggésben lehet a műszaki paraméterekkel. Lényegében az adatok összetettségének és az adathalmaz egyedeinek sokasága miatt, nem sok vásárló vetemedik arra, hogy ezt a hosszas kutatómunkát és elemzést elvégezze, így a gépjárművek objektíven is megítélhető és összehasonlítható paramétereit is egy szubjektív döntéssel fogja meghatározni, vagy csupán az intuíciójára bízza a döntést. Mivel a gépkocsik műszaki paraméterei egységesek a világon és az árak is minimális különbségeket leszámítva egyezőek a piacon, szükséges egy olyan összefoglaló rendszer, ami csak és kizárólag az objektív tényezőket hasonlítja össze egymással és lényegre törő kimutatással szolgál a leendő vásárlónak. Ha ez a probléma megoldódna, a vásárlóknak lényegesen könnyebb dolguk lenne az autóvásárlás során, hiszen csak azokban a kérdésekben kéne a szubjektív megítélésre hagyatkozniuk, amiről nem lehetséges olyan álláspontot kialakítani, ami mindenki számára az ideális megoldás.

Jelen helyzetben a rangsor felállítására a következő lehetősége van a vásárlónak:

1. Az ügyfél meghatározza azokat a paramétereket amelyeket fontosnak tart.

2. Autótípusonként a paramétereket osztályozza egy meghatározott skálán.

3. Összeadja a kapott pontszámokat és a legmagasabb pontszámú személygépkocsik közül választ.

4. További lehetőség, hogy megnézi a vásárló, hogy a legjobb eredménnyel szereplő gépjármű, jó helyezéssel rendelkezik-e a meghatározott paraméterek közül a számára legfontosabbal.

A tapasztalat nem azt igazolja, hogy akár a fenti verziót is használnák a vásárlók, a gyakorlatban pusztán néhány tulajdonság és az ár figyelembevételével születik meg a döntés.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok és attribútumok számának meghatározását korlátozza táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.

A személygépjárművek paraméterei alapjába véve számszerűsített adatok, ezért komolyabb fennakadást plusz munkát nem jelent az adatbázisba való rögzítésük. Mivel objektív szabvány szerint meghatározott adatokkal dolgozunk, a szubjektivitás szinte teljesen ki van zárva. Egy általános vásárló számára szükséges információ az autó műszaki paramétereiről, nem több mint az alapvető műszaki információ, ami szinte bárhol elérhető és nem fed le több mint 10 objektumot. A legtöbb felhasználó, aki kicsit is jártas az online világban, pár óra alatt összeszedheti azokat a műszaki adatokat a kiszemelt autókról, amelyek között a meg kívánja hozni a döntést a későbbiekben. Amennyiben a kiszemelt döntés előtt álló gépjárművek száma meghaladja a 10-et, a MyX program alkalmazása válik szükségessé!

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a program az azonos kategóriájú gépjárművek összehasonlítására alkalmas, nem érdemes egy motorkerékpárt egy telepjáróhoz hasonlítani!

A feladat által érintett célcsoportok

Minden olyan autóvásárló, aki szeretne gépjárművet vásárolni és a döntésben figyelembe venni az árkülönbségek indokoltságát. A vásárlók elkerülhetik, hogy műszaki szempontból kevésbé értékes gépkocsiért többet fizessenek vagy azonos árért kisebb teljesítményű gépkocsit vásároljanak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jelenleg a vásárlók kisebb része fordít arra figyelmet, hogy egy-egy autó paramétereit ne csak önmagában vizsgálja, hanem összevetve a konkurens cégek azonos kategóriájú termékeivel, gazdaságos döntést is hozzon.

Az összehasonlításban résztvevő autók kizárólag objektív szempontból való összehasonlítására nyílik lehetőség a számításnak köszönhetően, így elkerülhető, hogy magasabb áron jusson hozzá a vásárló az azonos teljesítményű gépjárműhöz!

Az elemzés alapján megállapítható, hogy akár 10%-os indokolatlan áreltérés is lehet a piacon, ami egy 10 MM Ft-os gépjármű esetén 1 MM Ft-ot jelent.

Ekkora nagyságrendű plusz ráfordítást vagy akár spórolást is kimutathatunk az elemzéssel, ami nagyban segíti a leggazdaságosabb döntés meghozatalát, a szubjektív tényezők mellett.

Objektumok (sorok)

Chevrolet Kalos

Honda Jazz

Hyundai Getz

Mitsubisi Colt

Seat Ibiza

Suzuki Swift

Attribútumok

A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:

Lökettérfogat cm3 a nagyobb (X) a kisebb (Y) értéket veszi fel

Teljesítmény Le a nagyobb (X) a kisebb (Y) értéket veszi fel

Nyomaték Nm a nagyobb (X) a kisebb (Y) értéket veszi fel

Gyorsulás 0-100 km/h, s a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel

Végsebesség km/h a nagyobb (X) a kisebb (Y) értéket veszi fel

Célfüggvény: Az autóra fordított összeg meghatározása, avagy az ideális személygépkocsi maghatározása, törekedve a minimális árra.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Főoldal

Cím, tartalomjegyzék

2. Alapadatok

Gépjárművek adatai, attribútumok, értékek, dimenzió, forrás, dátum, státusz, feldolgozottsági státusz, megjegyzés.

3. Pivot tábla

Alapadatok pivot tábla.

4. COCO elemzés

Pivot tábla beillesztése hivatkozásként

Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.

Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása

Korlátozó tábla elkészítése

Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

- A Chevrolt Kalos és a Mitsubishi Colt típusú személygépkocsi az elemzés alapján jól árazott.

- A Honda Jazz és a Hyundai Getz típusú személygépkocsi túlárazott, vagyis 4 illetve 9 %-al magasabb az ára a piacon, mint ahogy az az összehasonlító elemzés által javasolt lenne.

- A Seat Ibiza és a Suzuki Swift típusú személygépkocsi a vizsgált objektumokhoz képest alulárazott. illetve műszaki tulajdonságait tekintve, magasabb áron történő értékesítésére lenne lehetőség.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A COCO elemzéssel vizsgált hasonlósági elemzésen alapuló döntés, sokkal objektívebb és kézzelfoghatóbb, mint az eredetei, pusztán gyors mérlegelés alapján hozott döntés. A COCO elemzés számszerűsítve mutatja meg, hogy melyik személygépkocsit érdemes megvásárolni, illetve az adott piaci ár mennyire indokokolt a vizsgált személygépkocsik esetében és vizsgált tulajdonságok tekintetében.

Összességében elmondható, hogy mindenképpen érdemes a teljes szubjektivitás helyett a COCO elemzéssel összehasonlítható tulajdonságokat elemezni, hogy a döntést, a lehető legtöbb ismeret tudatában hozhassuk meg.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)