Smi1

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Smi1 (vitalap | szerkesztései) 2011. január 25., 15:37-kor történt szerkesztése után volt. (A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság)

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

A feladat előtörténete

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet. Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk. A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet. Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

Objektumok (sorok)

Dolgozó1 Dolgozó2 Dolgozó3 Dolgozó4 Dolgozó5 Dolgozó6

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1 2. Dolgozó3 3. Dolgozó4 4. Dolgozó2 5. Dolgozó5 6. Dolgozó6

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó. A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el. Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet