GM3:006

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vagevi (vitalap | szerkesztései) 2011. január 28., 14:07-kor történt szerkesztése után volt. (A feladat előtörténete)

Forrás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Mely raktárat válassza a vállalkozás új termékei számára?

A feladat előtörténete

Cégünk kozmetikai termékek és háztartási tisztítószerek gyártásával foglalkozik. 2010-ben új termékek bevezetését kezdeményezte, melyhez a jelenlegi raktárkapacitás nem megfelelő. Az eddigi por állagú mosószerek forgalmazása mellett a következőkben gél állagú mosószerek gyártását is fojtatja, melyek elhelyezése céljából -az eddigi raktárak megtartása mellett- új raktárak bérlésére van szükség. Az Újpest-központú gyár a jelenlegi ingatlanpiac feltérképezése után szeretne megfelelő helységet bérelni, melynél elsődleges szempont a távolság, illetve a raktár bérköltségei. Cégünk alapvetően környezettudatosan termelő vállalat, ezért kiemelt fontosságú a természet védelme, az energiatakarékos gazdálkodás, ami még inkább megfontolt döntésekre késztet.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A vállalkozás számára elérhető információk alapján jelenleg 7 olyan raktár van Budapest területén, amely minden téren kielégíti a felmerült igényeket. Az elemzést ezen adatok alapján kell elvégezni.

Mivel a távolság a legfontosabb szempont, először ezeket az adatokat kell megvizsgálni. A hét raktár közül csupán kettő van azonos kerületben, a 2. illetve a 7. számú raktár. Ahogyan a mellékelt táblázat adatok munkalapja azt igazolja, a 2. raktár 1.3, a 7. raktár pedig 1.6 km távolságra van a cégtől.

Egy tényezőt vizsgálva viszont nem tudjuk meghatározni a tényleges sorrendet, hiszen a bérköltséget is figyelembe kell venni. A tényleges sorrendet súlyozásos módszerrel tudjuk kiszámítani. A súlyozás mértéke a következő:

  • Belmagasság --> 1-szeres szorzó
  • Bérelhető terület mérete --> 1-szeres szorzó
  • Bérleti díj --> 2-szeres szorzó
  • BKV járművek száma --> 1-szeres szorzó
  • Gyártól való távolság --> 3-szoros szorzó
  • Minimum bérelhető terület --> 1-szeres szorzó
  • Plusz üzemeltetési ktg. --> 1-szeres szorzó

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés mérete 7*7 adat.

Objektumok (sorok)

1: Raktár 1.

2: Raktár 2.

3: Raktár 3.

4: Raktár 4.

5: Raktár 5.

6: Raktár 6.

7: Raktár 7.

mivel elsődlegesen nem lehet a raktárakat külön csoportokba sorolni.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X1: Bérelhető terület mérete (m2)

X2: Gyártól való távolság (km)

X3: Belmagasság (m)

X4: Minimum bérelhető terület (m2)

X5: Plusz üzemeltetési ktg. (Ft/m2/hó)

X6: BKV járművek száma (db)

X6: Bérleti díj (Ft/m2)

mivel ezen tulajdonságok alapján lehet legjobban meghatározni a raktár hasznosságát.

A preferáltság irányát mindig 0-val kell számolni, mivel a legjobbak kapták a legtöbb pontszámot, a legrosszabbak vagy kevésbé hatékonyak a kevesebbet.

A feladat által érintett célcsoportok

Érinti a vállalkozást: a lehető legjobb teljesítmény elérése a lehető legkisebb költségek mellett, amely megfelelő kiválasztás nélkül nem érhető el.

Érinti a dolgozókat: az embereknek alapvetően meghatározóak a munkakörülmények, illetve a cég számára fontos, hogy dolgozói könnyen meg tudják közelíteni a munkahelyet.

Érinti a bérbeadót: A vállalkozás, amely kiadja a raktárat, törekszik minél hosszabb távú, és minél megbízhatóbb bérlőt szerezni magának.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A Solver alkalmazásával a vállalkozás képes saját preferenciái alapján sorba állítani a felmerült lehetőségeket, és saját szükségei alapján döntést hozni. A Solver segítsége nélkül nem tudná megfelelően rangsorolni a lehetőségeket, ami felesleges költségekhez, illetve kapacitáskihasználatlansághoz vezetne.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. lépés: Adatgyűjtés az internetről.

2. lépés: Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Adatok munkalap)

3. lépés: Pivot tábla létrehozása (Pivot munkalap)

4. lépés: Sorszámozás készítése a meglévő adatokból (Pivot munkalap: A3:J13)

5. lépés: COCO tábla készítése (Coco solver, Coco online)

6. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével(Coco solver munkalap, L67-L73)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A számítások alapján háromféle eredményt kaptunk, melyek a következők: alulértékelt, kiegyenlített, túlértékelt. Ezek az egyes raktárak ár-érték viszonyát fejezik ki, figyelembe véve minden tulajdonságot és adatot.

A kapott eredmények:

Raktár 1. : Alulértékelt

Raktár 2. : Túlértékelt

Raktár 3. : Alulértékelt

Raktár 4. : Túlértékelt

Raktár 5. : Kiegyenlített

Raktár 6. : Kiegyenlített

Raktár 7. : Kiegyenlített

Ezek alapján a vállalkozás a 2. és 4. raktárat azonnal figyelmen kívül hagyja a döntés folyamán. A kiegyenlített értékű raktáraknál az érték, illetve az a mögött álló teljesítmény (tulajdonságok) megfelelnek a realitásnak. A legjobb döntést az alulértékelt raktárak közti választással hozhatja meg a vállalkozás. A pontos értékeléshez szükség van a tényleges, számszerű eredményekre.

Raktár 1. :

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A kapott értékek alapján az első raktár a legmegfelelőbb a vállalkozás számára.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok