Tur vzsu tema5 pecs

Forrás

XLS

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.

Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:

   * belső környezete, arculata
   * helyi úthálózat kiépítettsége
   * infrastruktúra
   * látványosságok
   * biztonságos, nyugodt környezet
   * kommunikáció
   * település szociális szolgáltatásai
   * környezetvédelem
   * közlekedés és közművek 

Jászberény stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:

Az első lépés a figyelemfelkeltés

   * tervezési érintettek megkeresése
   * érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
   * érintettek bevonása a folyamatba 

Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés

   * szakmai adatok gyűjtése
   * információ gyűjtése a lakosságtól 

Harmadik lépés a diagnózis készítése

   * SWOT elemzés
   * átfogó értékelés 

egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés

   * fő célok meghatározása
   * célok ágazati felbontása
   * részletek pontosítása
   * egyeztetés a különféle csoportokkal
   * programkészítés 

Ötödik a jóváhagyás

   * koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
   * lakosság véleményének begyűjtése
   * bizottsági véleményezés
   * képviselő testületi döntés 

Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1.

• Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)
• Vendégek száma a kempingekben (település)
• Vendégek száma a magánszállásadásban (település)
• Vendégek száma a nyaralóházakban (település)
• Vendégek száma a panziókban (település)
• Vendégek száma a szállodákban (település)
• Vendégek száma a turistaszállásokon (település)
• Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)
• Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)
• Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)
• Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégek számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység

3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük

4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:

   * Magyar Turizmus Zrt.,
   * Országos Idegenforgalmi Bizottság,
   * MATUR,
   * ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
   * Tourinform,
   * HSMAI Magyarország,
   * Magyar Szálloda Szövetség,
   * Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége. 

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben mely alágazatok kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.