Cappuccino

Forrás

 A letölthető excel URL-je: XLS
 Egyéb támogatás: itt

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Melyik kávézó cappuccinója a legjobb?

A feladat előtörténete

Rendszeresen fogyasztok cappuccinót, nemcsak a koffein tartalma miatt iszom, hanem azért, mert szokássá vált a számomra.

Nagyon szeretem az otthon főzött kávét. Ha esetleg a lakásomtól távol vagyok, mindig felkeresek egy-két helyet, ahol elfogyaszthatom aktuális koffeinadagomat, cappuccinómat.

Mégis, melyik a legjobb hely?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A kávézók cappuccinóival általában elégedett vagyok, de magasak az elvárásaim ezekkel szemben.

Ezért választottam feladatomnak és célomnak, hogy a 6 híresebb kávézóláncot összehasonlítsam az általam fontos szempontok alapján, és megtaláljam a legjobbat.

Amennyiben nem lett volna ez az óra, akkor egyszerű osztályozással döntöttem volna el a „pivot” fülön található táblázat alapján, hogy melyik a jobb. Amelyik a legtöbb 1-es számot kapja, számomra az a jobb.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A felhasznált adatok primer adatok, amelyek saját tapasztalatom alapján határoztam meg. A termékek árát az adott kávézókból gyűjtöttem össze. Objektumok a kávézóláncok nevei. Az attribútumok a számomra fontos tényezők, tulajdonságok, ami alapján egy helyet értékelek. Objektumok (sorok)

- Starbucks Coffee

- Coffeshop Company

- Coffe Heaven

- Costa Café

- Piazza d’Oro

- Dallmayr

Attribútumok (X, Y oszlopok) Az attribútumok és mértékegységei. - A kávétartalom tulajdonság ml-ben határozható meg az adat. - A gyakoriságnál- Budapesten található helyek elhelyezkedése, sűrűségét mértem, így Budapest/ db a mértékegysége. - A fogyasztói árnál forintban került meghatározásra, hogy egy normál cappuccinó mennyibe kerül. - A kiszolgálásnál a személyes tapasztalatom alapján értékeltem, így ez viszonylag szubjektív értékelés. - Egyéb termékek számát a darabszámok alapján határoztam meg. A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

Vizsgálatom olyan embereknek szól, akik szeretik az általam vizsgált kávézókat, és érdekli őket, hogy melyik a legjobb hely, illetve azok a tulajdonosoknak, akiket érdekel, hogy miben kell fejlődniük, min kell változtatniuk, hogy ő legyen a legjobb kávézó Budapesten, ami által a profitját tudja növelni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat eredményeképpen megtudhatom, hogy mely kávézólánc capuccinója bír számomra a legnagyobb hasznossággal.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Adatgyűjtés saját kutatás és kísérlet alapján történt.

Alapadat fülön a 6 (az „Objektumok” részben felsorolt) kávézók a megadott szempontok alapján vannak felsorolva, ahol fel van tüntetve az érték, a dimenzió, a forrás, dátum, a tér, a státusz, a feldolgozási státusz és a megjegyzés.

A Pivot fülön az objektumok, az attribútumok, és az értékei vannak egy táblázatba rendezve.

ACOCO fülön- COCO tábla készítése, az ehhez szükséges mátrixok felhasználásával és az elemző modell felhasználása által vannak meghatározva.

A my-x fülön- A COCO mátrix eredményének elemzése és kimutatása található.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat után azt a megállapítást kell tennem, hogy a kávézók között ez alapján nincs kiemelkedő, vagyis bármelyik választása jó.

Mégis a Caffeeshop Company értékei a kiemelkedő, vagyis a jók közül ez számít a legjobbnak.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az adatbázis eredménye az lett, hogy az árak, ízek, „gyakoriságok” kávétartalom és az egyéb termékek száma alapján mindegy, hogy melyik kávézót választjuk, hiszen a vizsgált szempontok összessége alapján, vagyis a vizsgálat szerint „közel” azonosak.

Mégis a legjobb választás az általam vizsgált szempontok szerint a Caffeeshop Company, hiszen itt megfelelő a cappuccinó kávétartalma, a kiszolgálás, az ár, az előfordulásuk Budapesten és a választék nagysága a legjobb érték.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)