Vendegek szama kaposvar

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Cslaci87 (vitalap | szerkesztései) 2011. május 20., 20:00-kor történt szerkesztése után volt. (Erősségek és gyengeségek)

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Kaposvári kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szakirodalom alapján a legtöbb esetben a SWOT-analízis szerkesztésének menete egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján pedig összesítésre kerülnek a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek,gyengeségek,lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem TÉNYEKEN alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

Továbbá az alábbi LINKEN megtalálható a Gödöllői kistérség turizmus témáját részletező egyesület.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. Az ilyen elemzéske a legtöbb esetben az üzleti terv részét is képezik.

A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:

1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező

3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, avagy az idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A készítés első lépése a figyelemfelkeltés:

  • tervezési érintettek megkeresése
  • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
  • érintettek bevonása a folyamatba

Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés

  • szakmai adatok gyűjtése
  • információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése

  • SWOT elemzés
  • átfogó értékelés

egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés

  • fő célok meghatározása
  • célok ágazati felbontása
  • részletek pontosítása
  • egyeztetés a különféle csoportokkal
  • programkészítés

Ötödik a jóváhagyás

  • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
  • lakosság véleményének begyűjtése
  • bizottsági véleményezés
  • képviselő testületi döntés


SWOT a gyakorlatban: a kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. Lehetőségek-veszélyek pedig a több évet átfogó átlagokból alakul. A gödöllői kistérség esetében ez a következőképpen fest az xls "Alternatív SWOT" munkalap alapján:

2005 Alternatív SWOT 2005

2006 Alternatív SWOT 2006

2007 Alternatív SWOT 2007

2008 Alternatív SWOT 2008

2009 Alternatív SWOT 2009

2005-2009 Alternatív SWOT 2005-2009

Szakirodalmi kritika: az átlag alapján nem egyértelmű az, hogy egy érték amennyiben e fölött helyezkedik el, akkor automatikusan az erősségek közé sorolható, noha ennek kétszerese is lehetne még a norma alapján.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztaika adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: Az adatvagyon legyűjtése során problémát jelentett, hogy figyelmetlenség miatt nem a megfelelő mutató adatok (vendégek száma helyett a vendégéjszakák számára vonatkozó adatok) kerültek legyűjtésre, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor az elemzések egy része már lefutott, így a hibás mutatóhoz tartozó adatok legyűjtését újra végre kellett hajtani. További problémát jelentett (mely már az elemzés részét érintette), hogy a néhány esetben nem a rangsor tábla lett bemásolva az elemző rendszerbe, mely az eredményekben azonnal észrevehető torzulást okozott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 10296 rekord

Objektumok (sorok)

2005-2006 között 168 db kistérség

2007-2009 között pedig az alábbi 174 kistérség:

Abai Abaúj-Hegyközi Adonyi Ajkai Aszódi Bácsalmási Bajai Baktalórántházai Balassagyarmati Balatonalmádi
Balatonföldvári Balatonfüredi Balmazújvárosi Barcsi Bátonyterenyei Békéscsabai Békési Bélapátfalvai Berettyóújfalui Bicskei
Bodrogközi Bonyhádi Budaörsi Budapest Ceglédi Celldömölki Csengeri Csepregi Csongrádi Csornai
Csurgói Dabasi Debreceni Derecske-Létavértesi Dombóvári Dorogi Dunakeszi Dunaújvárosi Edelényi Egri
Encsi Enyingi Ercsi Érdi Esztergomi Fehérgyarmati Fonyódi Füzesabonyi Gárdonyi Gödöllői
Gyáli Gyöngyösi Győri Gyulai Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Hatvani Hevesi Hévízi
Hódmezővásárhelyi Ibrány-Nagyhalászi Jánoshalmai Jászberényi Kadarkúti Kalocsai Kaposvári Kapuvár-Beledi Karcagi Kazincbarcikai
Kecskeméti Keszthelyi Kisbéri Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kisteleki Kisvárdai Komáromi
Komlói Körmendi Kőszegi Kunszentmártoni Kunszentmiklósi Lengyeltóti Lenti Letenyei Makói Marcali
Mátészalkai Mezőcsáti Mezőkovácsházai Mezőkövesdi Mezőtúri Miskolci Mohácsi Monori Mórahalomi Móri
Mosonmagyaróvári Nagyatádi Nagykállói Nagykanizsai Nagykátai Nyírbátori Nyíregyházai Orosházai Oroszlányi Ózdi
Őriszentpéteri Pacsai Paksi Pannonhalmai Pápai Pásztói Pécsi Pécsváradi Pétervásárai Pilisvörösvári
Polgári Püspökladányi Ráckevei Rétsági Salgótarjáni Sárbogárdi Sarkadi Sárospataki Sárvári Sásdi
Sátoraljaújhelyi Sellyei Siklósi Siófoki Sopron-Fertődi Sümegi Szarvasi Szécsényi Szegedi Szeghalomi
Székesfehérvári Szekszárdi Szentendrei Szentesi Szentgotthárdi Szentlőrinci Szerencsi Szigetvári Szikszói Szobi
Szolnoki Szombathelyi Tabi Tamási Tapolcai Tatabányai Tatai Téti Tiszafüredi Tiszaújvárosi
Tiszavasvári Tokaji Törökszentmiklósi Váci Várpalotai Vásárosnaményi Vasvári Veresegyházi Veszprémi Záhonyi
Zalaegerszegi Zalakarosi Zalaszentgróti Zirci

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

  • Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)
  • Vendégek száma a kempingekben (település)
  • Vendégek száma a magánszállásadásban (település)
  • Vendégek száma a nyaralóházakban (település)
  • Vendégek száma a panziókban (település)
  • Vendégek száma a szállodákban (település)
  • Vendégek száma a turistaszállásokon (település)
  • Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)
  • Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)
  • Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)
  • Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)


2. Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért sztenderdizáltuk őket. Így az 1 főre jutó vendégek számát kaptuk meg, majd ezt újra sztenderdizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 lakosra jutó vendégek száma lett a mértékegység.


3. Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.


4. Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.


A feladat által érintett célcsoportok

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

  • Magyar Turizmus Zrt.,
  • Országos Idegenforgalmi Bizottság,
  • MATUR,
  • ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
  • Tourinform,
  • HSMAI Magyarország,
  • Magyar Szálloda Szövetség,
  • Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
  • a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
  • utazási irodák,
  • KSH,
  • turisták,
  • Nemzetgazdasági Minisztérium,
  • RIB,
  • a megyei és
  • régiós stratégiai döntés-előkészítők,
  • a kapcsolódó kormányzati szereplők,
  • a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
  • kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.


Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10.000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben milyen szálláshelyek kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):

  • 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
  • 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
  • sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
  • 270 Ft-os árfolyam mellett
  • minden napra 50%-os telítettséggel számolván

A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az első lépés az adatokat legyűjtése a TEIR-ről (https://teir.vati.hu/). Mivel a vendégek számának alakulásával kapcsolatos elemzés elkészítése volt a feladat, így az adatokat 5 évre (2005-2009 között) és 11 mutatóra vonatkozóan kerültek legyűjtésre, ebből épült fel a adatbázis (Adatbázis munkalap).

A 11 legyűjtött mutató a különböző szálláshelyeken megszállt vendégek számára vonatkozott. A sztenderdizáláshoz az állandó népesség is lekérdezésre került, mely lehetővé tette az 1 főre vetítést. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget került vizsgálat alá.

Miután az adatbázis felépült, annak ellenőrzése következett az Excel kimutatás funkcióját használva, ahol a darabnézetek előállításával lehetett rávilágítani az esetleges mutató, vagy objektum elírásra.

Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-STD és Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra. 2005-ben, és 2006-ban 168 objektum, és 11 attribútum volt, a lépcsők száma szintén 168, 2007-2009 között pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútomok (oszlopok) száma minden vizsgált évben 11 volt.

Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást. A kimutatások eredményeiből HA()-függvények segítségével sablonmondatok generálódtak. A sablonszövegekből és az eredményekből képzett diagramok segítségével pedig elkészült a SWOT analízis. A SWOT analízis készítésének menetéről, és eredményeiről készült el a miau.gau-hu WIKI-re a hallgatók szócikke.


Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A kaposvári kistérség SWOT mátrixa

Erősségek és gyengeségek

Kaposvári kistérség és a magánszállásadás:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.


Kaposvári kistérség és a kemping:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.


Kaposvári kistérség és a turistaszállás:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.


Kaposvári kistérség és az ifjúsági-szállásadás:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

Kaposvári kistérség és a gyógyszálloda:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség uyganúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség uyganúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.


Kaposvári kistérség és a panzió:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.


Kaposvári kistérség és a nyaralóház:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez erősségnek tudható be.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.


Kaposvári kistérség és a kereskedelmi-szállásadás:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

Kaposvári kistérség és a szálloda:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. Ezzel szemben a gödöllői kistérségnél ez gyengeségnek tudható be.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.


Kaposvári kistérség és a falusi-szállásadás:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2007A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusiszállásban/ben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.


Kaposvári kistérség és a fizetővendéglátás:

  • 2005:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2006:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2007:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2008:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.
  • 2009:A vizsgált Kaposvári kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. A kaposvári kistérség ugyanúgy teljesített, mint a gödöllői.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

Kaposvári kistérség és a magánszállás-adás: A vendégek száma a magánszállásban/ben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérség esetében veszélyről beszélhetünk.


Kaposvári kistérség és a kemping: A vendégek száma a kempingban/ben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. A gödöllői kistérség esetében szintén lehetőségről beszélhetünk.


Kaposvári kistérség és a turista-szállásadás: A vendégek száma a turistaszállásban/ben mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében lehetőségről beszélhetünk.


Kaposvári kistérség és az ifjúsági-szállásadás: A vendégek száma a ifjúságiszállásban/ben mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében lehetőségrőlről beszélhetünk.


Kaposvári kistérség és a gyógyszálloda: A vendégek száma a gyógyszállodaban/ben mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében lehetőségről beszélhetünk.


Kaposvári kistérség és a panzió: A vendégek száma a panzióban/ben mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében lehetőségről beszélhetünk.


Kaposvári kistérség és a nyaralóház: A vendégek száma a nyaralóházban/ben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérség esetében szintén lehetőségről beszélhetünk.


Kaposvári kistérség és a kereskedelmi-szállásadás: A vendégek száma a kereskedelmiszállásban/ben mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében lehetőségről beszélhetünk.

Kaposvári kistérség és szálloda: A vendégek száma a szállodaban/ben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. A gödöllői kistérség esetében szintén lehetőségről beszélhetünk.


Kaposvári kistérség és a falusi-szállásadás: A vendégek száma a falusiszállásban/ben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérség esetében veszélyről beszélhetünk.


Kaposvári kistérség és a fizetővendéglátás: A vendégek száma a fizetővendéglátásban/ben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. A gödöllői kistérség esetében szintén lehetőségről beszélhetünk.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

Gödöllő és a magánszállás-adás: A vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Gödöllő és a kemping: A vendégek száma a kempingben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Gödöllő és a turista-szállásadás: A vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Gödöllő és az ifjúsági-szállásadás: A vendégek száma a ifjúsági-szállásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Gödöllő és a gyógyszálloda: A vendégek száma a gyógyszállodában mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

Gödöllő és a panzió: A vendégek száma a panzióban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Gödöllő és a nyaralóház: A vendégek száma a nyaralóházban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Gödöllő és a kereskedelmi-szállásadás: A vendégek száma a kereskedelmi-szállásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Gödöllő és szálloda: A vendégek száma a szállodában mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Gödöllő és a falusi-szállásadás: A vendégek száma a falusi-szállásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Gödöllő és a fizetővendéglátás: A vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Következtetések, javaslatok

A gödöllői kistérség erősségei közé tartozik a legtöbb megfigyelt szálláshely, így a magánszállásadás, turistaszállás-adás, ifjúsági-szállásadás, gyógyszállodák, kereskedelmi szálláshelyek és a falusi szállásadás. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartania Gödöllőnek, és fejlesztenie kell őket.

A legtöbb szállásadásban nagyobb mértékben sikerült a lehetőségek kihasználása, mint ahogy az indokolt lenne. Ilyen a turista-szállás, ifjúsági-szállás,kereskedelmi-szállás, szálloda, fizetővendéglátás.

Az évenkénti elemzésből kiderült, hogy a panziók, és a kempingek kiegyenlítetlen teljesítményt nyújtottak az évek során. A nyaralóházakban, panziókban, kempingekben nagyobb a lehetőség potenciál, mint amennyi kihasználásra került. Ezt a veszély mutatót feltétlenül ki kell javítania a kistérségnek a jövőben.

A falusi szállásadás és a magánszállásadás az évenkénti elemzések során erősségnek minősültek,összességében azonban veszélyként jelentek meg. Ezeket javítani kell.

Az elemzés kimutatta továbbá, hogy a magányszállásadás tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amennyi indokolt lenne adott esetben, azonban a falusi-szállásadásban nagyobb mértékű ez a mutató, így ezt fejleszteni kell.