Gyumolcs fejer megye
Forrás= http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls
Tartalomjegyzék
- 1 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 2 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 3 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 4 Objektumok (sorok)
- 5 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Következtetések, javaslatok
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.
SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak.
A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező
Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.
A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
• tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés.
Második lépés az információgyűjtés
• szakmai adatok gyűjtése
• információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés a diagnózis készítése
• SWOT elemzés
• átfogó értékelés
• egyeztetés az értekezésről
Negyedik lépés a tervezés
• fő célok meghatározása
• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés
Ötödik a jóváhagyás
• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés
