Gabona heves

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kisstazo (vitalap | szerkesztései) 2011. június 18., 16:10-kor történt szerkesztése után volt. (A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája)

Forrás

http://192.188.246.31/miau/154/swot/gabona_megye2_swot.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Betakarított gabonatermés mennyiségének vizsgálata különböző gabonafajták között hasonlóság elemzés módszerével Heves megyében a 2008-as évben.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:


1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni


2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező


3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni


4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező


Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés:


• tervezési érintettek megkeresése


• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról


• érintettek bevonása a folyamatba


Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés


• szakmai adatok gyűjtése


• információ gyűjtése a lakosságtól


Harmadik lépés a diagnózis készítése


• SWOT elemzés


• átfogó értékelés


• egyeztetés az értekezésről


Negyedik lépés a tervezés


• fő célok meghatározása


• célok ágazati felbontása


• részletek pontosítása


• egyeztetés a különféle csoportokkal


• programkészítés


Ötödik a jóváhagyás


• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése


• lakosság véleményének begyűjtése


• bizottsági véleményezés


• képviselő testületi döntés

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázisa szolgáltatta a területi statisztika rendszerén keresztül.

Objektumok (sorok)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Következtetések, javaslatok