Gabona heves
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 Objektumok (sorok)
- 6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Következtetések, javaslatok
Forrás
http://192.188.246.31/miau/154/swot/gabona_megye2_swot.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Betakarított gabonatermés mennyiségének vizsgálata különböző gabonafajták között hasonlóság elemzés módszerével Heves megyében a 2008-as évben.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező
Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.
A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
• tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés.
Második lépés az információgyűjtés
• szakmai adatok gyűjtése
• információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés a diagnózis készítése
• SWOT elemzés
• átfogó értékelés
• egyeztetés az értekezésről
Negyedik lépés a tervezés
• fő célok meghatározása
• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés
Ötödik a jóváhagyás
• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázisa szolgáltatta a területi statisztika rendszerén keresztül.
Objektumok (sorok)
19 megye és Budapest valamint ezek összesítése:
Bács-Kiskun
Baranya
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Budapest
Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Vas
Veszprém
Zala
Ország összesen
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Legyűjtésre került mutatók a következők:
Betakarított összes gabonatermés
Betakarított összes gabonatermésből a búza
Betakarított összes gabonatermésből a kukorica
Betakarított összes gabonatermésből az árpa
Betakarított összes gabonatermésből a rozs
Betakarított összes gabonatermésből a zab
Egy főre jutó bruttó hazai termék
Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gabonatermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gabonatermés lett a mértékegység. A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y. Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.
A feladat által érintett célcsoportok
Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:
• Heves Megye Önkormányzata
• Vidékfejlesztési Minisztérium
• A megyei stratégiai döntést előkészítők
• Kapcsolódó kormányzati szereplők
• Gabonatermeléssel foglalkozó tanácsadók
• Gabonatermeléssel foglalkozó gazdák
Az elemzés a gabonatermelés legfontosabb gabonafajtáira lebontva mutatja meg a gabonatermés mennyiségét az Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gabonafajtából termelik a legtöbbet, mely gabonafajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A best practice alapján:
Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal ezért fenn áll a rossz döntéshozás lehetősége.
• túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz
• rossz következtetést vonhatunk le
• rossz döntést hozhatunk
• pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt)
• negatív eredmények
• image rombolás.
A hasonlóságelemzés alapján: Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá, amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél.
• korrekt eredményeket produkál
• objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal
• kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-> magasabb profit
• image építés.
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. Nógrád megyében a gabonatermő területeken a betakarított zab mennyiségének növelése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el:
A jelenleg(2008) a betakarított zab mennyiség 10 000 ha-ként 77 tonna ezt duplájára emelve 750 zł / tonna átlagáron(2011. június 18-án a zł középár 67 Ft), a betakarított zabmennyiség 3.869.250.000 Ft többletbevételt jelentene.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat gabonatermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 7 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 7 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 7 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, attól függően, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Heves megye SWOT táblázata 2008-ban
Betakarított összes gabonatermés W
Betakarított összes gabonatermésből a búza S
Betakarított összes gabonatermésből a kukorica W
Betakarított összes gabonatermésből a rozs W
Betakarított összes gabonatermésből a zab S
Betakarított összes gabonatermésből az árpa W
Egy főre jutó bruttó hazai termék S
Y0 W
Heves megye a 2008 évi Betakarított összes gabonatermés mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).
Heves megye a 2008 évi Betakarított összes gabonatermésből a búza mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).
Heves megye a 2008 évi Betakarított összes gabonatermésből a kukorica mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).
Heves megye a 2008 évi Betakarított összes gabonatermésből a rozs mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).
Heves megye a 2008 évi Betakarított összes gabonatermésből a zab mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).
Heves megye a 2008 évi Betakarított összes gabonatermésből az árpa mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).
Heves megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).
Heves megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).