Tur pzsu tema6 gyula

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vendégéjszakák száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Gyulai kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. 4 szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei szerint. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb.A fizikai tervezés látókörébe bekerült térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.

Erősségei és Gyengeségei is lehetnek: belső környezete

infrastruktúra, úthálózat kiépítettsége

látványosságok

biztonságos, nyugodt környezet

kommunikáció

a település szolgáltatásai

környezetvédelem

közművek, közlekedés Gödöllő stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:

Az első lépés - figyelemfelkeltés

tervezési érintettek megkeresése

érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról

érintettek bevonása a folyamatba

Ezek történhet a következő módszerekkel: ötletbörze, találkozók rendezése, műhelymunka,telefonos vagy személyes kapcsolatfelvétel.

Második lépés - információgyűjtés

adatok gyűjtése (szakmai adatok)

információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés - diagnózis készítése

SWOT elemzés

átfogó értékelés

egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés - tervezés

fő célok meghatározása

célok ágazati felbontása

részletek pontosítása

egyeztetés a különféle csoportokkal

programkészítés

Ötödik lépés - jóváhagyás

koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése

lakosság véleményének begyűjtése

bizottsági véleményezés

képviselő testületi döntés

Kistérség kritikája:A mutatókat nem egyenként vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük ki az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A kutatáshoz a TEIR adatbázisból szereztük be az adatokat. Az adatgyűjtés során több probléma is felmerült. Az adatok Excel-es feldolgozásához (importálásához)sok megelőző lépést kellett megtenni, melyek nehezítették az adatokkal való gyors munkát. Másik nehézséget a mutatók nevének hasonlósága okozta. A legyűjtés alkalmával előfordult, hogy a vendégéjszakák száma helyett, vendégek száma mutató került lekérdezésre. A gyógyszállodák az országon belül eléggé elszórtan helyezkednek el, ezért településszinten sok nulla értéket kaptunk. Ennek következtében a modellépítés során ezek akadálykként, illetve problémaként jelentek meg.

Objektumok (sorok)

2005-2006 168 kistérség 2007-2009 174 kistérség

Abai Abaúj-Hegyközi Adonyi Ajkai Aszódi Bácsalmási Bajai Baktalórántházai Balassagyarmati Balatonalmádi Balatonföldvári Balatonfüredi Balmazújvárosi Barcsi Bátonyterenyei Békéscsabai Békési Bélapátfalvai Berettyóújfalui Bicskei Bodrogközi Bonyhádi Budaörsi Budapest Ceglédi Celldömölki Csengeri Csepregi Csongrádi Csornai Csurgói Dabasi Debreceni Derecske-Létavértesi Dombóvári Dorogi Dunakeszi Dunaújvárosi Edelényi Egri Encsi Enyingi Ercsi Érdi Esztergomi Fehérgyarmati Fonyódi Füzesabonyi Gárdonyi Gödöllői Gyáli Gyöngyösi Győri Gyulai Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Hatvani Hevesi Hévízi Hódmezővásárhelyi Ibrány-Nagyhalászi Jánoshalmai Jászberényi Kadarkúti Kalocsai Kaposvári Kapuvár-Beledi Karcagi Kazincbarcikai Kecskeméti Keszthelyi Kisbéri Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kisteleki Kisvárdai Komáromi Komlói Körmendi Kőszegi Kunszentmártoni Kunszentmiklósi Lengyeltóti Lenti Letenyei Makói Marcali Mátészalkai Mezőcsáti Mezőkovácsházai Mezőkövesdi Mezőtúri Miskolci Mohácsi Monori Mórahalomi Móri Mosonmagyaróvári Nagyatádi Nagykállói Nagykanizsai Nagykátai Nyírbátori Nyíregyházai Orosházai Oroszlányi Ózdi Pacsai Paksi Pannonhalmai Pápai Pásztói Pécsi Pécsváradi Pétervásárai Pilisvörösvári Polgári Püspökladányi Ráckevei Rétsági Salgótarjáni Sárbogárdi Sarkadi Sárospataki Sárvári Sásdi Sátoraljaújhelyi Sellyei Siklósi Siófoki Sopron-Fertődi Sümegi Szarvasi Szécsényi Szegedi Szeghalomi Székesfehérvári Szekszárdi Szentendrei Szentesi Szentgotthárdi Szentlőrinci Szerencsi Szigetvári Szikszói Szobi Szolnoki Szombathelyi Tabi Tamási Tapolcai Tatabányai Tatai Téti Tiszafüredi Tiszaújvárosi Tiszavasvári Tokaji Törökszentmiklósi Váci Várpalotai Vásárosnaményi Vasvári Veresegyházi Veszprémi Záhonyi Zalaegerszegi Zalakarosi Zalaszentgróti Zirci Őriszentpéteri

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban (település) Vendégéjszakák száma a kempingekben (település) Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (település) Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban (település) Vendégéjszakák száma a panziókban (település) Vendégéjszakák száma a szállodákban (település) Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon (település) Vendégéjszakák száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település) Vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban (település) Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban (település) Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban (település)

2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégek számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység

3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük

4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:

• Adatlegyűjtés
• Adatbázis létrehozása
• Kimutatások létrehozása
• Standardizálás
• Y0-elemzés
• További elemzés
• Eredményadatbázis létrehozása
• Eredménypivot létrehozása
• Diagramok létrehozása
• Szócikk létrehozása