Tur dj tema9

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Szarvasi kistérség SWOT analízise különböző típusú társasági formák szerint

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Betéti társaságok:

• A 2005-ös adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 925 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 367 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2006-os adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 934 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 376 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2007-es adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 1255 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 605 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2008-as adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 841 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 434 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2009-es adatok szerint a regisztrált betéti társaságok átlaga országosan: 1162 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 552 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A betéti társaságok mutató az ötéves tendenciát tekintve veszélynek minősül, mivel minden évben a gyengeségekhez került besorolásra.

Egyéni vállalkozók

• A 2005-ös adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozók átlaga országosan: 2220 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 1060 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2006-os adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozók átlaga országosan: 2094 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 1012 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2007-es adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozók átlaga országosan: 4027 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 4094 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
• A 2008-as adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozók átlaga országosan: 1913 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 1499 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2009-es adatok szerint a regisztrált egyéni vállalkozók átlaga országosan: 5802 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 7282 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
• Az egyéni vállalkozók mutató az ötéves tendenciát tekintve veszélynek minősül, mivel az 5 évből 3 évben a gyengeségekhez került besorolásra.

Kft.

• A 2005-ös adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1838 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 637 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• 2006-es adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1032 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 287 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• 2007-es adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1469 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 550 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• 2008-as adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1186 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 477 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• 2009-es adatok szerint a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok átlaga országosan: 1838 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 679 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A korlátolt felelősségű társaságok mutató az ötéves tendenciát tekintve veszélynek minősül, mivel minden évben a gyengeségekhez került besorolásra.

Közkereseti társaságok

• A 2005-ös adatok szerint a regisztrált Közkereseti társaságok átlaga országosan: 33 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 26 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2006-os adatok szerint a regisztrált Közkereseti társaságok átlaga országosan: 32 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 25 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2007-es adatok szerint a regisztrált Közkereseti társaságok átlaga országosan: 39 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 40 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
• A 2008-as adatok szerint a regisztrált Közkereseti társaságok átlaga országosan: 27 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 30 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
• A 2009-es adatok szerint a regisztrált Közkereseti társaságok átlaga országosan: 35 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 36 db, tehát ebben az esetben ez erősségnek minősülne.
• A Közkereseti társaságok mutató az ötéves tendenciát tekintve lehetőségnek minősül, mivel az 5 évből 3 évben az erősségekhez került besorolásra.

Nonprofit szervezetek

• A 2005-ös adatok szerint a nonprofit szervezetek átlaga országosan: 445 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 216 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2006-os adatok szerint a nonprofit szervezetek átlaga országosan: 457 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 213 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2007-es adatok szerint a nonprofit szervezetek átlaga országosan: 447 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 230 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2008-as adatok szerint a nonprofit szervezetek átlaga országosan: 454 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 362 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2009-es adatok szerint a nonprofit szervezetek átlaga országosan: 461 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 372 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A nonprofit szervezetek mutató az ötéves tendenciát tekintve veszélynek minősül, mivel minden évben a gyengeségekhez került besorolásra.

Regisztrált részvénytársaságok

• A 2005-ös adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 26 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 14 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2006-os adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 26 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 12 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2007-es adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 26 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 13 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2008-as adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 28 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 14 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2009-es adatok szerint a regisztrált részvénytársaságok átlaga országosan: 29 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 15 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A részvénytársaságok mutató az ötéves tendenciát tekintve veszélynek minősül, mivel minden évben a gyengeségekhez került besorolásra.

Regisztrált költségvetési szerv és intézménye

• A 2005-ös adatok szerint a regisztrált költségvetési szerv és intézménye átlaga országosan: 90 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 35 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2006-os adatok szerint a regisztrált költségvetési szerv és intézménye átlaga országosan: 90 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 31 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2007-es adatok szerint a regisztrált költségvetési szerv és intézménye átlaga országosan: 79 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 42 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2008-as adatok szerint a regisztrált költségvetési szerv és intézménye átlaga országosan: 79 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 41 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A 2009-es adatok szerint a regisztrált költségvetési szerv és intézménye átlaga országosan: 77 db. A szarvasi kistérség esetében ez az érték 42 db, tehát ebben az esetben ez gyengeségnek minősülne.
• A költségvetési szerv és intézménye mutató az ötéves tendenciát tekintve veszélynek minősül, mivel minden évben a gyengeségekhez került besorolásra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztikai adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: A gazdasági szervezetek a TEIR-ben egyszer regisztrált, máskor pedig működő társaságként voltak feltüntetve.Ez mindegyik mutatóra nézve változott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 6864 rekord.

Objektumok (sorok)

2005-2006 között 168 db kistérség 2007-2009 között pedig 174 db kistérség

Abai	Abaúj-Hegyközi	Adonyi	Ajkai	Aszódi	Bácsalmási	Bajai	Baktalórántházai	Balassagyarmati	Balatonalmádi
Balatonföldvári	Balatonfüredi	Balmazújvárosi	Barcsi	Bátonyterenyei	Békéscsabai	Békési	Bélapátfalvai	Berettyóújfalui	Bicskei
Bodrogközi	Bonyhádi	Budaörsi	Budapest	Ceglédi	Celldömölki	Csengeri	Csepregi	Csongrádi	Csornai
Csurgói	Dabasi	Debreceni	Derecske-Létavértesi	Dombóvári	Dorogi	Dunakeszi	Dunaújvárosi	Edelényi	Egri
Encsi	Enyingi	Ercsi	Érdi	Esztergomi	Fehérgyarmati	Fonyódi	Füzesabonyi	Gárdonyi	Gödöllői
Gyáli	Gyöngyösi	Győri	Gyulai	Hajdúböszörményi	Hajdúhadházi	Hajdúszoboszlói	Hatvani	Hevesi	Hévízi
Hódmezővásárhelyi	Ibrány-Nagyhalászi	Jánoshalmai	Jászberényi	Kadarkúti	Kalocsai	Kaposvári	Kapuvár-Beledi	Karcagi	Kazincbarcikai
Kecskeméti	Keszthelyi	Kisbéri	Kiskőrösi	Kiskunfélegyházai	Kiskunhalasi	Kiskunmajsai	Kisteleki	Kisvárdai	Komáromi
Komlói	Körmendi	Kőszegi	Kunszentmártoni	Kunszentmiklósi	Lengyeltóti	Lenti	Letenyei	Makói	Marcali
Mátészalkai	Mezőcsáti	Mezőkovácsházai	Mezőkövesdi	Mezőtúri	Miskolci	Mohácsi	Monori	Mórahalomi	Móri
Mosonmagyaróvári	Nagyatádi	Nagykállói	Nagykanizsai	Nagykátai	Nyírbátori	Nyíregyházai	Orosházai	Oroszlányi	Ózdi
Őriszentpéteri	Pacsai	Paksi	Pannonhalmai	Pápai	Pásztói	Pécsi	Pécsváradi	Pétervásárai	Pilisvörösvári
Polgári	Püspökladányi	Ráckevei	Rétsági	Salgótarjáni	Sárbogárdi	Sarkadi	Sárospataki	Sárvári	Sásdi
Sátoraljaújhelyi	Sellyei	Siklósi	Siófoki	Sopron-Fertődi	Sümegi	Szarvasi	Szécsényi	Szegedi	Szeghalomi
Székesfehérvári	Szekszárdi	Szentendrei	Szentesi	Szentgotthárdi	Szentlőrinci	Szerencsi	Szigetvári	Szikszói	Szobi
Szolnoki	Szombathelyi	Tabi	Tamási	Tapolcai	Tatabányai	Tatai	Téti	Tiszafüredi	Tiszaújvárosi
Tiszavasvári	Tokaji	Törökszentmiklósi	Váci	Várpalotai	Vásárosnaményi	Vasvári	Veresegyházi	Veszprémi	Záhonyi
Zalaegerszegi	Zalakarosi	Zalaszentgróti	Zirci

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A legyűjtésre került mutatók:

• Regisztrált betéti társaságok száma
• Regisztrált egyéni vállalkozások száma
• Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma
• Regisztrált költségvetési szerv és intézménye
• Regisztrált közkereseti társaságok száma
• Regisztrált nonprofit szervezetek száma
• Regisztrált részvénytársaságok száma

Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

• a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
• a megyei és régiós stratégiai döntés-előkészítők,
• a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
• Nemzetgazdasági Minisztérium,
• kutatók
• helyi vállalkozók
• térségi/regionális vállalkozók
• megyei kormányhivatalok
• járási kormányhivatalok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Az elemzésben javaslatként egyéni vállalkozások létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő egyéni vállalkozásokat alapul véve):

Amennyiben egy egyéni vállalkozás:

• Nettó árbevétele: 75 millió Ft,
• Anyagköltsége: 15 millió Ft,
• ELÁBÉ: 10,5 millió Ft,
• Eladott szolgáltatások értéke: 30 millió Ft,

akkor:

• 75 000 000 - 15 000 000 - 10 500 000 - 30 000 000 = 19 500 000 Ft,

• 19 500 000 * 0,02 = 390 000 Ft.

Ezen az egyéni vállalkozáson a szarvasi kistérség 390.000 Ft iparűzési adót tud realizálni. A számításokhoz használt adatok fiktívek. Az iparűzési adó kiszámításának képletét az alábbi linken találtam meg: http://szamvitelezz.hupont.hu/41/hipa

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:

• Adatlegyűjtés
• Adatbázis létrehozása (sorszám,kistérség,település, attribútum, érték, mértékegység, évszám, forrás, dátum)
• Kimutatások létrehozása
• Standardizálás
• Y0-elemzés
• További elemzés
• Eredmény adatbázis létrehozása
• Eredmény- vizualizáció létrehozása
  • Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
  • Diagramok létrehozása
• Szócikk létrehozása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek

Regisztrált betéti társaságok

• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Regisztrált egyéni vállalkozások

• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok

• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Regisztrált költségvetési szerv és intézménye

• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Regisztrált részvénytársaságok

• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Regisztrált nonprofit szervezetek

• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Regisztrált közkereseti társaságok

• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

Regisztrált betéti társaságok

• A Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Regisztrált egyéni vállalkozások

• A Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok

• A Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Regisztrált költségvetési szerv és intézménye

• A Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Regisztrált közkereseti társaságok

• A Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Regisztrált nonprofit szervezetek

• A Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Regisztrált részvénytársaságok

• A Regisztrált részvénytársaságok száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Következtetések, javaslatok

• A kapott eredmények alapján tehát jól látható, hogy a szarvasi kistérség gazdasági potenciálja szinte minden eredmény esetében a normaszint alatti teljesítményt nyújt. Vagyis a vizsgálati sokaság(100.000.000 fő)szerint ha 100.000.000 főt vizsgálnánk a rájuk jutó különféle szervezetek száma nem éri el azt a szintet amely a becslés szerinti eredményt jelenti. Tehát lehetőségek és veszélyek szempontjából, ha ezt a trendet/tendenciát mutatja a szarvasi kistérség a jövőbeni eredményeit, az elmúlt évek alapján további veszteség illetve negatív eredményt fog mutatni.Szükségesek további fejlesztések illetve bővülések,egy esetleges optimalizálás illetve gazdasági növekedéshez.