Ideális szócikk 2010

Egy javítás részleges története: Igaza volt-e Machiavellinek?

AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!

MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:

• Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [1]
• Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [2]
• Kattintson a "szerkesztésre" [3]
• Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
• Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
• Kattintson a "szócikkre" [4]
• Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
• Üssön egy enter-t
• Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
• Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
• Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
• Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
• Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
• A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
• Jó munkát!

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

Forrás

XLS

1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
   1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
   2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
   3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
   4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
   5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
      1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
      2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
      3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
      4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
   6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
   7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
   8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
   9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
   10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
   11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
   1. a logikus érvelésre
   2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
   3. az objektivitás elvárására
   4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
   5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
   6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
   7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
   8. a felesleges ismétlések kerülésére
   9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
   10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!

Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Berkenye SWOT analízise a közművelődési mutatók alapján

A feladat előtörténete

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

1. miért választotta a szerző a témát,
2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

5 év*5 mutató+1 állandó népesség száma*25 település= 750 adat.

   * Kevés volt a rendelkezésre álló adat, mert sok érték 0 volt. Ezek nem adatgyűjtési hiányosságok, hanem a települések méretéből adódó problémák.

A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
2. mennyit ér ez az állapot
3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
4. mennyit ér ez az állapot
5. mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

• legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
• legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

• energiafelhasználás-különbözet
• időfelhasználás-különbözet
• égett része tömeg-arányának különbözete
• ízélmény-különbözet
• stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

---

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

---

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [5] [6], majd a Hallgató értelmez...

---