Gm fn

Forrás

karok.xlsx XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Melyik egyetemet válasszam az alapján, hogy mennyi az odajáró PhD hallgatók száma?

Feladat előtörténete

Mindenkire nehéz döntés vár a középiskolai tanulmányai utolsó évében, hogy merre tovább?

Sok tanulót érdekelnek a természettudományok, éppen ezért érdemes elvégezni egyfajta vizsgálatot annak érdekében, hogy a széles kínálatból melyiket érdemes választani ahhoz, hogy a lehető legversenyképesebb diplomát kapjuk a kezünkbe tanulmányaink befejeztével.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése

- Maradjunk a fővárosban vagy inkább válasszuk vidéket?

- Mi az ideális szak számunkra? Mennyi pontot kell elérnünk, hogy bekerüljünk?

- Meghatározható-e az ideális szak?

Ezek olyan kérdések, amelyekre a válasz nehezen vagy szinte egyáltalán nem válaszolható meg. Minden embernek más az ideális választás. Ha lenne egy képlet, akkor mindenkinek sokkal könnyebben menne a választás, hogy merre induljon középiskola után.

Objektumok (sorok)

Az egyetemek és az évek kombinációja: 10 egyetem * 5 év.

Egyetemek:

1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Természettudományi Kar (BME-TTK)

2. Eötvös Lóránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar (ELTE - TTK)

3. Eszterházy Károly Főiskola - Természettudományi Kar (EKF - TTK)

4. Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar (ME - MFK)

5. Nyíregyházi Főiskola - Természettudományi és Informatikai Kar (NYF- TTIK)

6. Nyugat-magyarországi Egyetem - Erdőmérnöki Kar (NYME- EMK)

7. Pannon Egyetem - Mérnöki Kar (PE- MK)

8. Pécsi Tudományegyetem - Természettudományi Kar ( PTE - TTK)

9. Szegedi Tudományegyetem - Természettudományi és Informatikai Kar (SZTE - TTIK)

10. Szent István Egyetem - Állatorvos-tudományi Kar (SZIE - ÁOTK)

Évek:

- 2006 - 2007 - 2008 - 2009 - 2010

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Egy minősített oktatóra jutó nappalis hallgatók száma (fő)

2. Felvételiben legjobb középiskolából jött (fő)

3. Felvettek pontátlaga (%)

4. Jelentkezők száma első helyen (fő)

5. Jelentkezőkből bejutottak aránya (%)

6. Minősített oktatók aránya az összes teljes munkaidőben dolgozó oktatóból (%)

7. Minősített oktatók száma (fő)

8. OKTV helyezettek száma (fő)

9. OTDK helyezésre jutó nappalisok száma (fő)

10. Összes teljes munkaidős oktató száma (fő)

11. PhD fokozatot szerzők száma (fő)

12. PhD hallgatók száma (fő)

13. Akadémiai doktorok arány a teljes munkaidős oktatók számából (%)

A feladat által érintett célcsoportok

- felmérésben, kutatásban részt vevő egyetemek

- felvételiző leendő hallgatók

- Oktatási Minisztérium

Minden felsorolt csoportot érint a vizsgálat, hiszen hasznos információkat szerezhetnek a "piacon" betöltött pozíciójukról, vagyis arról, hogy hol helyezkednek el a ranglistán.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén várható hasznosság lehet:

- hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése

- döntések helyességének növelése

- megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése

- objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. a vizsgálathoz szükséges adatok táblázatba való összegyűjtése és csoportosítása

2. Pivot táblázat létrehozása (objektum-attribútum mátrix alapján)

3. rangsorolás sorszám függvény segítségével

4. COCO táblázat elkészítése FKERES függvény segítségével

5. hibák kiküszöbölése érdekében ellenőrzés (solver segítségével)

6. kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Hipotézisünkben azt állítottuk, hogy ha sok PHD hallgatója van egy egyetemnek az még nagyobb kedvet hoz a felvételizőknek. Kimutatásaink alapján erre jutottunk: Számos vélemény tükrözi azt, hogy egy egyetem akkor számít híresnek, keresettnek, ha magas azoknak a hallgatóknak a száma, akik PHD-minősítést szereznek, így sokak számára nagyon fontos az, hogy az adott oktatási intézménynek hány PhD hallgatója van az adott karon. A vizsgált egyetemek tekintetében, az 5 év adatait nézve elmondhatjuk, hogy néhány egyetem egy PhD hallgatóval sem rendelkezik, van aki pedig sokkal. A PhD hallgatók száma az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi karán a legmagasabb, így ezen szempont alapján történő választásnál ez az egyetemet részesítjük előnyben.