Múzeum

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A múzeumlátogatások várható számának 2011. és 2012. évi modellezése.

A feladat előtörténete

A kultúrafogyasztás évről évre egyre inkább szorul ki a fogyasztók szükséglethierarchiájából. A kultúra egyre inkább „luxuscikként” jelenik meg a piacokon. Számos tényezőt figyelembe véve arra voltam kíváncsi a szimulációm során, hogy a múzeumok, mint kulturális intézmények és közvetítők milyen látogatottságra számíthatnak.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A 2011, illetve a 2012. évre vonatkozó becsléseimet az Excelben Trend függvény segítségével végeztem el. Alapul véve a B26-J27 cellák (lásd: „Alapadat táblák” munkalap) minimum és maximum értékeit, melyek az egyes változók kapcsán lettek meghatározva.

2011. év szimulációja

Az „Alapadat táblák” munkalap B54-J54 celláiba olyan adatokat vettem fel az egyes attribútumokhoz, melyek egy pozitív, azaz optimista évet feltételeznek. Ebben az esetben a várható látogatószám 2011-ben 10366 ezer fő (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B60 cella). Ez azt jelenti, hogy az előző évhez képest a látogatószám a becslés alapján 909 ezer fővel emelkedni fog („Alapadat táblák” munkalap, B60 cella-K21. cella). Az „Alapadat táblák” munkalap B55-J55 celláiba egy pesszimista évnek megfelelő adatokat vettem fel az egyes attribútumokhoz. Így a látogatószám 10098 ezer fővel alakul (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B61 cella). Ez azt jelenti, hogy 2010-es évhez képest még mindig javulás várható a látogatószám tekintetében, azonban az optimista esethez képest a becsült látogatószám 268 ezer fővel kevesebb lesz.

2012. év szimulációja

A 2012-es év optimista becslése esetén ismételten olyan adatokat vettem fel (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B56-J56. cellák), amelyek egy pozitív helyzetet jellemeznek az egyes változók esetében. Azonban ez év tekintetében a 2011-es év során megbecsült értékeket is figyelembe vettem. Ennek megfelelően a becsült múzeumlátogatók száma egy feltételezett jó 2012-es év esetén 10347 ezer fő (lásd „Alapadat táblák” munkalap, B62 cella), ami valamivel kevesebb látogatószámot jelent a 2011-es évhez képest. Az év pesszimista becslése esetén a várható látogatószám 10011 ezer fő (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B63 cella). Az egyes attribútumokhoz tartozó becsült értékek a B57-J57 cellákban láthatóak.

Kritika:

• Bár a becsléseket az Excel függvénye segítségével végeztem el az egyes esetekben (optimista, pesszimista), illetve a két év tekintetében, a becsült értékek szubjektívek. A 1993-2010. év közötti állapotokat figyelembe véve állapítottam meg azokat.
• A trendszámítás továbbá nem veszi figyelembe az irányokat sem. Tehát nem állapítható meg, hogy egy független változó, a többi változatlansága mellett, hogyan hat az y-ra, azaz a függő változóra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok (X, Y változók) a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapjáról (lásd: „Data” munkalap, E oszlopa) származnak, az előző 18 évet reprezentálva (1993-2010). A felhasznált adatok egyidejűek, azaz mind az X változók, mind az Y változó adott évet reprezentálnak.

Objektumok (sorok)

A szimulációt Magyarország 1993-2010. közötti éveire futattam le. Az adott időszakok az „Alapadat táblák” munkalap A4-A21. celláiban láthatóak. 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Átlagos kulturális kiadások (Ft/háztartás) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a kulturális kiadás mértéke, annál valószínűbb, hogy múzeumi belépőkre is költenek a kultúrafogyasztók.

Kiállítások száma (ezer db) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél több a kiállítás, annál valószínűbb, hogy több látogató megy el múzeumokba.

Muzeális intézmények száma (db) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél több a muzeális intézmény, annál több látogató várható, hiszen több a lehetőség.

• Megjegyzés: az önellenőrzés céljából számított korrelációs érték alapján az iránynak 1-nek kellene lennie (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, D25 cella), azonban a saját feltételezésemben bízva 0 irány szerint haladok tovább a szimulációval.

Alkalmazásban állók havi átlagkeresete (Ft) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél magasabb az alkalmazottak átlagkeresete, annál valószínűbb, hogy több a múzeumlátogatók száma is, hiszen van miből finanszírozni a belépőket.

Munkanélküliek száma (ezer fő) – Irány= 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküliek száma, annál kevesebb lesz a múzeumi látogatók száma, hiszen nincs keresete a fogyasztóknak, egy múzeumi látogatást nem engedhetnek meg maguknak.

Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (ezer fő) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél magasabb a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, annál valószínűbb, hogy nyitottabbak a múzeumi kiállításokra, ezért nőni fog a látogatószám is.

GDP értéke folyó áron (milliárd Ft) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a GDP értéke, annál valószínűbb, hogy nőni fog a múzeumi látogatások száma.

Színházi előadások száma (ezer db) – Irány=1, ami azt jelenti, hogy minél több a színházi előadások száma, annál kevesebb a múzeumi látogatások száma, ugyanis konkurenciaként elszívja a kultúrafogyasztókat.

Mozi előadások száma (ezer db) – Irány= 0, ami azt jelenti, hogy minél több a mozielőadások száma, annál kevesebb a múzeumi látogatások száma, ugyanis konkurenciaként elhódítja a kultúrafogyasztókat, csakúgy, mint a színházi elődadások.

• Megjegyzés: az önellenőrzés céljából számított korrelációs érték alapján az iránynak 0-nak kellene lennie (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, J25 cella), azonban a saját feltételezésemben bízva 1-es irány szerint haladok tovább a szimulációval.

Múzeum-látogatás (ezer fő) – ez az Y változó (lásd: „Alapadat táblák” munkalap K oszlopa), vagyis az attribútumnak nincs iránya.

A feladat által érintett célcsoportok

Elsődleges célcsoportnak határoztam meg a múzeumok igazgatóit, hiszen nem mindegy számukra sem a kiállítások, sem a rendezvények szempontjából az, hány látogatóval kell számolniuk. Továbbá könnyebben tervezhetővé válthatnának az alábbiak:

• a várható látogatók számából meg tudják tervezni az időszakos kiállítások időtávját.
• látogatók számához mérten kapacitásbővítések tervezése.
• tárlatvezetések számának növelése, vagy csökkentése.
• többek között az Alkalmazásban állók havi átlagkeresete (Ft), Munkanélküliek száma (ezer fő), illetve GDP értéke folyó áron (milliárd Ft) attribútumok figyelembe vételével esetleges jegyárak csökkentése, kedvezményes jegyvásárlási lehetőségek bővítése.
• stb.

Másik célcsoportomként a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot határoztam meg, akinek meghatározó szerepe van a kulturális intézmények támogatásában, jólétének biztosításában. Az általam meghatározott tényezők, illetve a szimuláció kimenetelének révén (várható látogatószám 2011-ben, illetve 2012-ben), tervezhetőbbé válhatna a szükséges támogatás mértéke.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet