Szállítóvizsgálat

A feladat előtörténete

Napjainkban már nem egyes termékek, hanem különböző ellátási láncok versenyeznek egymással. Ennek okán minden egyes vállalatnak figyelemmel kell lennie a teljes ellátási láncára a beszállítók beszállítójától kezdve a vevők vevőjéig. Jelen tanulmány egy kiskereskedelmi vállalat beszállítóit vizsgálja azon szempontból, hogy a különböző szállítók milyen képességekkel bírnak, milyen lehetőségeket foglalnak magukban abból a szempontból, hogy egy magasabb szintű beszállítói rendszerbe kerülhessenek bevonásra. A feladat alapmotivációját tanulmányaim szolgáltatták, illetőleg a téma szakmai vonzata.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szállítók kiválasztása a ’Saját megoldás’ munkalapon az úgynevezett súlyozott összeg módszer egyfajta variánsaként történt. A B51-B97 tartományban a 46 szállítóra vonatkozóan külön-külön a belső logisztikai folyamatok összesítésére került sor, aminek eredménye (szumma) 60-nal lett leosztva, lévén az időre vonatkozó adatok percben lettek megadva. A C51-C97 tartományban a két szállítási mód lett összesítve (szumma), valamint a könnyebb kezelhetőség érdekében – mivel eredeti nagyságukkal a végeredményt túlzottan is torzították volna – 10-zel lettek leosztva. A H51-H97 tartományban változatlanul megadásra került az alapadat-táblában is szereplő megbízhatóság. A változtatásmentesség azzal magyarázható, hogy ez az adat a legfontosabb a végeredmények kikövetkeztetésében. Az E51-E97 tartományban az alapadat-táblázatban szereplő megrendelések értékelése történt egy segédtáblázat (L27-M48) által, melyben a megrendelési értékekhez 0-1 közötti értékek lettek rendelve egészen 1000 db-os megrendelési mennyiségig, majd az 1000 felettihez 1,05-ös értéket rendeltem (L48-M48) – mivel ez a mennyiség leginkább már potenciális beszállítói partnert feltételez. Az F51-F97 tartományban az előző négy oszlop értékei kerültek összesítésre (szumma). Végül a H51-H97 tartományban a ’Státusz’ került meghatározásra, amely az ’Értékek’ (F51-F97) alapján határozta meg, mely szállító minősül:

• bevonhatónak: értéke magasabb, mint az ’Érték’ oszlop Mediánja (0,9).
• nem bevonható: értéke alacsonyabb, mint az ’Érték’ oszlop Mediánja (0,9).

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzés elvégzéséhez belső vállalati adatokat használtam fel.

Objektumok (sorok)

A sorokban a vállalattal kapcsolatos 366 beszállító közül azon 46 beszállító sorszáma található meg, amely a leginkább megfelelt az új szállítási módba való bevonás paramétereivel, és ezért a vizsgálat első lépésében ezen cégek kerültek kiválasztásra.

• sorszámmal ellátott szállítók (szám szerint 46)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Belső logisztika 1.

• A belső logisztika 1. azt az időértéket adja meg, amennyivel a szállító cég hozzájárul a tevékenység elvégzéséhez. Az itt szereplő érték amennyiben negatív, úgy például plusz munkaerővel hozzájárul a folyamat gyors lebonyolításához; amennyiben pozitív, úgy hátráltatja a folyamat elvégzését (például nem megfelelő fuvarlevél).
• Az értékek percben értendőek.
• Iránya: 1, mivel minél kisebb az itt szereplő érték, annál gyorsabb a folyamat végrehajtása.

Belső logisztika 2.

• A belső logisztika 1. azt az időértéket adja meg, amennyivel a szállító cég hozzájárul a tevékenység elvégzéséhez. Az itt szereplő érték amennyiben negatív, úgy például plusz munkaerővel hozzájárul a folyamat gyors lebonyolításához; amennyiben pozitív, úgy hátráltatja a folyamat elvégzését (például nem megfelelő csomagolás).
• Az értékek percben értendőek.
• Iránya: 1, mivel minél kisebb az itt szereplő érték, annál gyorsabb a folyamat végrehajtása.

Belső logisztika 3.

• A belső logisztika 1. azt az időértéket adja meg, amennyivel a szállító cég hozzájárul a tevékenység elvégzéséhez. Az itt szereplő érték amennyiben negatív, úgy például plusz munkaerővel hozzájárul a folyamat gyors lebonyolításához; amennyiben pozitív, úgy hátráltatja a folyamat elvégzését (például hiányzó termékcikkek a csomagolásokon belül).
• Az értékek percben értendőek.
• Iránya: 1, mivel minél kisebb az itt szereplő érték, annál gyorsabb a folyamat végrehajtása.

Belső logisztika 4.

• A belső logisztika 1. azt az időértéket adja meg, amennyivel a szállító cég hozzájárul a tevékenység elvégzéséhez. Az itt szereplő érték amennyiben negatív, úgy például plusz munkaerővel hozzájárul a folyamat gyors lebonyolításához; amennyiben pozitív, úgy hátráltatja a folyamat elvégzését.
• Az értékek percben értendőek. * Iránya: 1, mivel minél kisebb az itt szereplő érték, annál gyorsabb a folyamat végrehajtása.

Beszállítási mód – A

• A vállalat által alkalmazott, és leginkább preferált beszállítási mód az új beszállítási rendszer kialakításához.
• Nincs konkrét mértékegysége.
• Iránya: 0, mivel minél nagyobb, annál jobb – vagyis kimondható az adott beszállítási mód megléte az adott szállítónál.

Beszállítási mód – B

• A vállalat által alkalmazott másik beszállítási mód, amely bár az előzőhez képest kevésbé preferált, azonban hatékonyság szempontjából még mindig igen előnyös szállítási mód az új beszállítási rendszer kialakításához.
• Nincs konkrét mértékegysége.
• Iránya: 0, mivel minél nagyobb, annál jobb – vagyis kimondható az adott beszállítási mód megléte az adott szállítónál.

Szállítási rendszeresség

• A szállító cégek azon minősítési adata, hogy milyen mértékben végzik a szállításukat fix munkanapokon – például 10 szállításból hétszer ugyanazon a napon, akkor ennek értéke 0,7.
• A értékek százalékban értendőek.
• Iránya: 0, mivel a vállalat leginkább ennél az attribútumnál törekszik a lehető legnagyobb érték elérésére; a pontosság jobb munkaütemezést von maga után.

Összbeérkezés

• Az adott gazadási évben végrehajtott összes beszállítás.
• Az értékek darabban értendőek.
• Iránya: 0, mert elméletben minél több megbízást kap egy bizonyos szállító cég, annál inkább preferált a vállalat szempontjából.

Y-változó

• Eleve minden beszállító kiválasztásra alkalmas, így mindegyik esetben ez az érték 1000.

A feladat által érintett célcsoportok

Konkrét célcsoportként leginkább a szóban forgó vállalat vezetése érdekelt a vizsgálat lefolytatásában, azonban potenciális „célcsoportként” nevezhetőek meg a versenytársak, akik kizárólag abban az esetben tudnák hasznosítani a kapott eredményeket, amennyiben ők is hasonló működési feltételekkel rendelkeznek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Kiadások tekintetében mindkét módszernél azonos:

• adatvagyon „beszerzése”
  • belső logisztikai munkafolyamatok vizsgálata: 4 fő; mivel az adatok leginkább becslésen alapulnak, ezért azok pár alkalmas work-shop keretében kinyerhetőek; (kiemelt) díjazás: 1500 Ft/óra
  • beszállítási módok, szállítási rendszerességek, valamint az összbérkezések vizsgálata: 1 fő, meglévő belső informatikai rendszerből kinyerhető adatok; (kiemelt) díjazás: 1500 Ft/óra
  • work-shop időtartama: hozzávetőlegesen 4 alkalommal 4 óra (összesen 16 óra); összköltsége: 1500*16 = 24.000 Ft
  • belső rendszerből való adatkinyerés: 6 óra; összköltsége: 1500*6 = 9.000 Ft
• Excel program (vagyis Microsoft Office programcsomag) megléte
  • beszerzési értéke: 121.171 Ft (Office Home and Business 2010 [1] (amennyiben a vállalat még nem rendelkezne vele)

Mindkét módszer azonos munkafeltételekkel rendelkezik.

Tényleges hasznosság:

Az elemzési tevékenység lefolytatását követően eldönthető, mely szállító felel majd meg az új beszállítási módszerbe való bevonásnak, és az így bevont szállítók j szállítási módban való üzemelése jobb munkaütemezést tesz lehetővé, ami által a vállalat által realizálható nyereség is növekszik.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Alapadatok munkalap

Mint ahogy az már az már ’A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)’ fejezetrészben is szerepelt, az Alapadatok munkalap tartalmazza a szükséges objektumokat és attribútumokat egy kétdimenziós táblázat formájában.

Data munkalap

A munkalapon szereplő adatok az Alapadatok munkalapon szereplő adatokkal teljes mértékben megegyeznek, mindösszesen annyi az eltérés, hogy itt az objektumok és az attribútumok egy egydimenziós táblázatba foglalva láthatóak.

Pivot! munkalap

A Data munkalapon szereplő adatokból egy Pivot kimutatás által generált adatállomány található.

Primer adatok munkalap

Az itt található adatok a későbbi MY-X –es megoldás alapjául szolgáló adatokat tartalmazza. Azaz megtalálható a Pivot kimutatásból hivatkozásokkal létrehozott „Primer adatok” táblázat, amelynek értékei az irányok megadásával és a Sorszám-függvény által rangsorolásra kerültek.

COCO munkalap

A Primer adatok munkalapon szereplő adatokat (A8-J53) a MY-X alkalmazás COCO Y0 segítségével kinyert adatokat a COCO munkalap tartalmazza. [2]

Az itt szereplő táblázatok a következő logika alapján épülnek fel (és oldhatóak meg az Excel segítségével, amennyiben nem ütközünk kapacitáskorlátokba):

Az 1. táblázat maga a Rangsortáblázat, ami az alapadat-táblázatban keresi meg az adott cella adott oszlopban betöltött rangsorszámát a táblázat alatti irány alapján.

A 2. táblázat a Lépcsők, amit kezdetben nullákkal kell feltölteni, és majd a Solver lefuttatásával generálódnak értékek a táblázatba. A Lépcsők táblázat mellé célszerű felvenni egy újabb táblázatot, hogy redukálni lehessen a Solver futtatásában a feladatok mennyiségét - ezt a plusz táblázatot kell majd megadni a Solverben korlátozó feltételként. A Lépcsők táblázat melletti plusz tábla értelemszerűen eggyel kevesebb sort tartalmaz, vel a Lépcsők táblázatra hivatkozva vonja ki az egymás alatt lévő értéteket (mintegy lépcsőket képezve).

A 3. táblázat a COCO tábla, ami az Fkeres függvények segítségével a Rangsor táblában megadott célcellához tartozó értéket keresi ki a Lépcsők táblából a Lépcsők táblázat alatt megadott oszlopszámok segítségével. A COCO táblában az alapadatok oszlopai mellett az első oszlop (jobbra) a "Tény" értékét jelöli, ami megegyezik az alapadat-tábla Y oszlopával. A "Becslés" oszlop a COCO tábla Fkeres függvény által generált értékeit összesíti (szumma), majd az "Eltérés" oszlopban a "Tény" és "Becslés" különbsége kerül kiszámításra.

A Solver futtatása A Solver célcellájaként a "Becslés" oszlop legalsó értéke utáni cellát jelöljük ki (ahol alkalmazzuk a Négyzetösszeg függvényt, amely a kijelölt - felette - lévő értékek négyzeteinek összegét adja össze - kiküszöbölve a negatív számokat). Módosuló cellák mezőben a Lépcsők (2.) táblázatot adjuk meg, a "Min" pedig a legkisebb eltérés elérését szolgálja. A Korlátozó feltételeknél azt a követelményt kell beírni, hogy a következő lépcsőfok a felette lévőnél nem lehet nagyobb. Esetünkben a Lépcsők táblázat melletti kiegészítő plusz táblázatot adjuk be, mint korlátozó feltétel. A Solver minél többszöri lefuttatásával eljutunk a legkisebb eltérésig.

Visszatérve a MY-X által kapott eredményekhez, a COCO tábla mellett a „Delta”=„Becslés”-„Tény”, a „Delta/Tény” értelemszerűen a névben is megadott értékek hányadosa. Az „Ellenőrzés” (N151-N197) tartomány azt tartalmazza, hogy a COCO munkalapon kapott „Delta” értéke mennyiben tér el az Inverz munkalapon szereplő „Delta” értékétől. Amennyiben a két érték szorzata nagyobb, mint nulla, úgy nem releváns az adott szállítónál kapott érték, és nem értelmezhető, vagyis értékelhetetlen a vizsgálat szempontjából, így kiesik az elemzésből. Végezetül egy „Státusz” elnevezésű tartományban (O151-O197) meghatározásra került, mely szállítók bonhatóak be, vagy nem bevonhatóak, illetőleg értékelhetetlenek az új szállítási rendszerbe való bevonással kapcsolatban.

Inverz primer adatok munkalap

A ’Primer adatok’ munkalaphoz képest az eltérés az irányokat illetően tapasztalható, ugyanis azok az ’Inverz primer adatok’ munkalapon a ’Primer adatok’ munkalapon szereplő irányokhoz képest pont ellenkező irányokkal rendelkeznek. Az inverz vizsgálat lefuttatása ellenőrző funkcióval rendelkezik az esetlegesen hibás adatok (végeredmények) kiszűrésére.

Inverz munkalap

A COCO munkalaphoz hasonló elven épül fel, azonban az eltérés az alapadatokból fakad, mivel az egyes attribútumokhoz rendelt irányok ellentétesek a COC munkalapon szereplő adatokéval.