Utazás

Forrás

1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
   1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
   2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
   3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
   4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
   5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
      1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
      2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
      3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
      4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
   6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
   7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
   8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
   9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
   10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
   11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
   1. a logikus érvelésre
   2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
   3. az objektivitás elvárására
   4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
   5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
   6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
   7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
   8. a felesleges ismétlések kerülésére
   9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
   10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!

Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

Utaljon lehetőleg:

1. a célra
2. a célcsoportra
3. az innovatív megoldás mikéntjére

Mégis legyen lehetőség szerint:

1. rövid
2. egzakt
3. figyelemfelkeltő

Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

A feladat előtörténete

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.

Objektumok (sorok)

• Párizs
• London
• Prága
• Velence
• Madrid

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
• Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
• Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
• Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
• Ár (Ft); Y; nincs iránya.

A feladat által érintett célcsoportok

• a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
• a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
• az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
2. mennyit ér ez az állapot
3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
4. mennyit ér ez az állapot
5. mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

• legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
• legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

• energiafelhasználás-különbözet
• időfelhasználás-különbözet
• égett része tömeg-arányának különbözete
• ízélmény-különbözet
• stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

---

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

---

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [1] [2], majd a Hallgató értelmez...

---