Szállítóvizsgálat

Forrás

XLS

A feladat előtörténete

Napjainkban már nem egyes termékek, hanem különböző ellátási láncok versenyeznek egymással. Ennek okán minden egyes vállalatnak figyelemmel kell lennie a teljes ellátási láncára a beszállítók beszállítójától kezdve a vevők vevőjéig. Jelen tanulmány egy kiskereskedelmi vállalat beszállítóit vizsgálja azon szempontból, hogy a különböző szállítók milyen képességekkel bírnak, milyen lehetőségeket foglalnak magukban abból a szempontból, hogy egy magasabb szintű beszállítói rendszerbe kerülhessenek bevonásra. A feladat alapmotivációját tanulmányaim szolgáltatták, illetőleg a téma szakmai vonzata.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szállítók kiválasztása a ’Saját megoldás’ munkalapon az úgynevezett súlyozott összeg módszer egyfajta variánsaként történt. A B51-B97 tartományban a 46 szállítóra vonatkozóan külön-külön a belső logisztikai folyamatok összesítésére került sor, aminek eredménye (szumma) 60-nal lett leosztva, lévén az időre vonatkozó adatok percben lettek megadva. A C51-C97 tartományban a két szállítási mód lett összesítve (szumma), valamint a könnyebb kezelhetőség érdekében – mivel eredeti nagyságukkal a végeredményt túlzottan is torzították volna – 10-zel lettek leosztva. A H51-H97 tartományban változatlanul megadásra került az alapadat-táblában is szereplő megbízhatóság. A változtatásmentesség azzal magyarázható, hogy ez az adat a legfontosabb a végeredmények kikövetkeztetésében. Az E51-E97 tartományban az alapadat-táblázatban szereplő megrendelések értékelése történt egy segédtáblázat (L27-M48) által, melyben a megrendelési értékekhez 0-1 közötti értékek lettek rendelve egészen 1000 db-os megrendelési mennyiségig, majd az 1000 felettihez 1,05-ös értéket rendeltem (L48-M48) – mivel ez a mennyiség leginkább már potenciális beszállítói partnert feltételez. Az F51-F97 tartományban az előző négy oszlop értékei kerültek összesítésre (szumma). Végül a H51-H97 tartományban a ’Státusz’ került meghatározásra, amely az ’Értékek’ (F51-F97) alapján határozta meg, mely szállító minősül:

• bevonhatónak: értéke magasabb, mint az ’Érték’ oszlop Mediánja (0,9).
• nem bevonható: értéke alacsonyabb, mint az ’Érték’ oszlop Mediánja (0,9).

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzés elvégzéséhez anonim vállalati adatokat használtam fel.

Objektumok (sorok)

A sorokban a vállalattal kapcsolatos 366 beszállító közül azon 46 beszállító sorszáma található meg, amely a leginkább megfelelt az új szállítási módba való bevonás paramétereivel, és ezért a vizsgálat első lépésében ezen cégek kerültek kiválasztásra.

• sorszámmal ellátott szállítók (szám szerint 46)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Belső logisztika 1.

• A belső logisztika 1. azt az időértéket adja meg, amennyivel a szállító cég hozzájárul a tevékenység elvégzéséhez. Az itt szereplő érték amennyiben negatív, úgy például plusz munkaerővel hozzájárul a folyamat gyors lebonyolításához; amennyiben pozitív, úgy hátráltatja a folyamat elvégzését (például nem megfelelő fuvarlevél).
• Az értékek percben értendőek.
• Iránya: 1, mivel minél kisebb az itt szereplő érték, annál gyorsabb a folyamat végrehajtása.

Belső logisztika 2.

• A belső logisztika 1. azt az időértéket adja meg, amennyivel a szállító cég hozzájárul a tevékenység elvégzéséhez. Az itt szereplő érték amennyiben negatív, úgy például plusz munkaerővel hozzájárul a folyamat gyors lebonyolításához; amennyiben pozitív, úgy hátráltatja a folyamat elvégzését (például nem megfelelő csomagolás).
• Az értékek percben értendőek.
• Iránya: 1, mivel minél kisebb az itt szereplő érték, annál gyorsabb a folyamat végrehajtása.

Belső logisztika 3.

• A belső logisztika 1. azt az időértéket adja meg, amennyivel a szállító cég hozzájárul a tevékenység elvégzéséhez. Az itt szereplő érték amennyiben negatív, úgy például plusz munkaerővel hozzájárul a folyamat gyors lebonyolításához; amennyiben pozitív, úgy hátráltatja a folyamat elvégzését (például hiányzó termékcikkek a csomagolásokon belül).
• Az értékek percben értendőek.
• Iránya: 1, mivel minél kisebb az itt szereplő érték, annál gyorsabb a folyamat végrehajtása.

Belső logisztika 4.

• A belső logisztika 1. azt az időértéket adja meg, amennyivel a szállító cég hozzájárul a tevékenység elvégzéséhez. Az itt szereplő érték amennyiben negatív, úgy például plusz munkaerővel hozzájárul a folyamat gyors lebonyolításához; amennyiben pozitív, úgy hátráltatja a folyamat elvégzését.
• Az értékek percben értendőek.
• Iránya: 1, mivel minél kisebb az itt szereplő érték, annál gyorsabb a folyamat végrehajtása.

Beszállítási mód – A

• A vállalat által alkalmazott, és leginkább preferált beszállítási mód az új beszállítási rendszer kialakításához.
• Nincs konkrét mértékegysége.
• Iránya: 0, mivel minél nagyobb, annál jobb – vagyis kimondható az adott beszállítási mód megléte az adott szállítónál.

Beszállítási mód – B

• A vállalat által alkalmazott másik beszállítási mód, amely bár az előzőhez képest kevésbé preferált, azonban hatékonyság szempontjából még mindig igen előnyös szállítási mód az új beszállítási rendszer kialakításához.
• Nincs konkrét mértékegysége.
• Iránya: 0, mivel minél nagyobb, annál jobb – vagyis kimondható az adott beszállítási mód megléte az adott szállítónál.

Szállítási rendszeresség

• A szállító cégek azon minősítési adata, hogy milyen mértékben végzik a szállításukat fix munkanapokon – például 10 szállításból hétszer ugyanazon a napon, akkor ennek értéke 0,7.
• A értékek százalékban értendőek.
• Iránya: 0, mivel a vállalat leginkább ennél az attribútumnál törekszik a lehető legnagyobb érték elérésére; a pontosság jobb munkaütemezést von maga után.

Összbeérkezés

• Az adott gazadási évben végrehajtott összes beszállítás.
• Az értékek darabban értendőek.
• Iránya: 0, mert elméletben minél több megbízást kap egy bizonyos szállító cég, annál inkább preferált a vállalat szempontjából.

Y-változó

• Eleve minden beszállító kiválasztásra alkalmas, így mindegyik esetben ez az érték 1000.

A feladat által érintett célcsoportok

Konkrét célcsoportként leginkább a szóban forgó vállalat vezetése érdekelt a vizsgálat lefolytatásában, azonban potenciális „célcsoportként” nevezhetőek meg a versenytársak, akik kizárólag abban az esetben tudnák hasznosítani a kapott eredményeket, amennyiben ők is hasonló működési feltételekkel rendelkeznek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Kiadások tekintetében mindkét módszernél azonos:

• adatvagyon „beszerzése”
  • belső logisztikai munkafolyamatok vizsgálata: 4 fő; mivel az adatok leginkább becslésen alapulnak, ezért azok pár alkalmas work-shop keretében kinyerhetőek; (kiemelt) díjazás: 1500 Ft/óra
  • beszállítási módok, szállítási rendszerességek, valamint az összbeérkezések vizsgálata: 1 fő, meglévő belső informatikai rendszerből kinyerhető adatok; (kiemelt) díjazás: 1500 Ft/óra
  • work-shop időtartama: hozzávetőlegesen 4 alkalommal 4 óra (összesen 16 óra); összköltsége: 1500*16 = 24.000 Ft
  • belső rendszerből való adatkinyerés: 6 óra; összköltsége: 1500*6 = 9.000 Ft
• Excel program (vagyis Microsoft Office programcsomag) megléte
  • beszerzési értéke: 121.171 Ft (Office Home and Business 2010 [1] (amennyiben a vállalat még nem rendelkezne vele)

Mindkét módszer azonos munkafeltételekkel rendelkezik.

Tényleges hasznosság:

Az elemzési tevékenység lefolytatását követően eldönthető, mely szállító felel majd meg az új beszállítási módszerbe való bevonásnak, és az így bevont szállítók új szállítási módban való üzemelése jobb munkaütemezést tesz lehetővé, ami révén a vállalat által realizálható nyereség is növekszik.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Alapadatok munkalap

Mint ahogy az már az már ’A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)’ fejezetrészben is szerepelt, az Alapadatok munkalap tartalmazza a szükséges objektumokat és attribútumokat egy kétdimenziós táblázat formájában.

Data munkalap

A munkalapon szereplő adatok az Alapadatok munkalapon szereplő adatokkal teljes mértékben megegyeznek, mindösszesen annyi az eltérés, hogy itt az objektumok és az attribútumok egy egydimenziós táblázatba foglalva láthatóak.

Pivot! munkalap

A Data munkalapon szereplő adatokból egy Pivot kimutatás által generált adatállomány található.

Primer adatok munkalap

Az itt található adatok a későbbi MY-X –es megoldás alapjául szolgáló adatokat tartalmazza. Azaz megtalálható a Pivot kimutatásból hivatkozásokkal létrehozott „Primer adatok” táblázat, amelynek értékei az irányok megadásával és a Sorszám-függvény által rangsorolásra kerültek.

COCO munkalap

A Primer adatok munkalapon szereplő adatokat (A8-J53) a MY-X alkalmazás COCO Y0 segítségével kinyert adatokat a COCO munkalap tartalmazza. [2]

Az itt szereplő táblázatok a következő logika alapján épülnek fel (és oldhatóak meg az Excel segítségével, amennyiben nem ütközünk kapacitáskorlátokba):

• Az 1. táblázat maga a Rangsortáblázat, ami az alapadat-táblázatban keresi meg az adott cella adott oszlopban betöltött rangsorszámát a táblázat alatti irány alapján.

• A 2. táblázat a Lépcsők, amit kezdetben nullákkal kell feltölteni, és majd a Solver lefuttatásával generálódnak értékek a táblázatba. A Lépcsők táblázat mellé célszerű felvenni egy újabb táblázatot, hogy redukálni lehessen a Solver futtatásában a feladatok mennyiségét - ezt a plusz táblázatot kell majd megadni a Solverben korlátozó feltételként. A Lépcsők táblázat melletti plusz tábla értelemszerűen eggyel kevesebb sort tartalmaz, mivel a Lépcsők táblázatra hivatkozva vonja ki az egymás alatt lévő értéteket (mintegy lépcsőket képezve).

• A 3. táblázat a COCO tábla, ami az Fkeres függvények segítségével a Rangsor táblában megadott célcellához tartozó értéket keresi ki a Lépcsők táblából a Lépcsők táblázat alatt megadott oszlopszámok segítségével. A COCO táblában az alapadatok oszlopai mellett az első oszlop (jobbra) a "Tény" értékét jelöli, ami megegyezik az alapadat-tábla Y oszlopával. A "Becslés" oszlop a COCO tábla Fkeres függvény által generált értékeit összesíti (szumma), majd az "Eltérés" oszlopban a "Tény" és "Becslés" különbsége kerül kiszámításra.

• A Solver futtatása - A Solver célcellájaként a "Becslés" oszlop legalsó értéke utáni cellát jelöljük ki (ahol alkalmazzuk a Négyzetösszeg függvényt, amely a kijelölt - felette - lévő értékek négyzeteinek összegét adja össze - kiküszöbölve a negatív számokat). Módosuló cellák mezőben a Lépcsők (2.) táblázatot adjuk meg, a "Min" pedig a legkisebb eltérés elérését szolgálja. A Korlátozó feltételeknél azt a követelményt kell beírni, hogy a következő lépcsőfok a felette lévőnél nem lehet nagyobb. Esetünkben a Lépcsők táblázat melletti kiegészítő plusz táblázatot adjuk be, mint korlátozó feltétel.

A Solver minél többszöri lefuttatásával eljutunk a legkisebb eltérésig.

Visszatérve a MY-X által kapott eredményekhez, a COCO tábla mellett a „Delta”=„Becslés”-„Tény”, a „Delta/Tény” értelemszerűen a névben is megadott értékek hányadosa.

Az „Ellenőrzés” (N151-N197) tartomány azt tartalmazza, hogy a COCO munkalapon kapott „Delta” értéke mennyiben tér el az Inverz munkalapon szereplő „Delta” értékétől. Amennyiben a két érték szorzata nagyobb, mint nulla, úgy nem releváns az adott szállítónál kapott érték, és nem értelmezhető, vagyis értékelhetetlen a vizsgálat szempontjából, így kiesik az elemzésből.

Végezetül egy „Státusz” elnevezésű tartományban (O151-O197) meghatározásra került, mely szállítók bonhatóak be, vagy nem bevonhatóak, illetőleg értékelhetetlenek az új szállítási rendszerbe való bevonással kapcsolatban.

Inverz primer adatok munkalap

A ’Primer adatok’ munkalaphoz képest az eltérés az irányokat illetően tapasztalható, ugyanis azok az ’Inverz primer adatok’ munkalapon a ’Primer adatok’ munkalapon szereplő irányokhoz képest pont ellenkező irányokkal rendelkeznek. Az inverz vizsgálat lefuttatása ellenőrző funkcióval rendelkezik az esetlegesen hibás adatok (végeredmények) kiszűrésére.

Inverz munkalap

A COCO munkalaphoz hasonló elven épül fel, azonban az eltérés az alapadatokból fakad, mivel az egyes attribútumokhoz rendelt irányok ellentétesek a COC munkalapon szereplő adatokéval.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

MY-X-támogatott megoldás

A COCO munkalapon az L199-O200 tartományban Darabteli-függvény segítségével a ’Státusz’ oszlopban szereplő adatok alapján kiszámításra került, hogy a 46 szállító közül

• 20 vonható be az új beszállítási rendszerbe;
• 18 nem vonható be; illetőleg
• a fennmaradó 8 cég értékelhetetlen a meglévő adatok által, amelyek esetében további vizsgálatok elvégzése lehet célszerű az új rendszerbe való bevonással kapcsolatban.

Megoldás a Súlyozott érték módszer egyfajta variánsa alapján

A „saját megoldás’ munkalapon az F99-H100 tartományban szintén összesítésre kerültek a bevonható, és nem bevonható szállítók – előbbi kategóriába 22, míg utóbbiba 24 cég tartozik.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A két módszer közötti különbség költség- és munkaerő-ráfordítás szempontjából nem mutat lényegi eltérést, azonban a két elemzés módszerbeli differencia erőteljesen érzékelhető.

A súlyozott összeg módszer egyfajta variánsával való kalkuláció esetében az alapadatokból elkészített kiértékelő/összehasonlító táblázat oszlopainak értékei jelentős szubjektív vélemény és gondolkodásmód eredményeként jöttek létre, így a bennük rejlő hibalehetőség erőteljes szemben a MY-X alkalmazás által kapott eredményekkel. Továbbá a MY-X általi kalkuláció rendelkezik azzal az előnnyel is, hogy az egyes attribútumoknál megadott irányok felcserélésével ellenőrzést is végre lehet hajtani, amely segítségével a nem releváns végeredmények kizárhatóak.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A vizsgálat lefolytatása mindenképpen eredményhez vezetett, mivel a vállalat versenyképességének megőrzése érdekében el kellett, hogy végezze az elemzést annak érdekében, hogy ki tudja választani azon beszállítókat, amelyekkel meg tudja valósítani az új beszállítói rendszerét.

Továbbá a vizsgálat közvetlenül nem, de közvetve jelentős költségmegtakarításokat, gyorsabb ellátási láncot, és ezáltal nagyobb profit elérését valósíthatja meg.

AMENNYIBEN AZ Y MAGA A FUVAROK MENNYISÉGE, AKKOR VIZSGÁLHATÓ AZ IS, VAJON MELYIK SZÁLLÍTÓ PREFERÁLT INDOKOLATLANUL, S HOL MERÜL FEL A JOGTALAN MELLŐZÉS VESZÉLYE...

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Hasonló elemzéssel nem találkoztam még, és mivel az elemzés olyan belső vállalati adatokat érint, melyek versenyelőny szempontjából különösen nem publikusak, így nem is valószínű, hogy egykönnyen ilyen, vagy ehhez hasonló elemzésre lehet akadni a világhálón.