Orszagosvalaszta

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/gvam_valasztas.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A vizsgált adatok és a megadott irányok alapján racionális-e a választási eredmény a megyékben?

Melyik megyében teljesített a vizsgált párt a norma (az elvárható) szint alatt, adott szint felett, vagy adott szinten?

A feladat előtörténete

A 3. negyedéves közvélemény-kutatások által az aktuális pártpreferenciák felkeltették a figyelmemet. Érdekesnek tartottam egy kutatást végezni a korábbi gazdasági, demográfiai változások hatását vizsgálva a választásokra levetíteni és számszerű adatokat kapni, hogy bizonyos változások milyen hatással vannak a pártválasztásra.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Szakértői sablonszövegek: A feladat kezdetekor a korábbi szakmai tapasztalatok alapján jelöltem ki azokat az attribútumokat, amelyek úgy gondoltam, hogy befolyásolják a választási eredményeket. Természetesen itt csak statisztikailag megfogható adatokkal tudok dolgozni. A rendelkezésre álló jelenlegi szakértői tudásommal nem lettem volna képes egy, a forrásban elérhető vizsgálat elvégzésére, aminek hiányában például nem tudtam volna kideríteni, hogy melyek azok a megyék, ahol a választáson elért gyenge eredmény miatt indokolt lenne a megyei vezetés leváltása. Lásd a forrásdokumentum direk lapján B oszlop 86-os sorában!

Mutatószám képzésben kezdtem, pl. munkabér növekedés/teljesítmény

2007 és 2009 között jelentésen eltérő átlag nettó bérnövekedés volt tapasztalható. (Jó lenne tudni a terület és élethelyzet specifikus inflációs hatásokat.)A forrás dokumentum összesítette adatbázis lapjának B oszlopa. Összehasonlításképpen: 2007 átlag nettó kereset: 2 047 236.-Ft, addig 2009-ben 2 194 427.- Ft 7,1%-os emelkedés!

A forrás dokumentum összesített adatbázisában látható a két év adatainak összehasonlítása és a 2010-es választási eredménye a győztes pártra leadott szavazatok százalékával.

A kapott adatok pozitív, vagy negatív irányúak. Ha sohasem találkoztunk volna, akkor egyszerű vizsgálat során a negatív és a pozitív számok arányát néztem volna, aminek függvényébe kijelentem, hogy a kapott választási adat, ami lehet átlagos, átlag alatti, vagy feletti, az milyen teljesítménynek felelt volna meg. Pl. forrás dokumentum összesített adatbázis 53-as sor, 3 negatív, 2 pozitív szám, ami lefelé húzza a megyét, ennek ellenére mégis az átlagon felüli eredményt értek el a választáson. A helyi vezetést dicséret illeti!

Azonban a korábbi szakértői tapasztalatok alapján beállított irányok miatt a negatív, vagy pozitív számok nem egyenesen arányosak. Pl. a forrás dokumentum összesített adatbázis D 50 cellához tartozó adatnál azt irányt adom meg, hogy a negatív szám a választási eredmény szempontjából erős, mert a munkanélküliek a munkát, több munkát ígérőt részesítik előnyben!

Így jutottam arra az eredményre, hogy a forrás dokumentum összesített adatbázis 75-ös sorától kezdve valóban az ott látható számok alapján vizsgálhatom az átlagok és a választási eredmények kapcsolatát.

Pl. forrás dokumentum összesített adatbázis 75-as sor, 2 negatív, 3 pozitív szám, ami a megye jó, vagy átlagon felüli eredményét tükrözi, így a választáson elért kicsivel átlagon feletti teljesítmény inkább jó mint rossz. A vezetés számára a munka folytatása elfogadható!

Ebből az irányból vizsgálva vannak bizonyos megyék, amelyek erős irányszámok mellett is átlag alatti eredményt értek el a választáson, ilyen pl. Nógrád megye, ahol mind az 5 szám erős volt, ennek ellenére a választási eredmény átlag alatti lett. Forrás dokumentum összesített adatbázis 87-es sora. A helyi vezetés leváltása ajánlott!

Kritika: a fontossági sorrendek és jóságpontokra átváltási rendszer teljesen önkényes, az irányszámok a korábbi szakmai tapasztalatokra, politológiai, gazdasági ismeretekre alapszik.

Tehát az önkényesség feloldására van szükség= kontrol számítások, melyek visszaigazolják, vagy elvetik a jóságpontok rendszerét. Forrásdokumentum összesített adatbázis lapjának 52-es sora, illetve a direkt lap L-oszlopa.

**0= egyenes arányosság, vagyis minél nagyobb a vizsgált változó értéke, annál jobb helyzetben van a vizsgált megye
**1 = fordított arányosság, vagyis pl. a munkanélküliségnél: Azért mert a munkanélküliek a munkát, több munkát ígérőt részesítik előnyben!

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Budapest, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, Zala

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete - székhely szerint, Egy lakosra jutó teljesítményérték, Foglalkoztatási arány, Munkanélküliségi ráta, Természetes szaporodás, fogyás

A feladat által érintett célcsoportok

- Politikai pártok - Törvényhozói testület - Jogvédők- visszaélés esetén, ha az eredmény függvényében a választási rendszert átalakítani szándékoznak - Gazdasági társaságok - EU kohéziós és vidékfejlesztési szervezet

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

- Adatvagyon megszerzése

- Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

- Szakértői munkaidő

Az összehasonlító elemzés költségvonzatai:

- Adatvagyon megszerzése

- Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(MY-x)

- Szakértői munkaidő

Költségkülönbözet becslése: 10.000.- Ft megtakarítás a tananyag javára

Adatvagyon megszerzése= azonos költségek ( különbözet =0)

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek

Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva

- Önkényes vélemény: 30 perc

- Összehasonlító elemzés:30 perc

Hasznosság különbözet becslése: Önellenőrzési mechanizmusok: Szociológiai, politológiai kerekasztal beszélgetés keretében, 3 óra : 30.000 Forint( vesd össze Társadalmi vita) Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Szuboptimális megoldás kockázata:

Az összehasonlító elemzés és a kerekasztal eredményeinek leellenőrzése közvélemény kutatás kontrollal, gazdasági, politikai statisztikák alátámasztásával, külföldi esettanulmányok összehasonlításával. Közvélemény kutatás függvényében: 30-40.000.- Ft.

Tehát legalább 60-70.000.- Ft reményében kezdünk bele a munkába, az alternatív megoldás létrehozását!

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Objektumok meghatározása Attribútumok meghatározása Az adatok összegyűjtése,adatbázis (MY-X) Pivot tábla elkészítése Direkt tábla létrehozása Inverz tábla elkészítése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A kutatás során arra kaptam választ, hogy a megadott irányok alapján racionális-e a választási eredmény az adott megyében, illetve, hogy melyik megye teljesített a vizsgált adatok alapján a norma, az elvárható szint alatt, felett, vagy adott szinten.

A beállított irányok és az elvégzett ellenőrzések alapján kijelenthető, hogy bizonyos megyék az erős számok ellenére (4-5 erős, 0-1 gyenge) az átlagos eredmények alatt teljesítettek, vagy vannak megyék ahol a gyenge számok ellenére (3-4 gyenge, 1-2 erős) az átlag felett teljesítettek. Ezen adatok alapján megfogalmazható egy vezetőváltási ajánlás!

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Arra a következtetésre jutottam, hogy ha egy olyan érzékeny és bonyolult téma vizsgálatába kezdek, mint a választási eredményeket befolyásoló statisztikai adatok, akkor mindenféleképpen szükséges egy olyan rendszer használata mint ami a forrásdokumentumban megtalálható. A téma komplexitása miatt szükség van a rendszer adta önellenőrzésekre és a hibák kiküszöböléséhez elengedhetetlen ellenőrzésekre. Lásd forrás dokumentum direkt lap L-oszlop.

A téma alapos vizsgálatához a forrás dokumentumban használt rendszert választanám a jövőben is!

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A tervezett 60-70.000.- Ft helyett csak 30-35.000.- Ft tűnik reális hasznosságnak, mert a szuboptimális kockázatok költségei kiesnek.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet