Bmw telephely

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Németh László (vitalap | szerkesztései) 2011. december 15., 19:47-kor történt szerkesztése után volt. (A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG))

Bmw telephely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/bmw_telephely.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye azon településeinek az összehasonlítása munkaerő szempontjából, melyek rendelkeznek ipari parkkal.

A feladat előtörténete

A BMW gyár Magyarországra szeretné telepíteni új személygépjármű típus, motorgyártó gyáregységét. A menedzsment célzottan Magyarország Észak-alföldi régiójának Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéjét választotta, mivel elmaradott térségben gazdasági tevékenysége eredménye után felmerülő társasági adókötelezettségnél adókedvezményt tud igénybe venni. A legnagyobb kritériuma, a munkaerő biztosítása a gyárnak.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A BMW gyár menedzsmentjének célzottan gazdasági megfontolások mentén kell a települések közül választania. A település kiválasztásához szeretnék, segítséget adni az elemzéssel. Az elemzés során olyan adatokat vettem figyelembe, mint például a lakosság száma, iskolai végzettség szerinti álláskeresők száma, összes regisztrált álláskeresők száma. De mindezek az adatok figyelembe vétele mellett, nem biztos, hogy a menedzsment úgy dönt, hogy oda települ le a gyár, ahol éppen a legtöbb munkakereső él. Más gazdasági, területi szempontok is lehetnek döntőek.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatokat online adatbázisokból gyűjtöttem. Objektumok:

  • Csenger
  • Fehérgyarmat
  • Mátészalka
  • Nyírbátor
  • Nyíregyháza
  • Tuzsér
  • Záhony

Attribútumok:

-Állandó lakosok száma -Szakközép iskola végzettségű álláskereső -Regisztrált vállalkozások száma -Helyi iparűzési adó (nettó árbevétel %- a) -Főiskolát végzett álláskereső -Egyetemet végzett álláskereső -Összes nyilvántartott álláskeresők száma

Központi Statisztikai Hivatal honlapja www.ksh.hu (tájékoztatási adatbázis, területi statisztika részből regisztrált vállalkozások) Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége honlapja www.toosz.hu (ipari park) Állami Foglalkozási Szolgálat honlapja www.afsz.hu (álláskeresők, szakember állomány) Adó szakmai lap honlapja (NAV hivatalos havi kiadványa) www.ado.hu ( helyi adó mérték településenként)


Az adatgyűjtés online weboldalakról történt. Az adatgyűjtés nem okozott problémát, mivel az egyes autómárkák honlapjairól letölthetőek az adott modellekre jellemző termékkatalógusok, illetve az árlisták.

Objektumok:

  • Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)
  • Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)
  • Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT)
  • Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)
  • Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T)
  • Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)

Attribútumok:

  • Hengerűrtartalom (cm³)
  • Max. teljesítmény (LE)
  • Üzemanyag fogyasztás (l/100km) kombinált
  • CO₂ kibocsátás kombinált (g/km)
  • Max. sebesség (km/h)
  • Saját tömeg (kg)
  • Bruttó listaár (Ft)

További online források:

Dátum: 2011. december Státusz: közhasznú

A feladat által érintett célcsoportok

Jelen esetben a legnagyobb hasznosság az ismerősömet fogja érni, aki maga is kíváncsian várja az összehasonlítás eredményét. Azonban minden olyan érdeklődő, aki autót szeretne vásárolni, szintén célcsoport lehet.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az összehasonlítás hasznos lehet mindazok számára, akik pick upot szeretnének vásárolni, mivel megtakaríthatják a hosszas keresgélés idejét, és nem kell bonyolult matematikai lépésekkel kiszámolniuk, hogy melyik a legmegfelelőbb terepjáró. Mivel a feladat azt veszi alapul, hogy az a legjobb pick up, amelyik a legkevesebb CO2-t bocsátja ki, és a legkevesebbet fogyasztja, a várt hasznosság a későbbiekben is megjelenik, mivel a gépjármű használatából származó káros CO2 kibocsátások minimalizálódni fognak, ezáltal a környezetszennyezés mértéke csökken, illetve kisebb fogyasztás esetén az egyes háztartások pénzt takaríthatnak meg, ugyanakkor most nem számolunk az esetleges műszaki hibákból származó többletkiadásokkal.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A következő befolyásoló tényezők alapján alakítottam ki a feladatot:

  • Hengerűrtartalom (cm³, maximalizálandó)
  • Max. teljesítmény (LE, maximalizálandó)
  • Üzemanyag fogyasztás kombinált (l/100km, minimalizálandó)
  • CO₂ kibocsátás kombinált (g/km, minimalizálandó)
  • Max. sebesség (km/h, maximalizálandó)
  • Saját tömeg (kg, minimalizálandó)
  • Bruttó listaár (Ft, minimalizálandó)

Az ismerősöm befolyásolta a válaszokat azzal, hogy különböző szempontokat vett figyelembe. Ilyen például az, hogy a platós, dupla kabinnal rendelkező gépjárművek körében vizsgálódott. Az adatok gyűjtése online módon történt, megkeresésük nem jelentett problémát.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása

2. Attribútumok meghatározása

3. Adatgyűjtés

4. Meta-adatbázis készítése Excel segítségével

5. Meta-adatbázis alapján pivot kimutatás elkészítése ellenőrzés céljából

6. Adattábla készítése az adatbázisból

7. Rangsor-táblázat készítése sorszám függvény segítségével

8. COCO tábla készítése

9. SOLVER beállítása, futtatása

8. Eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

  • A coco elemzés során háromféle ítélet születhet: olcsó, drága vagy kiegyenlített. Az értékelés a következőképpen történik: ha a solver által kiszámolt ár megegyezik az eredeti árral, akkor kiegyenlítettnek, ha kevesebb, mint az eredeti ár, akkor drágának, ha több mint az eredeti ár, akkor olcsónak minősül a pick up. A solver lefuttatása után kiderült, hogy 3 gépjármű ítélete drága (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T), Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT), Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)), 1 gépjárművé pedig olcsó (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)). Kiegyenlített minősítést 2 gépjármű kapott (Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T), Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)). Az összehasonlított pick upok közül a Nissan Navara rendelkezik a legmagasabb árral, ugyanakkor a Volkswagen Amarok rendelkezik a legnagyobb saját tömeggel és a legmagasabb elérhető sebességgel, valamint ez rendelkezik a legkisebb üzemanyag fogyasztással és hengerűrtartalommal.Ugyanakkor az olcsónak minősített Toyota Hilux rendelkezik a legkisebb CO2 kibocsátással.

Összegezve: A kapott eredményeknél a jelképes eltérések "kerekítési hibák", vagyis a Ford Ranger esetében lehet relatív drága, míg a Toyota Hilux kapcsán lehet relatív olcsó kijelentést tenni.

  • A szórások helyezései megmutatják, hogy melyek a legfontosabb összehasonlító tényezők. Jelen esetben a hengerűrtartalom az, amelyik az első helyezést kapta, tehát a legnagyobb mértékben „beleszólt” a végeredménybe. A szórás helyezéseiben a második helyezést a saját tömeg kapta, így ez az, ami a hengerűrtartalom mellett befolyásolja még leginkább a végeredményt. A következő négy helyezett (CO2 kibocsátás, max. teljesítmény, üzemanyag fogyasztás, max. sebesség ) már kevésbé befolyásolja a gépjárművek árait.Zajnak egyik tényező sem minősül.
  • Az online coco végeredményét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy két kiugró eltérést talált, ezek közül az egyiket drágának (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)), a másikat olcsónak (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)) minősítette. Ezek a minősítések megegyeznek a saját készítésű értékekkel, a többi esetben kiegyenlítettséget állapított meg, ami megfelel a kerekítési hibák okozta eltérésnek. További eltérés, hogy az online coco a CO2 kibocsátást zajnak minősítette.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

  • Az ismerősöm által megvásárolt pick up kiegyenlítettnek minősült. A szubjektív véleményem az, hogy ezt a választást is tekinthetjük jó döntésnek, nem csak azt, amely esetben olcsóbban tudnánk megvásárolni a gépjárművet, hiszen az értékének megfelelő árat fizette ki.
  • Ajánlhatnék az ismerősömnek másik pick upot is a solver eredményei alapján, hiszen a vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy a Toyota Hilux éri meg a leginkább az árát, ugyanakkor a legolcsóbb mindezek mellett is a Mazda BT-50, melyet a solver kiegyenlítettnek talált . Mindezek mellett úgy gondolom, hogy jó vételt bonyolított az ismerősöm, hiszen az értékének megfelelő áron sikerült pick upot vásárolnia, a számára tetszetős külső adottságok mellett.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A jövőben, ha hasonló szituációba kerül az ismerősöm, vagy bárki más, akkor hasznos lesz számára, ha az általam készített összehasonlítás alapján dönt, ami elkészíthető más attribútumok és objektumok felhasználásával. A feladatomból világosan kiderül, hogy ez a módszer mennyivel hatékonyabb, mint az, hogy egy-egy vásárló napokig járja a kereskedéseket, mire végül elkötelezi magát egy gépjármű mellett, amiről talán sohasem tudja meg biztosan, hogy az volt-e a legjobb döntés, amit hozhatott. Az összehasonlítás ""egyértelmű"" választ ad a kérdésünkre: Milyen terméket érdemes megvennem? A vásárlásra fordított idő jóval lecsökken, és a hozam pedig a döntés helyességében mutatkozik meg legfőképpen, hiszen az összehasonlító elemzésből kiolvashatjuk, hogy mi az optimális döntés.

Kommentárok

Az ismerősömet, amikor megvásárolta a Nissan Navara típusú pick upot, külső vélemények is befolyásolták. Így például az, hogy a környezetében már többen is vásároltak ilyen típusú gépjárművet, és nagyon elégedettek ezzel a márkával. Az összehasonlításomban nem számoltam a márkahűséggel, az ismerősök tanácsaival és a tapasztalatokkal. A pick upokat márkától eltekintve kezeltem. A feladatomban az attribútumok játszottak fontos szerepet, hogy kiderüljön, bizonyos igények mellett, számszerű adatokból kiindulva milyen optimális döntést lehet hozni.