Tengelysúlymérő
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Tengelysúly-mérő állomások telepítése úthálózat-védelmi célokból
A feladat előtörténete
Miután új utak (jelen példában „utak” alatt az Autópályákat, Autóutakat, I., II rendű főutakat, illetve mellékutakat értjük) építésére, illetve meglévő utak felújítására rendelkezésre álló források szűkülnek, ezért Magyarországon az úthálózat védelme egyre fontosabb szerepet tölt be az út infrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos feladatok között. Az úthálózat védelem egyik lényeges eleme a megengedett tengelyterhelést átlépő, túlsúlyos tehergépjárművek szűrése. Az érvényes szabályzás alapján legfeljebb 10,5 Tonna tengelyterhelésű járművek közlekedhetnek hazánk útjain. Az ennél nagyobb tengelyterhelésű tehergépjárművek (túlsúlyos tehergépjárművek, melyek döntően kamionok, illetve építkezéseken használt cél berendezések, dömperek), speciális útvonalengedéllyel kijelölt útvonalon közlekedhetnek. Az engedélyhez eljárási díj fejében jutnak hozzá a fuvarozók. Számos részletes mérés és statisztika azonban azt bizonyítja, hogy a tehergépjármű-vezetők jelentős része kikerüli az engedélyeztetés műveletét, és jelentős túlsúllyal közlekedve teszi tönkre hazánk útjainak struktúráját.
A schengeni egyezményhez történő csatlakozás egyik eredményeként a korábban jellemző szigorú, kötelező tengelysúly, túlsúly mérés rendszerét, önkéntes mérésen alapuló rendszer váltotta fel. E rendszer egyik jelentős hátránya, hogy miután csak a schengeni határ átlépésekor történő útlevél , illetve egyéb hivatalos ellenőrzési folyamat keretében kerül sor a kötelező a tengelysúly mérésre, ezért a schengeni határokon belül mozgó kamionok mérés nélkül használják túlsúlyosan az országok, így Magyarország út infrastruktúráját. E probléma által érintett országok arra törekszenek, hogy az elkerülhetetlen, gyűjtő, központi forgalmi csomópontokra olyan előszűrő állomásokat helyeznek, amelyek menet közben megmérik, és rögzítik az áthaladó járművek tengelysúlyát(sebességét), majd ezt követően a túlterhelt tehergépjárműveket megfelelő hatósági közreműködéssel kiemelik a forgalomból, és a szükséges eljárásokat lefolytatják. A jelenleg működő fix ellenőrző pontok döntően az ország határokon működnek, viszont a belső szűrő háló rendkívül hiányos, könnyen kijátszható, így a határ felé irányuló, illetve schengeni zónán belül mozgó túlsúlyos kamionokkal szemben rendkívül védtelen. A kérdésben érintett hatóságok, szakértők és út infrastruktúra kezelő társaságok közös elhatározása alapján ezt a belső hálót a jelenleginél szorosabbra fonják. Ennek keretében 2012 és 2014 között számos olyan előszűrő állomást, illetve a hatósági vizsgálatnak, és eljárások lefolytatásának teret adó „öblöt” kívánnak létesíteni (továbbiakban szűrő), amely segítségével a jelenleginél nagyobb hatékonysággal lehet csökkenteni a túlsúlyos gépjárművek útstruktúra romboló hatását, illetve a hatóságok szúrópróba szerű ellenőrzéseket végeznek a mellékutakon. Jelenleg számos helyszínben gondolkoznak a szakemberek, azonban a projekt tervszerű lefolytatása előtt pilot folyamatba kezdenek, amely során egymással összhangban 1 db szűrő állomást létesítenének, méghozzá oly módon, hogy a határon működő állomásokkal kiegészülve olyan zónák alakuljanak ki, mely zónákon belül található főbb útvonalakat alkotó utakat képesek legyenek megvédeni. A lehetséges helyszínek között csak olyan „megkerülhetetlen fő közlekedési pontok szerepelnek (autópályák, hidak), amelyek elkerülése kritikus időveszteséget jelent a fuvarozó számára.
A pilot célja elsősorban az érintett úthálózat védelme, másodlagosan információ gyűjtés, mivel az állomások üzemeltetésével, illetve a hatósági együttműködéssel kapcsolatban korábbi tapasztalat ál rendelkezésre. A teljes projekt levezénylése céljából szakértői csoport került felállításra, melynek többek közt feladata, hogy meghatározza a szűrés szempontjából releváns helyszíneket, illetve a projekt jelenlegi fázisában kijelölje a pilot projekt helyszínét.
A feladat szempontjából feltételezzük, hogy:
- a kamionos racionális lény és legalább a szelvényméret korlátozásokat figyelembe veszi,
- az elkapott kamionos nem haladhat tovább, amíg a tetemes büntetést ki nem fizeti, és a törvényes tengelysúly terhelésről nem gondoskodik, tehát érdemesebb jogkövetően eljárnia,
- Feltételezzük továbbá a hatósági közreműködést. mind az eljárás, mind a mellékutakon történő szúrópróba szerű vizsgálat tekintetében.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A forrás dokumentum myx munkalapján 14,15,16,17 sorok alapján látható:
- 14..sor tartalmazza az irányokat , hogy az egyes tényezők esetén mit tarunk ideálisnak a kiválasztás szempontjából. Célunk, hogy minden tényezőt egymással párhuzamosan figyelembe tudjunk venni.
- 1 = fordított arányosságot fejezi ki minél alacsonyabb a változó értéke, annál ideálisabb a helyszín a szűrő telepítésére
- 0= egyenes arányosságot fejezi ki minél nagyobb a vizsgált változó értéke, annál ideálisabb a helyszín a szűrő telepítésére
- 15. sorban található a fontossági sorrend, amely a rendelkezésre álló információk alapján ösztönös szakértői megérzés alapján került felállításra. E fontossági sorrend falállításának a célja hogy a lehető legfontosabb tényezők befolyásolják döntésünket. A preferencia egyben „jóság pontokat” is megtestesít, Ezekkel a jóság pontokkal kalkulálunk az A23-B33-ig terjedő táblázatban
- 16. sorban mutatjuk be azt az értéket, amely az adott kritérium vizsgálata során a legideálisabbnak számít (irány szerint lehet a maximum, illetve a minimum érték)
- 17. sorban fkeres függvénnyel megkeressük a 18. sorban bemutatott értékhez tartozó opcionális lokáció számát
- 47. sorban a fontosságokat jóság (illetve felújításra preferáltságot kifejező) pontokra váltottuk át azért, hogy az egymással párhuzamosan vizsgált területek hatását aggregálni tudjuk.
- az A23-B33-ig terjedő táblázatban az egyes potenciálisan szóba jövő opcionális helyszínek jóság pontjai kerültek összegzésre. A jóság pontok tekintetében
- A potenciálisan szóba jöhető opciók közül azt tekintjük győztesnek, amely esetében a legmagasabb a jóság pontok összege.
A rendelkezésre álló opciók közül a mutatószámok adatai alapján a 10. opció tűnik a pilot szűrő állomás telepítésére legalkalmasabbnak! Kritika: a kritériumok közötti preferenciarendezés önkényes, bár a szakértők tapasztalatait alátámasztó statisztikákkal valószínűleg indokolható! Az önkényesség feloldására azonban bizonyos kontrol számítások elvégzése szükséges lehet. E kontrollszámítások megerősíthetik a jóságpontok rendszerét.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A szakértői csoport munkáját részletes statisztikák támogatják, mind a forgalmi, mind az út infrastruktúra állapotát érintő mérések tekintetében. A szakértői csoport aszerint jelölte ki a lehetséges szűrési pontokat, hogy azok bizonyos tehergépjármű forgalom szempontjából frekventált fontos közlekedési útvonalak elkerülhetetlen pontjaiba kerüljenek (döntően hidak, zárt pályák)., mivel azok elkerülése jelentős időkiesést okoz.
Objektumok (sorok)
A pilot szűrő állomás telepítése szempontjából 10 opciót vizsgáltak meg (4db nagy-forgalmú Dunahíd, illetve 6 db potenciális szűrőpont autópályákon).
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A feladat által érintett célcsoportok
- A pilot szűrő állomás által megvédett terület úthasználói
- A pilot szűrő állomás által megvédett terület/ térség lakossága (a túlsúlyos kamionok elkerülik a térséget
- Rövid távon az „ügyeskedés” miatt a pilot szűrő állomás által megvédett terület/ térségen kívül élő lakosság (a túlsúlyos kamionok megpróbálnak kerülő utakat keresni)
- Rövid távon az „ügyeskedés” miatta a pilot szűrő állomás által megvédett területet elkerülő útinfrastruktúra üzemeltetői.
- Hosszú távon az útvonal-engedélyezés által kijelölt útinfrastruktúrát üzemeltető vállaltok.
- A pilot projekt beszállítói pályázati rendszer érintettjei
- Az úthálózat védelemben résztvevő társaságok, és hatóságok
- Útpénztár
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:
- Adatvagyon megszerzésével kapcsolatos költségek
- Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (Csökkentett MS környezet, nyílt forráskodú megoldásokkal kiegészítve, open office))
- Számításokhoz szükséges keretrendszer üzemeltetése
- Szakértői munkaidő:
- 5 körös megbeszélés, amely konkrét javaslat tekintetében a nulláról indul (vita a preferenciákról, infrastruktúraüzemeltetési, kistérségi, hatósági szempontok egyeztetése több körben). A teljes szakértői munka összesen 12 szakértő (beleértve a hatósági egyeztetéseket is ) 30 munkaórájába kerül.
- A kérdés eldöntése 4 hetet vesz igénybe, mely alatt az érintett úthálózat állapot várhatóan 3,75 millió forinttal romlik (torzított becslés)
- Hasonlóságelemzés költségvonzatai:
- Adatvagyon megszerzésével kapcsolatos költségek
- keretrendszer megszerzése (MY-x)
- Számításokhoz szükséges keretrendszer üzemeltetése
- Szakértői munkaidő:
- 3 körös megbeszélés, mely az úthálózat-védelmi, és infrastruktúrakezelési szakma konkrét javaslatával indul. A javaslat elbírálása 2 további kört igényel, és összesen 10 szakértő 20 munkaórájába kerül.
- A kérdés eldöntése 3 hetet vesz igénybe, mely alatt az érintett úthálózat állapot várhatóan 2,82 millió forinttal romlik (torzított becslés)
- Költségkülönbözet becslése 1277.500 Forint megtakarítás a hasonlóságelemezés javára
- Adatvagyon megszerzése tekintetében azonos költségekkel számolunk
- Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: a licencek szükségesek
- Számításokhoz szükséges keretrendszer üzemeltetése tekintetében azonos költségekkel számolunk
- Költségmegtakarítás várható az alábbi területeken:
1. Eltérés a szakértői munka mennyiségéből eredő költségek tekintetében,
Feltételek:
- Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állását kiinduló feltételnek tekintjük
- 1 szakértői óra átlagos költsége (közterhek, járulékok figyelembe vételével) 34.000 Forint
Kalkuláció:
1. Önkényes vélemény: 30 óra: 1.020.000 Forint
2. Hasonlóság elemzés: 20 óra: 680.000 Forint
2. A projekt döntés-előkészítő fázisának gyorsabb befejezése miatt
Feltételek:
- Az érintett útszakasz állapota 1 hónap alatt várhatóan 3,75 millió Forinttal romlik
Kalkuláció:
1. Önkényes vélemény: 4 hét a döntés előkészítés, mely alatt az érintett utak állapota várhatóan 3,75 millió forinttal romlik.
2. Hasonlóság elemzés: 3 hét a döntés előkészítés, mely alatt az érintett utak állapota várhatóan 2,82 millió forinttal romlik.
3. A két módszertan más eredményt hozott ki,
Így a vita során a tények, alapadatok pontosítása, preferenciák átgondolása, illetve az eredmények közötti szintézis, valószínűleg biztosabb konszenzust eredményez, mint az egyik, vagy a másik megoldás preferenciája. A rosszabb megoldás preferálásának veszélyét jelenleg nem tudjuk Forintban kifejezni, mert a jobb megoldás egyszerre magába foglalja az utak állapotának hatékonyabb megőrzését, (egyéb túlsúlyos kamionok okozta externáliák csökkentését) illetve magasabb bevételeket az engedélyeztetési eljárásokból