KözútNyomvonal

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Országos közúthálózat fejlesztéseinek (új nyomvonalak) összehasonlítása, illetve rangsorba állítása.

A feladat előtörténete

A munkakörömbõl kiindulva az a kérdés érdekelt, hogy lehet-e tudatosabban szűrni illetve rangsorolni az új közúti hálózat fejlesztések esetében. A kiindulási adatok már egy pénzügyi elemzés eredményét tartalmazzák, de a feladat kedvéért az eredeti anyagot is előállítottam belőle. Az anyagban eredetileg többféle költség is szerepelt, amelyekből a beruházási költséget szemeltem ki a COCO elemzéshez.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Jelenleg költség-haszon és hatásérték vizsgálat alapján történik az országos közúthálózati fejlesztések projektenként, illetve projektlánconként történõ értékelése összehasonlítási rangsorolása. Véleményem szerint ez az értékelési mód javítható.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon lokáció objektumokból és az adott útszakaszra jellemző tulajdonságok értékéből áll. Az eredeti táblában volt néhány olyan attributum, amelyben az értékelések teljesen megegyeztek. Ez a COCO szempontjából nem releváns, nem befolyásolja az eredményt, így kihagytam azokat.

Objektumok (sorok)

A lokációkat azonosítók jelölik, mert az elemzés szempontjából a pontos helyek nem fontosak és nem is lehetne közölni azokat.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attributumok azokat a legfontosabb műszaki és környezeti feltételeket tartalmazzák, amelyek közútfejlesztés esetén a legfontosabbak.

A feladat által érintett célcsoportok

A közlekedésfejlesztésben több érintett fél is található. Minden területnek megvan a saját érvrendszere, hogy miért az ő területén történő beruházás vagy felújítás a legfontosabb. A munkahelyem e területek központi szervezete, tehát a mérlegelés objektív tulajdonságok alapján kell, hogy történjen. Elsősorban a rendelkezésre álló költségkeret, ami meghatározza a választást, de ez csak a műszaki jellemzők figyelembevételével dönthető el. Néhány szervezet, amelyek célcsoportjai az elemzésnek: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, tervező cégek, érintett térség önkormányzata.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az országos közúthálózatra fordított pénzek a leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Egy objektív módszer segítségével azok a projektek valósuljanak meg előbb, amelyek a társadalom, a gazdaság számára fontosabbak. Az adófizetők pénzén a gazdaság élénkítését szolgálják ezek a beruházások, fejlesztések.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az adatok gyűjtésében a kollégáim segítségét kértem. Ehhez bőven áll rendelkezésre forrás, így naprakész adatokból dolgozhattam. Mivel ezek az elemzések napi rutin részét képezik, így az alapadatokat már OAM formában kaptam meg, amit a soronkénti formára hoztam, szemléltetve a normál kiindulási helyzetet. Az attribútumokból csak azokat tartottam meg, amelyekben eltérő értékek voltak. Ezáltal a tulajdonságok listája is szűkült valamelyest, de az eredményre ez a művelet nem volt hatással.

Az alapadatokból pivot táblát (OAM) készítettem, ügyelve arra, hogy a beruházási költség mint attribútum az utolsó oszlop legyen. Az objektumokat minden tulajdonság szerint sorba rendeztem, melyhez a rank függvényt használtam fel. Minden érték esetében a nagyobb volt a jobb, így a rank külön paraméterezésére nem volt szükség (sorrendezés iránya).

A solver eszközt használtam a változók és a lépcsők tábla segítségével, amellyel a beruházási költésgek minimumon tartása volt a célcella. A lépcsők segédtábla arra szolgál, hogy a solver-ben egyszerűbben lehessen megfogalmazni a feltételt. A solver a „változók” táblában az értékek próbálgatásával olyan állapotot hoz létre, ami egy lehetséges megoldás a tulajdonságok sorrendje alapján. A változókat kiválogatva a sorrendnek megfelelő helyről előáll az utolsó táblázat, amely a konkrét költség értékeket tartalmazza az egyes tulajdonságok alapján. Ezeket összegezve megkapjuk a COCO becslés eredményét minden objektumra. Mellé került az eredeti költség is, majd a kettő különbsége. A különbség mértékét százalékos formában is szemléltettem.

A tényleges és a becsült érték különbségéből képeztem négyzetet, majd ezek összegének celláját jelöltem meg a solver célcellájának. E cella minimumon tartásával kaphatjuk meg a legkisebb költségeket a beírt (solver) változók alapján.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredmény értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy a költség értékek milliárd forintban látszódnak. Tehát a relatíve kis értékek mögött még így is milliók, esetenként százmilliók vannak. Tehát az eredményesség szempontjából jelentős értékekről beszélünk.

A vizsgálatban nyolc objektum (lokáció) esetén szeretnénk kideríteni, hogy melyik éri meg legjobban a pénzét. Ez a vizsgálat azt mutatja meg, hogy az egyes lokációk a többi lokációval történő összehasonlítás alapján mennyire előnyösek, gazdaságosak. Ebben az egyes tulajdonságokon belül elért helyezések határozzák meg a végső eredményt.

A rangsor alapján végzett összehasonlításban az a lokáció volt a valósághoz közelebb (reális), ahol a legkisebb az eltérés. Jelen esetben ez a „lok1_e”, ahol 419 ezer forint volt a különbség a beruházási költség tekintetében. Voltak jelentősen túlértékelt és alulértékelt beruházások, amelyekre ezt az állítást a többi lokációval történő összehasonlítás alapján tudjuk kijelenteni. Talán a legszembeötlőbb eltérés a „lok1_g” lokáció esetében van, ahol 110 millió forintos eltérést láthatunk. Ez a beruházás lényegesen túl van értékelve, mint amennyi a tulajdonságainak a helyezése alapján látható a többi lokációt figyelembe véve. A másik szélsőség a „lok1_b”, amely nem annyira kiugró, mint az előzőekben említett. Mégis figyelemre méltó, hogy a helyezései alapján a többi lokáció tulajdonságainak sorrendjéhez képest ez akár drágább is lehetne.

Az előzetes tulajdonságszűrésnek (attribútumok kihagyása) volt ugyan eredménye, de a benn maradtak között is van olyan, mely nem sok hatással van az eredményre. Ilyen pl. a légszennyezettség mutató illetve a természeti és kulturális örökség hatását kifejező mutató.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Amennyiben a költséghatékonyság az elsődleges cél, akkor a lok1_b objektum az első. Hiszen a többi objektummal történő összehasonlítás eredményeképpen, ami a tulajdonságok alapján határozza meg a sorrendeket, ez adja a legjobb eredményt. A „maradék” 25 millió forint felhasználható más célokra is.

Hasonlóan megtakarítást eredményez a többi objektummal történő összehasonlítás alapján a lok1_h is, bár itt kisebb mérték tapasztalható (12 millió forint).

A lok1_e esetében tapasztalható egyedül a reális árazás, amennyiben a kicsivel több, mint 400 ezer forintos eltérés elhanyagolhatónak minősül. Ilyen mértékű projekteknél ezt talán megengedhető.

A többi objektum megvalósítása nem javasolt, különösen nem a lok1_g. Ezek ugyanis mind túlértékeltek a többihez képest.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az eredmény a figyelembe vett tulajdonságok alapján objektív értékelést ad az aktuális helyzetre. Amennyiben a döntésnél olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyek nem szerepelnek a vizsgálatban, akkor az elemzés nem támasztja alá azt. Mivel a tulajdonságok önmaguk is objektív, mérhető adatok, így az elemzést alapul véve biztonságos döntés hozható. Legyen az az összehasonlítás alapján reálisan értékelt lok1_e illetve a költséghatékonyság szempontjából optimális választás lok1_b.