KözútNyomvonal

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Országos közúthálózat fejlesztéseinek (új nyomvonalak) összehasonlítása, illetve rangsorba állítása.

A feladat előtörténete

A munkakörömbõl kiindulva az a kérdés érdekelt, hogy lehet-e tudatosabban szűrni illetve rangsorolni az új közúti hálózat fejlesztések esetében. A kiindulási adatok már egy pénzügyi elemzés eredményét tartalmazzák, de a feladat kedvéért az eredeti anyagot is előállítottam belőle. Az anyagban eredetileg többféle költség is szerepelt, amelyekből a beruházási költséget szemeltem ki a COCO elemzéshez.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Jelenleg költség-haszon és hatásérték vizsgálat alapján történik az országos közúthálózati fejlesztések projektenként, illetve projektlánconként történõ értékelése összehasonlítási rangsorolása, melynek lényege a következő:

• megbecsüli a társadalmi szintű költségeket (fejlesztési és működési jellegű)
• pénzben kifejezi a társadalmi hasznokat
• közgazdasági teljesítménymutatókkal számol:
  • közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) a vizsgált időtáv hasznainak és költségeinek különbözete, figyelembe véve a különböző időpontokban keletkező hasznok és költségek jelenlegi értéke közti különbségeket
  • a közgazdasági belső megtérülési ráta (ERR), mely megmutatja, hogy az alkalmazott diszkontrátához képest a vizsgált változat milyen társadalmi szintű megtérüléssel bír
  • a közgazdasági haszon-költség arány (BCR) pedig a hasznok és költségek jelenértékének hányadosa. Társadalmi hasznosság szempontjából értékeli a közgazdasági teljesítménymutatókat.

Minden, a vizsgálatban szereplő haszon és költség nettó érték. Abban az esetben, ha a fejlesztések versenyeznek egymással, mert szűkösek a források, akkor a meghatározott minimális követelményeket teljesítő fejlesztések közül az összességében legtöbb társadalmi hasznot megvalósítható(ka)t kell választani. Ilyenkor tehát a projektnek meg kell felelnie a rögzített feltételeknek, és ezek közül a legnagyobb nettó társadalmi hasznúakat kell megvalósítani. Ha a források kevésbé korlátozottak, akkor a fejlesztések megvalósításában azokat kell előre venni, amelyek a legnagyobb megtérülési mutatókkal, haszon/költség aránnyal rendelkeznek.

Az elemzés során ahhoz, hogy a hasznokat össze lehessen vetni a költséggel, a hasznokat egymással átfedésmentesen összeadhatóvá kell tenni, mely eléréséhez az összes haszonelemet meg kell becsülni, számszerűsíteni, pontszámra konvertálni, majd a pontszámokat össze kell adni. A közutas fejlesztések esetén az alábbi hatások számszerűsítése kerül vizsgálatra, figyelembe véve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 11. §-ának (2) bekezdése szerinti szempontokat is:

• Pénzben kifejezett hasznok: Utazási idő megtakarítás, jármű üzemköltség megtakarítás, éves baleseti kockázat változás, környezeti hatás, éghajlatváltozás hatásának változása, légszennyezés hatásának változása, zajterhelés hatásának változása
• Pénzben ki nem fejezett hasznok/hatások: természeti és kulturális örökségi értékekre gyakorolt hatás, társadalmi gazdasági hatások, elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás, nemzetközi együttműködés elősegítése, hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja, országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és rendezési célok, egyéb szempontok a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.

A költség elemzésére a közgazdasági költségek módszertana alapján kerül sor. Tekintettel arra, hogy a közgazdasági költségek nem tartalmaznak áfát, és az elemzés közgazdasági költségeken alapul, ezért az elemzésben a költségek nettó módon szerepelnek. Az áfa visszaigényelhetősége csak a pénzügyi költségek meghatározásában játszik szerepet.

Tekintettel arra, hogy jelen elemzés a fejlesztési ütemezést nem vizsgálja (és a modell is egy adott évre vonatkozik), ezért az elemzésben éves beruházási költség kerül alkalmazásra. Vizsgálatra kerül továbbá a fenntartási és felújítási költség is. A hatások/hasznok becslése is éves szinten történik, hogy összevethető legyen a költségek becslésével.

Az ismertetett szempontok (költségek/hasznok) számítása - egy kivételével - NFÜ CBA módszertan alapján történik. (Erre vonatkozó pontos számítással nem rendelkezem.) A beruházási költség az elmúlt időszak fajlagos, átlagos építéseinek figyelembe vételével történik és az építendő utak hosszának szorzataként kerül számításra. A projektekben figyelembe vesszük a kapcsolódó elemeket, melyek a projekt működéséhez szükségesek. Elkerülő útnál a projekt magában foglalhat visszaminősítést (útkategória-változást) is.

Az értékelés az összpontszám alapján lényegében az ENPV teljesítménymutatónak feleltethető meg, mivel nem forintban, de egymáshoz kalibrált pontban adja össze a hatásokat és a költségeket. Értelmezni is hasonlóan lehet: ha negatív az értéke, akkor azt a változatot el kell vetni, az egyes változatok közül az a legkedvezőbb, amelyiknek minél nagyobb az összpontszáma. Az értékelést követően az eredmények bemutatásra kerülnek a szakmai Irányító Bizottságnak.

Véleményem szerint ez az értékelési mód javítható.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon lokáció objektumokból és az adott útszakaszra jellemző tulajdonságok értékéből áll. Az eredeti táblában volt néhány olyan attributum, amelyben az értékelések teljesen megegyeztek. Ez a COCO szempontjából nem releváns, nem befolyásolja az eredményt, így kihagytam azokat.

Objektumok (sorok)

A lokációkat azonosítók jelölik, mert az elemzés szempontjából a pontos helyek nem fontosak és nem is lehetne közölni azokat.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attributumok azokat a legfontosabb műszaki és környezeti feltételeket tartalmazzák, amelyek közútfejlesztés esetén a legfontosabbak.

A feladat által érintett célcsoportok

A közlekedésfejlesztésben több érintett fél is található. Minden területnek megvan a saját érvrendszere, hogy miért az ő területén történő beruházás vagy felújítás a legfontosabb. A munkahelyem e területek központi szervezete, tehát a mérlegelés objektív tulajdonságok alapján kell, hogy történjen. Elsősorban a rendelkezésre álló költségkeret, ami meghatározza a választást, de ez csak a műszaki jellemzők figyelembevételével dönthető el. Néhány szervezet, amelyek célcsoportjai az elemzésnek: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, tervező cégek, érintett térség önkormányzata.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az országos közúthálózatra fordított pénzek a leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Egy objektív módszer segítségével azok a projektek valósuljanak meg előbb, amelyek a társadalom, a gazdaság számára fontosabbak. Az adófizetők pénzén a gazdaság élénkítését szolgálják ezek a beruházások, fejlesztések.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az adatok gyűjtésében a kollégáim segítségét kértem. Ehhez bőven áll rendelkezésre forrás, így naprakész adatokból dolgozhattam. Mivel ezek az elemzések napi rutin részét képezik, így az alapadatokat már OAM formában kaptam meg, amit a soronkénti formára hoztam, szemléltetve a normál kiindulási helyzetet. Az attribútumokból csak azokat tartottam meg, amelyekben eltérő értékek voltak. Ezáltal a tulajdonságok listája is szűkült valamelyest, de az eredményre ez a művelet nem volt hatással.

Az alapadatokból pivot táblát (OAM) készítettem, ügyelve arra, hogy a beruházási költség mint attribútum az utolsó oszlop legyen. Az objektumokat minden tulajdonság szerint sorba rendeztem, melyhez a rank függvényt használtam fel. Minden érték esetében a nagyobb volt a jobb, így a rank külön paraméterezésére nem volt szükség (sorrendezés iránya).

A solver eszközt használtam a változók és a lépcsők tábla segítségével, amellyel a beruházási költésgek minimumon tartása volt a célcella. A lépcsők segédtábla arra szolgál, hogy a solver-ben egyszerűbben lehessen megfogalmazni a feltételt. A solver a „változók” táblában az értékek próbálgatásával olyan állapotot hoz létre, ami egy lehetséges megoldás a tulajdonságok sorrendje alapján. A változókat kiválogatva a sorrendnek megfelelő helyről előáll az utolsó táblázat, amely a konkrét költség értékeket tartalmazza az egyes tulajdonságok alapján. Ezeket összegezve megkapjuk a COCO becslés eredményét minden objektumra. Mellé került az eredeti költség is, majd a kettő különbsége. A különbség mértékét százalékos formában is szemléltettem.

A tényleges és a becsült érték különbségéből képeztem négyzetet, majd ezek összegének celláját jelöltem meg a solver célcellájának. E cella minimumon tartásával kaphatjuk meg a legkisebb költségeket a beírt (solver) változók alapján.