Káosz

Angol megnevezés: Chaos

Történeti modul

• I.e.: "A görög mitológia szerint a világ rendezetlen ősállapota, amelyből a rendezett világmindenség kialakult. Átvitt értelemben: rendezetlenség, zavaros összevisszaság, zűrzavar." [1]

• 1980-as évek: A káosznak elterjedt tudományos fogalma kapcsán elõször is azt kell leszögeznünk, hogy az nem egy pillanatnyi helyzetre, elrendezésre, állapotra vonatkozik, hanem az idõbeli viselkedésre. Mivel bármilyen mennyiség idõfejlõdése általános értelemben mozgásnak tekinthetõ, a káosz ebben a modern szóhasználatban a mozgás, a dinamika jellegére utal. Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy a káosz elsõsorban a velünk azonos léptékű (makroszkopikus) világ sajátos mozgásformája. [2]

• 1986: "A káosz szó használata arra, amit a tudományban kaotikusnak nevezünk, valójában nem szerencsés. A szó köznapi értelme – „zűrzavar” – ugyanis számos félreértésre ad okot. Fokozottan igaz ez, ha felidézzük a szó eredeti görög jelentését is: üresség, semmi. A káoszelmélettel foglalkozók – érzékelve a fogalom használata körüli zűrzavart – az angliai Royal Society szervezésében rendezett nemzetközi káoszkonferencián a következő definíciót javasolták a szótárkészítőknek:

chaos Math Stochastic behaviour occurring in a deterministic system.

káosz Mat A determinisztikus rendszerekben előforduló sztochasztikus viselkedés." [3]

• XX. század utolsó harmada: A káosz felfedezése és széles körű elfogadása azért váratott magára, mert ezek a bonyolult megoldások általában nem adhatók meg képletekkel, csupán számítógépes szimulálásban tárulnak elénk. [4]

• 1990-es évek második fele: "A káosztudomány körébe tartozó elméletek száma nagymértékben megnőtt, mely a tudományon belül szükségszerűen szakadáshoz vezetett; sokszor még olyan problémák megoldására is alkalmazták, amelyek kívül estek az elmélet keretein. Így született meg az új paradigma, közel ötven év alatt, amely beszűkítette azt a kört, amit a káosztudomány a területeként ezután elismer, vagyis az olyan rendszerek viselkedésének vizsgálatára összpontosít, amelyek egyszerű kezdőfeltételekből kiindulva bonyolult viselkedést mutatnak, és mindezt egy idősoron nyomon lehet követni." [5]

• 2000: "Magyar nyelven eddig csak néhány cikket olvashattunk erről a témáról szakfolyóiratok lapjain, ezért örömteli meglepetés, hogy az elmúlt években két új könyv is megjelent a káoszelméletről és az ezzel szorosan összefüggő fraktálgeometriáról. J. Gleick az elmélet kibontakozásának történetét mutatja be lebilincselően izgalmas és közérthető módon, a Fokasz Nikosz által szerkesztett válogatás pedig inkább alkalmazásának néhány módját ismerteti gazdaságtanban, történelmi kutatásokban, biológiában, képzőművészetben, zeneelméletben, filozófiában." [6]

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus:

• Bábeli zűrzavar (alkalmazási példa)
• Zavaros, nam egyértelmű (jelző)

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:

• Káosz-elmélet
• Pillangó-effektus
• Fraktál
• Szabálytalan mozgás

"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:

• Zűrzavar
• Rendetlenség
• Rendezettlenség
• Szervezetlenség
• Fejetlenség
• Összevisszaság

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A görög szó eredeti jelentése “üresség, semmi”. Arisztotelész munkássága nyomán veszi fel az “összevisszaság” jelentést.

Definíciós modul

• A hétköznapi beszédben, ha valahol zűrzavaros helyzettel, rendezetlenséggel, szervezetlenséggel kerülünk szembe, akkor gyakran használjuk ezt a kifejezést.

• Matematikailag az a jelenség, amikor egyszerű szabályok/egyenletek segítségével leírható egy bonyolult rendszer, amelynek állapotai nem ismétlődnek, és így lehetetlen jövőbeni állapotait megjósolni.

Tesztkérdések modul

• Mi a káosz?

A káosz egyszerű rendszerek bonyolult időbeli viselkedése. Meghatározásunk szerint a káosz mozgás, általánosabb értelemben időfejlődés, méghozzá annak is egy bonyolult, összetett formája. A vizsgált rendszerek rendelkeznek mozgásegyenletekkel, azaz mozgásuk jól definiált matematikai struktúrákkal kapcsolatos. A rendszer egyszerűsége azt jelenti, hogy mindössze néhány (mondjuk legfeljebb 10) változó jellemzi állapotát, mozgása ezért néhány egyenlettel egyértelműen leírható.

• Mire jó a káosz?

A kopernikuszi fordulat idején senki sem kérdezte, miért hasznos az a felismerés, hogy a Föld a Nap körül kering. Világképformáló szerepe nyilvánvaló volt. Ha a káosz jelentõsége nem is mérhetõ össze ezzel, az analógia mégis érvényes, mert ismét világképformáló felismerésrõl van szó. Hogy a káosz hasznos-e vagy sem, arra nincs egyértelmû válasz. Lehet ez is, lehet az is. Az autókarosszéria beremegése egyértelmûen kerülendõ, de egy turmixgép akkor mûködik jól, keverése akkor hatékony, ha erõsen kaotikus mozgást hoz létre. Az élõ szervezetben is van, amikor a kaotikus viselkedés a rendellenes, pl. a szív fibrillációja (az egészséges periodikus viselkedéssel szemben), de az EEG-jel csak betegség, epileptikus roham esetén lehet periodikus. A kopernikuszi fordulat idején senki sem sejtette, hogy ezen fog alapulni több száz év múlva az ûrhajózás. Hasonlóan, ma még nem lehet tudni, milyen hasznos felfedezések lesznek a káosz megismerésének a következményei. Már ma is léteznek a káosz tulajdonságain alapuló eljárások pl. titkosított információ-átvitelre, vagy a káosz kontrolljára. Az utóbbival mind a kaotikus mozgás periodikussá tételét, mind a periodikus mozgás kaotikussá tételét el lehet érni. A káosz tehát egy újfajta általános idõbeli viselkedés, mely sokkal összetettebb a megszokottnál, de nem misztikus. Feladatunk, hogy egyre jobban megértsük, s hasznunkra fordítsuk.

• Igaz, hogy a káosz görög eredetű szó? IGEN
• Igaz, hogy a káosz jellemzője a kiszámíthatatlanság? IGEN
• Igaz, hogy a káoszelmélet egyik híres fogalma a pillangó-effektus? IGEN

Ajánlott irodalmak modulja

• Egy magyar online lexikon értelmezése: [7]

• Káosz, káoszelmélet: [8]

• A káosz: elõreláthatatlanság és véletlen: [9]

• James Gleick: Káosz- Egy új tudomány születése: [10]