Házasságok válások aránya

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/bg.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A házasságok és válások arányának vizsgálata az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra

A feladat előtörténete

A következő idézet a szakdolgozatomból származik: „Az emberek többsége a család fogalmáról mindig pozitívan vélekedett, de napjainkban ez a hozzáállás megváltozni látszik. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy maga a társadalmi intézmény is válságban van. A házasságok száma lecsökkent, ezzel szemben növekedett a válásoké.” Azért szeretném megvizsgálni ezt a néhány mondatot, mert fontosnak tartom, hogy dolgozatomban objektív megállapításokat tegyek.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A fent említett idézet alapját képző szakirodalom csak szöveges leírásokat, illetve általánosításokat tartalmazott a család intézményének átalakulására vonatkozóan, azaz matematikai, statisztikai adatokat nem mutatott be. Így nem tette lehetővé, hogy pontos, számszerűsíthető következtetések vonjak le, illetve elemezzem a kijelentések tartalmát. Ezért úgy gondoltam, hogy online adatbázisok segítségével próbálok pontos információkhoz jutni a házasságok és válások arányára vonatkozóan.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat során használt adatvagyont egy internetes kereső segítségével találtam meg. Ez három összesítő táblázatból és egy vonaldiagramból állt. Az első táblázat a házasságok, a második a válások arányát mutatta az Európai Unióban 1960 és 2010 közötti vizsgálati időszakra, 1000 főre vetítve. A harmadik táblázat a házasságon kívüli élve születések százalékos arányát írta le (az élve születések teljes számára vetítve) 1960 és 2010 között az EU- ban. A vonaldiagramon pedig az első két táblázat adatai szerepeltek. Problémát egyedül az jelentett, hogy egyes országoknál hiányoztak adatok, részben a megfigyelés hiánya, részben az EU-hoz csatlakozás időpontjára tekintettel. Ezt úgy oldottam meg, hogy ahol lehetőségem volt rá ott trendértékkel pótoltam a hiányosságokat, ahol viszont egy komplett blokk hiányzott (Málta) azt töröltem.

Objektumok (sorok)

Mind a 3 táblázatban: EU-27 Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az első két táblázatban: Minden attribútumnál a házasságok (1. táblázat) és a válások (2. táblázat) aránya szerepel 1000 főre vetítve. Oszlopok (10 évenként): 1960, 1970, 1980, 1990, 2000, 2010 A harmadik táblázatban: Minden attribútumnál a házasságon kívüli élve születések százalékos aránya szerepel a teljes élve születésre vetítve. Oszlopok (10 évenként): 1960, 1970, 1980, 1990, 2000, 2010

A feladat által érintett célcsoportok

Az Európai Unió, azon belül kiemelten Magyarország népessége.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Cél, a vizsgálati időszakban (1960-2010) az Európai Uniós adatok és azon belül kiemelten Magyarország adatainak vizsgálata, a változások, tendenciák elemzése annak érdekében, hogy az EU átlagtól való magyarországi eltéréseket, illetve azonosságokat objektíven értékelhessem, további következtetéseket vonhassak le. Az elemzések az európai kulturális azonosságok miatt várhatóan kis eltéréseket, a társadalmi változásokból adódóan várhatóan nagyobb eltéréseket tárhatnak fel, amelyek a társadalmi folyamatok megértéséhez vezethetnek, de amelyek összességében csak mélyebb vizsgálatokkal elemezhetőek, illetve prognosztizálhatóak.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Létrehoztam az „Összefoglaló táblázat” munkalapot, majd itt elkészítettem egy országonkénti összesítő táblázatot, amiben az adatvagyon adatait ábrázoltam. Megkülönböztető betűmérettel és színnel kiemeltem az EU-27-et és a Magyarországra vonatkozó információkat, illetve azokat, ahol valamilyen adatpótlás volt szükséges.

2. A második munkafüzetben megpróbáltam előre jelezni, hogy mennyinek kellene lennie a 2010-es értékeknek Magyarországon, illetve ezek mennyiben térnek el a valós arányoktól. Létrehoztam az „Mo. 2010-es előrejelzések” című munkalapot. Itt először vonaldiagramon ábrázoltam a Magyarországra vonatkozó házassági és válási arányokat. Ezt követően átlagot számoltam az 1960-ban, 1970-ben, 1980-ban, 1990-ben és 2000-ben mért adatokból. Először a házasságokat, majd a válásokat vizsgáltam. Ez alapján meg tudtam mondani, mennyinek kellett volna lennie a házasságok és a válások arányának 2010-ben. Ezt összehasonlítottam a valós értékekkel. Ezek után egy második vonaldiagramon ábrázoltam a Magyarországon házasságon kívül születettek százalékos arányát. Az eljárás itt is ugyanaz volt: a 2010-es adatot kivéve a többi segítségével átlagot számoltam, majd megállapítottam mennyinek kellene lennie a házasságon kívül születettek arányának 2010-ben hazánkban. Ezt összehasonlítottam a valós értékkel.

3. A harmadik munkafüzetben válaszoltam arra, hogy „gond-e”, hogy a magyar érték nagyobb, mint az EU-s a házasságon kívül élve születettek arányában. Létrehoztam a „”gond-e” a magasabb Mo.-i átlag” munkalapot, majd egy kistáblázatban ábrázoltam a magyar és az EU-s értékeket a születésekre vonatkozóan, de csak 1990-től a hiányzó adatok miatt. Ezt követően megállapítottam mennyivel nőtt az arány 1990 és 2000 között hazánkban, majd leírtam, ez alapján milyen értéket kellett volna kapnunk 2010-ben. Így már meg tudtam állapítani, hogy „gond-e” a magasabb magyar átlag.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

1. Kevesebb házasság, illetve válás történt 2010-ben Magyarországon, mint amennyit az adatok (1960-2000) előre jeleztek.

2. Több házasságon kívüli élveszületés történt 2010-ben Magyarországon, mint amennyit az adatok (1960-2000) előre jeleztek.

3. „Nem gond", hogy a magyar adat (40,8) magasabb, mint az EU-s átlag (37,4) a házasságon kívül élve születettek százalékos arányában, mert a Magyarországi adatok dinamikája alapján (1990-2000) ez az érték több (44,9), vagyis társadalmilag kedvezőtlenebb is lehetne.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A vizsgálat elvégzése után úgy gondolom, hogy az online adatbázisok felhasználása, illetve a statisztikai módszerek alkalmazása sokkal pontosabb válaszokat adhat egy-egy kérdésre, mint a különböző általános leírások, valamint alátámaszthatja, vagy megcáfolhatja az állításokat, kijelentéseket. Esetemben a szakdolgozatomból kiválasztott idézetemet alátámasztották, bizonyították a számszerű adatok.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A rendelkezésemre álló adatokból megállapítható, hogy

• a házasságok magyarországi arányszáma 1960-1990 között meghaladta az EU átlagértékeit, a rendszerváltás utáni vizsgált időszakban 2000-2010 években viszont a magyarországi házassági hajlandóság elmaradt az EU országok átlagértékeitől;
• a magyarországi házassági hajlandóság az adatok szerint 1970-ben volt csúcson, azóta egyre romló tendenciát mutat, amely kedvezőtlen folyamat a teljes EU közösségi átlagban (1960-2010 időszakban) is megfigyelhető;
• a válások magyarországi aránya a teljes vizsgált időszakban meghaladta az EU átlagot, egyes szakaszokban 1960-1970 között több, mint kétszeres értéket mutat, összességében azonban az EU átlag „felzárkózni” látszik a magyarországi kedvezőtlen tendenciához;
• a magyarországi értékek az 1980-as adathoz képest kis mértékben (néhány tizedponttal) javultak, és a későbbi adatok nem mutatnak kiugró anomáliát;
• tekintettel arra, hogy a házasságon kívüli születések számára 1980-ig nem áll rendelkezésre EU adat, ezért a változások összehasonlítása csak az azt követő időszakra enged megállapításokat tenni;
• a magyarországi házasságon kívüli élveszületések száma 1980-2010 közötti időszakban az EU átlaghoz felzárkózást mutat, nem szabad azonban elmenni amellett a tény mellett, hogy a rendszerváltás előtti, viszonylag kiegyenlítetten alacsony arányszámmal szemben az 1990-től rendelkezésre álló adatok rohamos arányszám emelkedést mutatnak a házasságon belüli élveszületésekhez képest.

Az okok feltárása magyarázatot adhat a kedvezőtlen tendenciák fékezésére, illetve visszafordítására.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet