Szerkesztő:Spect
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 10 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 11 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Inaktív SPECT radiofarmakonok célpiacának kiválasztását segítő alkalmazás.
A feladat előtörténete
Jelenlegi munkáltatóm fő profilja: Inaktív, izotóppal jelezhető SPECT diagnosztikus készítmények előállítása steril porampulla formájában. Az a kérdés érdekelt, hogy a SPECT radiofarmakonok esetén, makro környezeti indikátorok figyelembe vételével lehet-e tudatosabban szűrni, hogy melyik piacokon várható növekedés.
Háttér információ
A klinikákon a porampulla tartalmát radioaktív izotópot tartalmazó steril oldattal oldják fel (jelölik), így a jelölés során a hordozó molekula és a radioaktív izotóp komplexet (radiofarmakont) képez. A radiofarmakon a hordozó molekula típusától függően különböző szervekben dúsul, vagy különböző szerveken keresztül választódik ki. A radiofarmakon által kibocsátott gamma foton sugárzás diagnosztikus céllal, gamma kamerával detektálható (SPECT: Single Photon Emission Computed Tomography). A betegségek vizsgálatában a morfológiai-anatómiai információkat nyújtó radiológiai módszerek (például a röntgensugárzáson és kontraszt anyag alkalmazásán alapuló CT vizsgálat) és az izotópdiagnosztikai módszerek (pl. SPECT vizsgálat) egymást jól kiegészítik (SPECT-CT vizsgálat).
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Jelenleg a bejövő megrendelések szabják meg a célpiacokat, vagyis a cég nem tudatosan keresi azokat. Egyik piacon sem valósít meg a cég külpiaci marketing tevékenységet.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az OECD által közzétett adatokat alkalmaztam. [2] A makro adatok nem minden országban állnak rendelkezésre azonos évben, ezért 2007-2010 éveket lefedő adatokat alkalmazunk, ami torzíthatja az eredményeket.
Objektumok (sorok)
A vizsgált objektumok, olyan országok, ahova a vállalat jelenleg exportál, illetve olyan országok, ahol jelenleg nem történik értékesítés.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- GDP:
Minél nagyobb az ország ezer főre jutó GDP-je, annál nagyobb SPECT inaktív kit igény prognosztizálható.
- Egészségügyi kiadás:
Minél nagyobb az ezer főre jutó egészségügyi kiadás, annál nagyobb SPECT inaktív kit igény prognosztizálható.
- CT szkenner szám:
Minél több CT szkennert használnak ezer főre vonatkoztatva, annál több diagnosztikai vizsgálatot végezhetnek az adott országban.
- CT vizsgálatok száma:
Minél több CT vizsgálatot végeznek ezer főre vonatkoztatva, annál fejlettebbnek tekinthető egy ország a diagnosztikai eljárások területén.
A feladat által érintett célcsoportok
Az alkalmazás segítséget nyújthat a vállalat menedzsmentjének a marketing stratégia kialakításához.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az alkalmazás segítségével kiválaszthatjuk a vizsgált országok közül azokat, amelyek esetén fejlődés várható a SPECT diagnosztikumok iránti igényben. Így kiválaszthatók azok a célországok, amelyekre a marketing költségeket célszerű koncentrálni.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Elkészítettem az „Alapadatok” munkalapot az OECD weblapjáról származó adatok alapján, majd elkészítettem az ezer főre vonatkoztatott adatokat tartalmazó „Alapadatok2” munkalapot.
2. Az „Alapadatok2” munkalapból Pivot kimutatást és darab nézet kimutatást készítettem, a „Pivot” című munkalapra.
3. A Pivot kimutatást hivatkoztam a „COCO” című munkalapon, ezután a RANK függvény segítségével és az irányultságok megadásával az országokat rangsoroltam a rangsorszám táblában.
4. Korrelációt számoltam az országok rangsorszám összege és az ezer főre jutó gamma kameraszám között.
5. Elkészítettem a Lépcsők táblát, amelyben a Solver számolni fog.
6. A Lépcsők tábla mellett megszerkesztettem a korlátozó tényezőket tartalmazó segédtáblát, amely egyszerűbbé és rövidebbé teszi a korlátozó tényezők megadását a Solver-ben.
7. A „COCO” táblában a VLOOKUP függvénnyel az adott rangsorú országhoz rendeltem a Solver által számolt attribútum értéket.
8. A tényleges gamma kamera szám és a Solver által számított gamma kamera szám különbségét, illetve hányadosát képeztem minden országra. Beállítottam a Solver célcelláját, majd lefuttattam a Solvert.
9. Végezetül HA függvény segítségével kiválasztottam a fejleszthető célpiacokat. Amennyiben 100% alatti a tényleges gamma kamera szám és a Solver által számolt gamma kamera szám hányadosa, akkor az adott országban a többi országhoz képest kevesebb gamma kamera működik és a jövőben fejlődésre lehet számítani.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A vizsgált országok közül Törökországban várható a legintenzívebb fejlődés a gamma kamerák számában és ezáltal ott várható a SPECT diagnosztikumok iránti igény legerőteljesebb növekedése, vagyis a marketingforrásokat a törökországi piac fejlesztésére célszerű koncentrálni.