Ki érdemelne aláírást egy versengő értékelési rendszerben
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/objektiv_statarium.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Ki érdemelne aláírást egy versengő értékelési rendszerben, ahol a leggyengébb mindenképpen kiesik?
A feladat előtörténete
Feladatom témája elsősorban a Szent István Egyetem, Kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóinak online kommunikáció tantárgyból való teljesítéséről szól. A félév során a tantárgyat hallgató diákoknak az aláírás megszerzéséhez fejenként 69 darab kérdést, plusz négy darab hozzátartozó választ kellett alkotniuk a MY-X DVD különböző állományaihoz. A kérdéseket a MIAU oldalára kellett feltölteni. A feltöltött adatokból táblázat készítésével átláthatóvá vált, hogy ki az aki aláírást érdemelne és ki az aki nem a táblázat különböző szempontjai szerint.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat helyes megoldásához, ahhoz, hogy kiderüljön ki az, aki aláírást érdemel, táblázatokat kellett készítenem. Ahhoz, hogy megkapjam a megfelelő adatokat a táblázat elkészítéséhez, különböző szűrőket kellett alkalmaznom. A szűrők segítségével megjelentek a nappali tagozatos, kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók által feltöltött kérdések, és a hozzájuk tartozó válaszok, dátumok. Ezáltal egy újabb táblázatban a sorlécen különböző kategóriákat hoztam létre a feltöltött kérdések vizsgálatához. A feltöltött kérdések elemzése után, a számadatok ezen kategóriákba lettek bejegyezve, minden hallgatóhoz.
A táblázatban szereplő kategóriák és az ezekhez tartozó adatok alapján az aláírást megszerzésében olyan hallgatók részesülnének előnyben:
-> akik az elsők között töltötték fel kérdéseiket, (így nem volt lehetőségük arra, hogy más hallgatók kérdéseit másolva végezzék el a feladatot, tehát ténylegesen a saját munkájuk volt)
-> azok a hallgatók, akik olyan kérdéseket tettek fel, melyek a tananyag elsajátításában, megértésében segítenek, nem a hanganyag szövegéhez kapcsolódtak
-> azok a hallgatók akik eldöntendő kérdések helyett, bárki számára érthető ideális kérdéseket tettek fel
A táblázatban szereplő kategóriák szerint pedig azok a hallgatók nem kapnak aláírást akik:
-> legutolsókként töltötték fel kérdéseiket
-> sok hibás kérdést halmoztak fel
-> az eldöntendő kérdések száma több volt, mint az ideális kérdéseké
Végeredményként, az adatok rangsorolásával, szűrésével kialakult, (és a COCO programban futtatott hasonlóság elemzéssel) elsőként a kategóriák szerint egy rangsor, majd egy összesítő rangsor amiben megtekinthetőek a végső eredmények.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Elsőként a feltöltött kérdések adatait és a hozzájuk tartozó hallgató kódokat külön Excel táblázatban végigfuttattam. Összesen 3000 db adat állt rendelkezésemre. Mindezen adatokból csak is a kommunikáció- és médiatudomány, nappali tagozatos hallgatóinak adatai voltak meghatározóak. Így lekicsinyítve az elemzési kört, a szűrt adatok közül rendelkeztem a hallgatók kódjaival és az azokhoz tartozó feltöltött kérdésekkel, válaszokkal, feltöltési időpontokkal. Ezen értékek alapján olyan kategóriákat készítettem, melyek alapján irányelvek segítségével eldönthető volt, hogy ki kap aláírást. Ennek megfelelően felállítottam egy táblázatot, melyben az objektumok és attribútumok meghatározásával létrejött egy összesítő adatvagyon.
Objektumok (sorok)
1. JSW9I6
2. JX4TNX
3. BHXU2S
4. HIMPM7
5. GLQYV6
6. AZIID6
7. YM5CMO
8. IG0OCF
9. UO9NI4
10. BHOLIL
11. E1WVXG
12. JFOU1N
13. DN81NA
14. H6YZYY
15. PQVV4D
16. ZBSZAJ
17. V004PB
18. K8PNM6
19. FHSUMI
20. AOUIVU
21. YC7L7M
22. BICAGJ
Attribútumok (X, Y oszlopok)
1. Első kérdés dátuma
2. Utolsó kérdés dátuma
3. Hibás kérdések száma
4. Ideális kérdések száma
5. Eldöntendő kérdések száma
6. Csak a DVD meghallgatásával megválaszolható kérdések száma
7. Első leadás kérdéseinek száma
8. Önellenőrző kérdések száma
9. Becslés
10. Tény+0
11. Delta
12. Delta/Tény
13. Ellenőrzés
14. Konklúzió
A feladat által érintett célcsoportok
Célcsoport lehet:
1. azon érintett tanulók/hallgatók akik, nappali tagozaton kommunikáció- és médiatudomány szakon online kommunikáció tantárgyon belül szeretnének aláírást kapni
2. azon tanárok/professzorok akik értékelési rendszer segítségével, objektíven, tényeken alapulva szeretnének értékelni
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Elsősorban a hallgatói célcsoport számára várható a legnagyobb hasznosság, ugyanis ezen táblázat átláthatóvá teszi mindenki számára, hogy ki melyik kategóriában volt gyengébb, illetve erősebb. A hallgatók tükörképet kapnak saját munkájukról, melyből következtetéseket vonhatnak le saját maguk számára a teljesítményükről. Így könnyebb a későbbi javítás is számukra, azért hogy hibáikat rendezve eljussanak az aláírás megszerzéséig. Tanárok/professzorok számára pedig azért várható hasznosság, mert ez példaként szolgálva rálátást nyújt egy olyan értékelési rendszerre ahol a hallgatókat objektíven, előítéletek és érzelmek nélkül lehet értékelni. Egy ilyen értékelési rendszer olyan versenyhelyzetet hozhat létre, ahol mindenki motivált lesz arra, hogy a legmagasabb teljesítményt hozza ki magából az aláírásért, vagy jegyért.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Első lépések:
1. a téma kiválasztása
2. adatgyűjtés (MIAU)
Táblázat elkészítése:
3. az objektumok meghatározása (hallgatói kódok)
4. az attribútumok meghatározása (feltöltések dátuma, kérdésekhez tartozó kategóriák, konklúziók)
5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba
Adatmanipuláció:
1. iránymeghatározás
2. sorszámozás
3. átlagszámolás
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket.
A hallgatók közül a rangsorolás szerint 8-an kapnának aláírást.
A hallgatók közül a rangsorolás szerint 14-nek lenne megtagadva az aláírás.
Az ellenőrzés közül összesen két hallgató esetén jött ki "hiteltelen" eredmény.
Az elemzésből kiderült, hogy azok a hallgatók, akik elsőként töltötték fel kérdéseiket, a legtöbb ideális, legkevesebb hibás kérdésekkel, azok a rangsorolásba az első 8 helyre kerültek, ezzel megszerezve az aláírást is.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzés alapján láthatóvá vált, hogy ki az aki egy versengő értékelési rendszerben aláírást kapna online kommunikáció tantárgyból. A becslések számadata szerint YM5CMO kódú hallgató kapta a legmagasabb értéket, míg BICAGJ kódú hallgató képviseli a legalacsonyabbat.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az eredmények alapján jól megállapítható, hogy a hallgatók arányaiban véve a feladat leadási határidejének utolsó pillanataiban töltötték fel kérdéseiket, a kérdések inkább a DVD hanganyagához kapcsolódtak nem a tananyaghoz. Csak kevesen értették meg a feladat valódi lényegét ezáltal kockáztatva az aláírásuk megszerzését. Ezzel az értékelési rendszerrel átláthatóvá válik kinek hol kellene javítania. Érdemes lenne a jövőben egy ilyen objektív értékelési rendszer alapján osztályozni a tanulókat, hiszen ezáltal egy tiszta képet kaphatnak munkájukról.