Házasságok válások aránya

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/bg.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A házasságok, a válások és a házasságon kívül születettek arányának vizsgálata az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra

A feladat előtörténete

A következő idézet a szakdolgozatomból származik: „Az emberek többsége a család fogalmáról mindig pozitívan vélekedett, de napjainkban ez a hozzáállás megváltozni látszik. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy maga a társadalmi intézmény is válságban van. A házasságok száma lecsökkent, ezzel szemben növekedett a válásoké.” Azért szeretném megvizsgálni ezt a néhány mondatot, mert fontosnak tartom, hogy dolgozatomban objektív megállapításokat tegyek.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Dolgozatom szakirodalmat áttekintő részének elkészítésekor elsődleges szempontom az volt, hogy szakmailag elismert, hiteles és megbízható személyek munkáira építkezzek. A lehetséges szerzők, lehetséges publikációi közül azokat választottam, melyek leginkább kapcsolódtak a szakdolgozatom témájához. Miután elkészültem, többször átnéztem és kijavítottam a kész anyagot, mégis több kérdés is felmerült bennem utólag. A fent említett idézettel kapcsolatban is. Kíváncsi voltam a szerző mire építi azt a kijelentését, hogy csökkent a házasságok és növekedett a válások száma. Emellett a dolgozatomtól függetlenül is érdekelt a téma, főleg hazánk viszonylatában. Több információt szerettem volna tudni "a család intézményéről". Ezért úgy gondoltam interneten nézek utána a témának.Szerettem volna összevetni az EU országainak értékeit az EU átlaggal.

1. Belgiumban a házasságok aránya alacsonyabb, a válásoké magasabb, a házasságon kívül születetteké hasonló az EU átlaghoz képest.

2. Bulgáriában a házasságok, a válások, és a házasságon kívül születettek aránya magasabb, min az EU átlag.

3. Cseh Köztársaságban a házasságok és a válások aránya magasabb, de a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

4. Dániában a házasságok aránya alacsonyabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké magasabb, mint az EU átlag.

5. Németországban a házasságok aránya alacsonyabb, a válásoké magasabb, a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

6. Észtországban a házasságok, a válások, és a házasságon kívül születettek aránya magasabb, min az EU átlag.

7. Írországban a házasságok, a válások, és a házasságon kívül születettek aránya alacsonyabb, min az EU átlag.

8. Görögországban a házasságok, a válások, és a házasságon kívül születettek aránya alacsonyabb, min az EU átlag.

9. Spanyolországban a házasságok, a válások, és a házasságon kívül születettek aránya alacsonyabb, min az EU átlag.

10. Franciaországban a házasságok és a válások aránya alacsonyabb, a házasságon kívül születetteké magasabb, mint az EU átlag.

11. Olaszországban a házasságok, a válások, és a házasságon kívül születettek aránya alacsonyabb, min az EU átlag.

12. Cipruson a házasságok aránya magasabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

13. Lettországban a házasságok, a válások, és a házasságon kívül születettek aránya magasabb, min az EU átlag.

14. Litvániában a házasságok és a válások aránya magasabb, a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

15. Luxemburgban a házasságok aránya alacsonyabb, a válásoké magasabb, a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

16. MAGYARORSZÁGON a házasságok, a válások, és a házasságon kívül születettek aránya magasabb, min az EU átlag.

17. Hollandiában a házasságok aránya alacsonyabb, a válásoké magasabb, a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

18. Ausztriában a házasságok aránya alacsonyabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké magasabb, mint az EU átlag.

19. Lengyelországban a házasságok aránya magasabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

20. Portugáliában a házasságok aránya magasabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

21. Romániában a házasságok aránya magasabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

22. Szlovéniában a házasságok és a válások aránya alacsonyabb, a házasságon kívül születetteké magasabb, mint az EU átlag.

23. Szlovákiában a házasságok és a válások aránya magasabb, de a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

24. Finnországban a házasságok aránya alacsonyabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké magasabb, mint az EU átlag.

25. Svédországban a házasságok aránya alacsonyabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké magasabb, mint az EU átlag.

26. Az Egyesült Királyságban a házasságok aránya alacsonyabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké magasabb, mint az EU átlag.

27. Máltán a házasságok aránya magasabb, a válásoké és a házasságon kívül születetteké alacsonyabb, mint az EU átlag.

Az egyes országok eltérő csatlakozási időpontja, földrajzi, társadalmi és kulturális eltérései jelentősen befolyásolhatják a házasulási kedvet, a válások arányát, illetve a házasságon kívüli szülések elfogadottságát. Az adathalmaz nagysága, összetettsége miatt a tendenciákat az általam legjobban ismert Magyarországi viszonyok és a teljes EU átlagértékek összehasonlításán keresztül vizsgálom. Érdekes kutatási kérdésnek tartom, hogy például a házasságon kívül születettek arányát tekintve a magyarországi értékek az EU átlagértékeihez viszonyítva kiugró értéket, eltérő tendenciát mutatnak-e. Amennyiben eltérés tapasztalható, abban az esetben a magyarországi érték aggasztó mértékű-e.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat során használt adatvagyont egy internetes kereső segítségével találtam meg. Ez három összesítő táblázatból és egy vonaldiagramból állt. Az első táblázat a házasságok, a második a válások arányát mutatta az Európai Unióban 1960 és 2010 közötti vizsgálati időszakra, 1000 főre vetítve. A harmadik táblázat a házasságon kívüli élve születések százalékos arányát írta le (az élve születések teljes számára vetítve) 1960 és 2010 között az EU- ban. A vonaldiagramon pedig az első két táblázat adatai szerepeltek. Problémát egyedül az jelentett, hogy egyes országoknál hiányoztak adatok, részben a megfigyelés hiánya, részben az EU-hoz csatlakozás időpontjára tekintettel. Ezt úgy oldottam meg, hogy ahol lehetőségem volt rá ott trendértékkel pótoltam a hiányosságokat, ahol viszont egy komplett blokk hiányzott (Málta) azt töröltem.

Objektumok (sorok)

Mind a 3 táblázatban: EU-27, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az első két táblázatban: Minden attribútumnál a házasságok (1. táblázat) és a válások (2. táblázat) aránya szerepel 1000 főre vetítve (Y). Oszlopok (10 évenként): 1960, 1970, 1980, 1990, 2000, 2010 (X). Az X adott időszakokat, évszámokat tüntet fel [dimenzió: év], az Y tengelyen annál magasabb/alacsonyabb az érték, amennyivel a házasságok, illetve válások aránya magasabb/alacsonyabb az adott időszakban 1000 főre vetítve [dimenzió: fő]. A harmadik táblázatban: Minden attribútumnál a házasságon kívüli élve születések százalékos aránya szerepel a teljes élve születésre vetítve (Y). Oszlopok (10 évenként): 1960, 1970, 1980, 1990, 2000, 2010 (X). Ebben az esetben az X ismét adott időszakokat, évszámokat tüntet fel [dimenzió: év], míg az Y tengelyen annál magasabb/alacsonyabb az érték, amennyire az adott időszakban a házasságon kívüli élveszületések a teljes élveszületések százalékában változik, tehát magasabb házasságon kívüli élveszületés esetén magasabb (arány)értéket tapasztalhatunk [dimenzió: %].

1. Minél nagyobb az 1960-as évben kötött házasságok száma 1000 főre vetítve, annál kisebb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

2. Minél nagyobb az 1970-es évben kötött házasságok száma 1000 főre vetítve, annál kisebb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

3. Minél nagyobb az 1980-as évben kötött házasságok száma 1000 főre vetítve, annál kisebb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

4. Minél nagyobb az 1990-es évben kötött házasságok száma 1000 főre vetítve, annál kisebb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

5. Minél nagyobb az 2000-es évben kötött házasságok száma 1000 főre vetítve, annál kisebb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

6. Minél nagyobb az 2010-es évben kötött házasságok száma 1000 főre vetítve, annál kisebb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

+

1. Minél nagyobb az 1960-as évben a válások száma 1000 főre vetítve, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

2. Minél nagyobb az 1970-es évben a válások száma 1000 főre vetítve, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

3. Minél nagyobb az 1980-as évben a válások száma 1000 főre vetítve, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

4. Minél nagyobb az 1990-es évben a válások száma 1000 főre vetítve, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

5. Minél nagyobb az 2000-es évben a válások száma 1000 főre vetítve, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

6. Minél nagyobb az 2010-es évben a válások száma 1000 főre vetítve, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

+

1. Minél nagyobb az 1960-as évben a házasságon kívül születettek aránya, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

2. Minél nagyobb az 1970-es évben a házasságon kívül születettek aránya, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

3. Minél nagyobb az 1980-as évben a házasságon kívül születettek aránya, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

4. Minél nagyobb az 1990-es évben a házasságon kívül születettek aránya, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

5. Minél nagyobb az 2000-es évben a házasságon kívül születettek aránya, annál nagyobb lesz majd a házasságon kívül születettek aránya 2010-ben.

A feladat által érintett célcsoportok

Az Európai Unió, azon belül kiemelten Magyarország népessége, azon belül:

• Magyarország Kormánya,

• Emberi Erőforrás Minisztérium,

• Magyar Statisztikai Hivatal,

• Felsőoktatási intézmények (pl. szociológia, pedagógia, szociálpszichológia és egyéb társadalomtudományi szakok),

• Egyházak,

• Piackutató szervezetek,

• Humán Erőforrás szervezetek,

• Népességkutató szervezetek,

• stb.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Cél, a vizsgálati időszakban (1960-2010) az Európai Uniós adatok és azon belül kiemelten Magyarország adatainak vizsgálata, a változások, tendenciák elemzése annak érdekében, hogy az EU átlagtól való magyarországi eltéréseket, illetve azonosságokat objektíven értékelhessem, további következtetéseket vonhassak le. Az elemzések az európai kulturális azonosságok miatt várhatóan kis eltéréseket, a társadalmi változásokból adódóan várhatóan nagyobb eltéréseket tárhatnak fel, amelyek a társadalmi folyamatok megértéséhez vezethetnek, de amelyek összességében csak mélyebb vizsgálatokkal elemezhetőek, illetve prognosztizálhatóak.

További várható hasznosságok:

• Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

1. Az adatok begyűjtése, az internet segítségével: 15 perc

2. Országonkénti összesítő táblázat készítése: 20 perc

3. Két vonaldiagram elkészítése és a hozzájuk kapcsolódó számítások elvégzése: 35 perc

4. Egy kistáblázat elkészítése és a hozzá kapcsolódó kérdés levezetése: 30 perc

5. Következtetések levonása, vélemény alkotás: 60 perc

Összes idő: 160 perc (2 óra, 40 perc).

Egy irodai dolgozó átlagos munkabére: 1300 Ft/óra. Tehát ebben az esetben 3120 Ft lenne a költség.

Hátránya, hogy időigényes.

• Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

1. Az adatok begyűjtése, az internet segítségével: 15 perc

2. A számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(MY-x): 10 perc

3. A szakértői munkaidő: 20 perc

Összes idő: 45 perc.

Egy irodai dolgozó átlagos munkabére: 1300 Ft/óra. Tehát ebben az esetben 585 Ft lenne a költség.

Előnye: objektív, gyors.

• Költségkülönbözet: 2535 Ft megtakarítás a tananyag javára.

1. Adatvagyon megszerzése= azonos költségek ( különbözet =0).

2. Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek.

3. Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

a.) Önkényes vélemény: 60 perc (1300 Ft).

b.) Hasonlóság elemzés: 20 perc (260 Ft).

• Tehát, mindösszesen 2535 Ft reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 45 perc munka.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Létrehoztam az „Összefoglaló táblázat” munkalapot, majd itt elkészítettem egy országonkénti összesítő táblázatot, amiben az adatvagyon adatait ábrázoltam. Megkülönböztető betűmérettel és színnel kiemeltem az EU-27-et és a Magyarországra vonatkozó információkat, illetve azokat, ahol valamilyen adatpótlás volt szükséges.

2. A második munkafüzetben megpróbáltam előre jelezni, hogy mennyinek kellene lennie a 2010-es értékeknek Magyarországon, illetve ezek mennyiben térnek el a valós arányoktól. Létrehoztam az „Mo. 2010-es előrejelzések” című munkalapot. Itt először vonaldiagramon ábrázoltam a Magyarországra vonatkozó házassági és válási arányokat. Ezt követően átlagot számoltam az 1960-ban, 1970-ben, 1980-ban, 1990-ben és 2000-ben mért adatokból. Először a házasságokat, majd a válásokat vizsgáltam. Ez alapján meg tudtam mondani, mennyinek kellett volna lennie a házasságok és a válások arányának 2010-ben. Ezt összehasonlítottam a valós értékekkel. Ezek után egy második vonaldiagramon ábrázoltam a Magyarországon házasságon kívül születettek százalékos arányát. Az eljárás itt is ugyanaz volt: a 2010-es adatot kivéve a többi segítségével átlagot számoltam, majd megállapítottam mennyinek kellene lennie a házasságon kívül születettek arányának 2010-ben hazánkban. Ezt összehasonlítottam a valós értékkel.

3. A harmadik munkafüzetben válaszoltam arra, hogy „gond-e”, hogy a magyar érték nagyobb, mint az EU-s a házasságon kívül élve születettek arányában. Létrehoztam a „”gond-e” a magasabb Mo.-i átlag” munkalapot, majd egy kistáblázatban ábrázoltam a magyar és az EU-s értékeket a születésekre vonatkozóan, de csak 1990-től a hiányzó adatok miatt. Ezt követően megállapítottam mennyivel nőtt az arány 1990 és 2000 között hazánkban, majd leírtam, ez alapján milyen értéket kellett volna kapnunk 2010-ben. Így már meg tudtam állapítani, hogy „gond-e” a magasabb magyar átlag.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

1. Több házasságon kívüli élveszületés történt 2010-ben Magyarországon, mint amennyit az adatok (1960-2000) előre jeleztek.

2. „Nem gond", hogy a magyar adat (40,8) magasabb, mint az EU-s átlag (37,4) a házasságon kívül élve születettek százalékos arányában, mert a Magyarországi adatok dinamikája alapján (1990-2000) ez az érték több (44,9), vagyis társadalmilag kedvezőtlenebb is lehetne.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A vizsgálat elvégzése után úgy gondolom, hogy az online adatbázisok felhasználása, illetve a statisztikai módszerek alkalmazása sokkal pontosabb válaszokat adhat egy-egy kérdésre, mint a különböző általános leírások, valamint alátámaszthatja, vagy megcáfolhatja az állításokat, kijelentéseket. Esetemben a szakdolgozatomból kiválasztott idézetemet alátámasztották, bizonyították a számszerű adatok.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A rendelkezésemre álló adatokból megállapítható, hogy

• a házasságok magyarországi arányszáma 1960-1990 között meghaladta az EU átlagértékeit, a rendszerváltás utáni vizsgált időszakban 2000-2010 években viszont a magyarországi házassági hajlandóság elmaradt az EU országok átlagértékeitől;
• a magyarországi házassági hajlandóság az adatok szerint 1970-ben volt csúcson, azóta egyre romló tendenciát mutat, amely kedvezőtlen folyamat a teljes EU közösségi átlagban (1960-2010 időszakban) is megfigyelhető;
• a válások magyarországi aránya a teljes vizsgált időszakban meghaladta az EU átlagot, egyes szakaszokban 1960-1970 között több, mint kétszeres értéket mutat, összességében azonban az EU átlag „felzárkózni” látszik a magyarországi kedvezőtlen tendenciához;
• a magyarországi értékek az 1980-as adathoz képest kis mértékben (néhány tizedponttal) javultak, és a későbbi adatok nem mutatnak kiugró anomáliát;
• tekintettel arra, hogy a házasságon kívüli születések számára 1980-ig nem áll rendelkezésre EU adat, ezért a változások összehasonlítása csak az azt követő időszakra enged megállapításokat tenni;
• a magyarországi házasságon kívüli élveszületések száma 1980-2010 közötti időszakban az EU átlaghoz felzárkózást mutat, nem szabad azonban elmenni amellett a tény mellett, hogy a rendszerváltás előtti, viszonylag kiegyenlítetten alacsony arányszámmal szemben az 1990-től rendelkezésre álló adatok rohamos arányszám emelkedést mutatnak a házasságon belüli élveszületésekhez képest.

Az okok feltárása magyarázatot adhat a kedvezőtlen tendenciák fékezésére, illetve visszafordítására.

A szakdolgozatomban szereplő megállapítás: „Az emberek többsége a család fogalmáról mindig pozitívan vélekedett, de napjainkban ez a hozzáállás megváltozni látszik. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy maga a társadalmi intézmény is válságban van. A házasságok száma lecsökkent, ezzel szemben növekedett a válásoké.” Összességében megállapítható, hogy a fenti kijelentés objektív vizsgálat alapján is megállja a helyét, tehát a vizsgálat tervezett hasznossága teljesült. A vizsgálat bebizonyította, hogy bár a házasságok száma egyre csökken, a válások száma pedig egyre növekszik mind Magyarországi, mind EU-s viszonylatban, az emberek többsége mégis pozitívan gondolkodik a család fogalmáról, hiszen a házasságon kívül is nőhet a szülési hajlandóság.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet