Szerkesztővita:Kor
Orosz és magyar búzapiac
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 Objektumok (sorok)
- 7 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 8 A feladat által érintett célcsoportok
- 9 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 10 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 11 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 12 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 13 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 14 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 15 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
" Jelenkorunkban a regionális gabonapiacon vajon kelendőbb-e az orosz búza a magyar búzánál és miért?" avagy a regionális gabonapiaci árak összehasonlítása
A feladat előtörténete
Az elmúlt évszázadok során (XV.századtól)a magyar gabona töltötte fel Európa éléskamráit egészen a II. világháborúig, miután a szocializmus kulákgazdasága elmosta, és visszakényszerítette a "középkorba". Azóta a magyar búza sem minőségileg, sem felvevőpiaci szinten nem közelíti meg régi önmagát.
Ma a kanadai búzát tekintik etalonnak világszinten, ezért fölösleges összehasonlítani a két gabonát, viszont az orosszal annál inkább. Két regionálisan közel álló ország termeléséről van szó. Oroszországból szállítanak hazánkba orosz gabonát (Ázsiába, Közel-Keletre,Észak-Afrikába) de a magyarok nem exportálnak ki, csak az EU-ba. Magyarország hatalmas mennyiségű gabona termelésére alkalmas területekkel rendelkezik, hasonlóan Oroszországhoz. Mi az oka a regionális visszamaradottságunknak?
A válasz keresésekor a regionális tőzsdei árakat vettem figyelembe (mivel ez az, ami globálisan befolyásolja a búza árak alakulását), valamint az ár egyik legfontosabb kialakító tényezőjét: a minőséget.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Ha nem dolgozom fel ezt a témát, azt hinném, hogy az orosz gabona minősége szimplán jobb, mint a magyaré, és ezzel minden meg is lenne magyarázva. Azonban a helyzet ennél komplexebb, és a jelenlegi állás szerint magyar szinten nem is lesz változtatás a helyes vagy más irányba. Az oroszok által már 20 éve felállított tőzsdei búza ár átlag 220euro/t (kb. 13% fehérjetartalom és 28% nedves sikértartalom) körül van. Ennél többet csak nagyon rossz időjárási viszonyok következtében keletkezett károk esetén kérnek, és akkor már nehezen tudják eladni a gabonát. Ehhez viszonyítva a magyar átlagot ( kb. 240 euro/t) ugyanolyan minőségen, mint az orosz búza, rendkívül sok. Így érzékelhető, miért is csak Magyarországon jegyzik a BÉT árakat. Hiszen mi értelme lenne megfizetni ugyanazt a minőséget magas áron, ha jutányosan is hozzájuthatnak az oroszoktól.
"megfizethető"= ha 220 euro/t alatt adják, "magas"= ha 220 euro/t felett adják
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Regionális tőzsdei gabona árak:
- BÉT (Budapesti Értéktőzsde)
- MICEX (Orosz Értéktőzsde)
- Euronext Párizs
- CBOT (Chicagoi Értéktőzsde)
Minőségvizsgálatok:
- Fehérjetartalom (%)éves átlag
- Nedves sikértartalom (%) éves átlag
- Szemtermés (t/ha) éves átlag
Nehézségek:
- a tőzsdéken hiányosan vezetnek évekre és hónapokra levetített piaci árakat
- Magyarországon csak 2007-től vannak posztregisztrációs vizsgálatok, így nem lehet tovább visszavezetni a minőségvizsgálatokat
- Oroszország nem ad ki nemzetközi szintre gabona-minőség információkat, de nemzeti szinten olvasható
Objektumok (sorok)
A két ország vizsgált tőzsdei időszaka:
- HU_2012_marc
- HU_2012_jan
- HU_2011_dec
- HU_2011_marc
- HU_2010_marc
- HU_2009_marc
- HU_2008_marc
- HU_2007_marc
- RU_2012_marc
- RU_2012_jan
- RU_2011_dec
- RU_2011_marc
- RU_2010_marc
- RU_2009_marc
- RU_2008_marc
- RU_2007_marc
Megjegyzés: A chicagoi és francia tőzsdei adatok is feldolgozásra kerültek, de azok az összehasonlítás szempontjából irrelevánsak.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Y= a gabona piaci ára (euro/t)
X1= szemtermés éves átlag (t/ha)
X2= fehérjetartalom éves átlag (%)
X3= nedves sikértartalom éves átlag (%)
Minél nagyobb a X1 annál nagyobb az Y. Minél nagyobb az X2 és X3, logikailag annál nagyobb lenne az Y. (viszont a valóságban sokszor csökken az Y ugyanolyan minőségnél.)
A feladat által érintett célcsoportok
- GOSZ- Gabonatermesztők Országos Szövetséges
- BÉT - Budapesti Értéktőzsde
- MICEX - Orosz Értéktőzsde
- KAP (Közös Agrárpolitika)szervei
- Magyar és orosz agrárpolitikai szervek és "maffiák"
- Globális agrárbefektető hálózatok
- ....
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ösztönös szakértői megoldás esetén:
- LibreOffice használata (ingyenes licensz) az átlagszámításhoz: 0 ft licenszdíj, 15 perc munkaidő.
- Konklúziók levonása, összehasonlítás, 15 perc munkaidő.
- Szakvélemény megformálása, sablonszövekek kialakítása, 15 perc.
- "Statáriális bíróság" működése összesen: 45 perc, (20000 forint). Szuboptimális megoldás kockázatának kivédése: alternatív szakértői vélemények kikérése, 150000 ft
- Mindösszesen tehát: 170000 forint
Tananyag szerinti eljárás esetén:
- Adatgyűjtés (minél több befolyásoló tényező esetén): 2 óra, 0 ft adatbázis-hozzáférés.
- Tanulási minta előkészítése: LibreOffice, 0 ft, 30 perc munkaidő.
- Modellezés: 0 ft licenszdíj, munkaidő 15 perc.
- Szakvélemény megformálása, sablonszövekek kialakítása, 15 perc.
- Szuboptimális megoldás kockázatának kivédése: direkt és inverz modellek futtatása a módszertan részét képezi.
- Mindösszesen tehát: 3 óra. 60000 ft.
110000 forint reményében kezdem meg a tananyag alkalmazását.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Adatok begyűjtése:
- Tőzsdei gabona árak begyűjtése (BÉT,MICEX,Euronext Paris,CBOT)2007 márciusig 2012 márciusig (euro/t)
- Országonként összesített évenkénti fehérjetartalom átlag (Magyarország, Oroszország,Franciaország,USA)(%)
- Országonként összesített nedves sikér tartalom átlag (Magyarország, Oroszország, Franciaország, USA)(%)
- Országonként összesített szemtermés átlag (Magyarország, Oroszország)(t/ha)
- Értékesítés hasznossága (magas, fizethető)
2. Adatmanipuláció:
- iránymeghatározás
- sorszámozás
- átlag számolása
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- Az orosz gabona minőségileg nem jobb, mint a magyar, hiszen átlag fehérjetartalma 12,94%, nedves sikér tartalma 28,21, míg a magyar arányátlagok 12,72% és 29,47%. Ugyan olyan minőségű gabonát képes előállítani mindkét ország.
- A magyar gabona tőzsdei ára 200-350 euro/t között ugrál, ezért is jegyzik csak BÉT-n, sehol máshol a világon.
- Az orosz gabona tőzsdei ára 200-250 euro/t között mozog, tehát elég stabil. (egyedül csak az Államokba nem jegyzik)
- Tehát az eredmény: orosz gabona az elemzés alapján kedvezőbb (hitelesen) helyzetben van, és olcsóbb. A magyar pedig kedvezőtlenebben , de drágább, mint illene.
Elhiszem, hogy az orosz gabona legtöbbször olcsóbb, megfizethető, mert 220euro/t alatt adják, és a minősége is jó. Egyszer volt magas és olcsóbb az eredményben, de azért mert a magyar átlagnál így is olcsóbb. A magyarnál pedig azért volt drágább, mint illene és fizethető, mert bár 220 euro/t felett adják,az orosz átlaghoz viszonyítva így már megfizethető.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Best practise:
- 8 magyar tőzsdei időpontból 6 "magas" értékelést kapta és csak 2 esett a "fizethető" kategóriába => magyar gabona nemzetközi viszonylatban drága ( több, mint 220euro/t)
- 8 orosz időpontból 7 "fizethető" értékelést kapott és mindössze 1 csak "magas"-t => orosz gabona nemzetközi viszonylatban megfizethető
Elemzés:
- ugyanúgy magyar viszonylatot nézve 7 "drágább, mint illene" van és 1 "olcsóbb, mint illene", úgy, hogy a HU_2007_marc "fizethető"-t kapott és "drágább, mint illene" besorolást (eltér a best practise-től) -> de azért mert a magyar átlagnál így is olcsóbb.
- orosz viszonylatban 6 "olcsóbb, mint illene" és 2 "drágább, mint illene, úgy, hogy a RU_2009_marc "magas"-t kapott és "olcsóbb, mint illene"-t -> mert bár 220 euro/t felett adják,az orosz átlaghoz viszonyítva így már megfizethető.
Konklúzió: egyszeri eltérés van mind két országnál az elemzést és a best practise-t tekintve. Ez azért van, mert 220 euro/t átlag árhatárral dolgozunk, ahol +-5 (euro/t)szórással mindig számolni kell (ennél ált. többel) és e két adat pedig az átlag határból kiesett, de a szórásba belefér.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 110.000 forint a dolgozat értéke, hiszen alá lett támasztva, hogy miért kelendőbb az orosz gabona a regionális piacon, ráadásul a két nagy agrárgazdaságilag jelentős piacról( francia, amerikai) is adatokat gyűjtöttünk be.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
N/A