Információcsere

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/mcm_onkomm.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A négyszemközti információcsere jelentősége egy szervezetben a dolgozók közötti kommunikáció és a kapcsolatok összefüggésében.

A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban legfőképpen a kommunikáció szerepével foglalkoztam, melyből kiragadtam a dolgozok közötti négyszemközti információcsere mennyiségének vizsgálatát, a kapcsolatok és a kommunikáció közötti összeköttetés tekintetében. Célom ezzel, hogy betekintést nyújtsak egy nagyszervezet dolgozói közötti információcsere, kommunikáció, és kapcsolatok helyzetére továbbá, hogy rávilágítsak arra, hogy mennyire meghatározó fontosságú egy nagyvállalat szempontjából az, hogy az alkalmazottak közötti megfelelő információcserére mely tényezők vannak befolyásoló hatással.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ahhoz, hogy a megadott irányelveket megfelelő módon kiértékeljem és megállapítsam, hogy mely alkalmazottak azok akik a megadott szempontok alapján eltéréseket mutatnak a tényadatokkal szemben, a rendelkezésemre álló információk alapján, egy erre alkalmas táblázatra volt szükségem, ahol különböző szempontok szerint értékeltem az alkalmazottak adatait. Megjelenítettem a három kérdés alapján az alkalmazottak válaszait, melyet ötfokú skála szerinti értékelési rendszerben adtak meg, valamint a személyekhez tartozó alapadatokat, mely a kor és a nem volt. Ezen adataim alapján kialakítottam egy négy irányból álló értékelési rendszert.

A vizsgálatom középpontjában a négyszemközti információcsere adatai voltak, mely kérdést a kérdőívemben úgy határoztam meg, hogy a dolgozó mennyire elégedett a négyszemközti információcserék mennyiségével. Így hát a négyszemközti információcsere adatai alapján meghatároztam a különböző irányokat, a kommunikáció, a kapcsolat, a kor és a nem tekintetében.

Olyan irányokat sikerült meghatároznom, mely alapján úgy gondoltam kiértékelhető az adott személy válaszainak eltérései, a négyszemközti információcsere elegendőségének függvényében a meglévő adatok alapján. Így a következő irányokat állapítottam meg:

Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kapcsolat?

Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kommunikáció?

Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki idősebb vagy fiatalabb?

Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki nő vagy férfi a személy?

Elemzésemben az irányok eredményeit ”HA” függvény segítségével számoltam ki, melynél a meghatározó szempont a négyszemközti információcsere elegendősége volt, ami alapján összehasonlítottam az adatokat. A számításaim várható eredményei a kapcsolat és kommunikáció összefüggéseire feltételezésem szerint igaznak bizonyulnak, mivel gyanítottam, hogy e-két tényező jelentős befolyással bír a négyszemközti információcsere mennyiségének megfelelőségére. Ezenkívül az idősebb korosztálynál és a nők között több négyszemközti információcserére számítottam. Az elemzés végeredményeként láthatóvá vált, hogy e számítási mód nem tükrözi megfelelően a kutatás célját, mivel összesített eredmény a személyekre vonatkozóan nem született mind a négy irány figyelembevételével.

A rendelkezésre álló információk alapján a COCO program hasonlóságelemzése kiértékelte a személyek becsült- és tényértékeit az attribútumok alapján, mely alapján kiszűrhető a személyek értékeinek különbségei.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az Excel táblázatban a huszonhárom személyre vonatkozó alapadatok közül a az alkalmazottak kora, neme állt rendelkezésemre, továbbá a három kérdés ötfokú skála szerinti értékei. A következő feladatom ezek után, hogy a megadott információk alapján meghatározzam a legkézenfekvőbb, az adatok alapján kiértékelhető irányelveket, melyek alapján kiszűrhető, hogy kik azok a személyek, akiknek a becsült értékei ellentmondanak a tény adatokkal, tehát nem felelnek meg a meghatározott irányelveknek. Mindezek alapján létrehoztam egy táblázatot, melyben az összesített adathalmaz szerepelt a különböző attribútumok kiértékelésével.

Objektumok (sorok)

személy1

személy2

személy3

személy4

személy5

személy6

személy7

személy8

személy9

személy10

személy11

személy12

személy13

személy14

személy15

személy16

személy17

személy18

személy19

személy20

személy21

személy22

személy23

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. X(A1) Dolgozók közötti kapcsolat minősége (5 fokú skála értékei)

2. X(A2) Dolgozók közötti kommunikáció minősége(5 fokú skála értékei)

3. X(A3) Nem

4. X(A4) Kor

5. Y(5) Négyszemközti információcserék mennyisége mennyire elegendő (5 fokú skála értékei)

6. Irányok:

- minél nagyobb az Y, annál jobb a dolgozók közötti kapcsolat

- minél nagyobb az Y, annál jobb a dolgozók közötti kommunikáció

- nagyobb-e az Y, ha valaki idősebb vagy fiatalabb

- nagyobb-e az Y, ha valaki nő vagy férfi

7. Becslés

8. Tény+0

9. Delta

10. Delta/Tény

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoport lehet:

1. Különböző szervezeteken belül dolgozó alkalmazottak

2. A szervezetek egyes osztályainak vezetői

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. téma kiválasztása

2. adatgyűjtés (kérdőív)

Táblázat elkészítése:

3. objektumok meghatározása ( alkalmazottak)

4. attribútumok meghatározása (négyszemközti információcsere, kapcsolat, kommunikáció, kor, nem)

5. számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció

1. irányok meghatározása

2. irányok kiszámítása

3. irányok kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

személy1 kommunikáció értéke optimális, nő, 34 -> megegyezik

személy2 kommunikáció értéke optimális, férfi, 30 -> megegyezik

személy3 kommunikáció értéke optimális, nő, 30-> megegyezik

személy4 kommunikáció értéke optimális, nő, 31-> megegyezik

személy5 kommunikáció értéke optimális, nő, 26-> megegyezik

személy6 kommunikáció értéke optimális, férfi, 29-> megegyezik

személy7 kommunikáció értéke optimális, férfi, 33-> eltérés

személy8 kommunikáció értéke optimális, nő, 35 -> megegyezik

személy9 kommunikáció értéke optimális, nő, 34 -> megegyezik

személy10 kommunikáció értéke optimális, férfi, 31 -> eltérés

személy11 kommunikáció értéke optimális, férfi, 27 -> megegyezik

személy12 kommunikáció értéke alacsony, nő, 37-> megegyezik

személy13 kommunikáció értéke alacsony, nő, 36 -> megegyezik

személy14 kommunikáció értéke alacsony, nő, 25 -> megegyezik

személy15 kommunikáció értéke alacsony, nő, 41 -> eltérés

személy16 kommunikáció értéke optimális, férfi, 34 -> megegyezik

személy17 kommunikáció értéke optimális, férfi 28 -> megegyezik

személy18 kommunikáció értéke optimális, nő, 25 -> megegyezik

személy19 kommunikáció értéke alacsony, nő, 27-> megegyezik

személy20 kommunikáció értéke optimális, nő, 25 -> megegyezik

személy21 kommunikáció értéke alacsony, férfi, 30 -> eltérés

személy22 kommunikáció értéke optimális, nő, 29 -> megegyezik

személy23 kommunikáció értéke alacsony, nő, 25 -> megegyezik

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet