Kultúra a médiában

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/kultura.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A kultúra médiamegjelenítésének összehasonlítása az az iránti igénnyel

A feladat előtörténete

Feladatom témája a szakdolgozati témámból alakult ki, hisz abban a hagyományos kultúra médiamegjelenítésével foglalkozom. A kérdőívemben (mely egy nem reprezentatív felmérés) megfogalmazott egyik kérdésem adta a konkrét ötletet, mely a megkérdezettek elégedettségét mérte a kultúra országos médiamegjelenítésével kapcsolatban.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladatom alapját a szakdolgozatommal kapcsolatos kérdőíves kutatásomból kiemelt egyik kérdés adta: Ön szerint az olyan klasszikus kulturális jelenségek, mint például a komolyzene, képzőművészet, néptánc, irodalom, kapnak-e megfelelő országos nyilvánosságot? A 66 válaszadó közül 40 jelölte a "keveset", 13 pedig a "nagyon keveset" választ. Erre a nem reprezentatív kutatási eredményre alapoztam azt az ösztönös alapfelvetést, hogy a magyarországi média nem foglalkozik eleget a kultúrával. Szakdolgozatomban "csak" a társadalom értékítéletével foglalkoztam (mely jelentős tényező, hisz a média általános megítélését számtalan szubjektív vélemény alkotja), ebben a feladatban azonban igyekeztem mindezt összevetni konkrét adatokkal, hogy rájöjjek, az ösztönösségen túl, a számok tükrében jogos-e az elégedetlenség.

Ahhoz, hogy a megkérdezettek elégedettségét konkrét tények mellé tudjuk helyezni, szükség volt egy táblázatra, melyben a televízióban kultúrát sugárzott órák számát vetettem össze néhány egyéb tényezővel. Az oszlopokban felsorakoztatott X tényezők adatait összevetettem az Y-nal (mely az imént említett kultúrát sugárzott órák száma), így alakultak ki a növekvő vagy csökkenő irányok (1, 0). Két táblázat készült el két különböző eredménnyel. Mindkettőre született egy, a COCO programban futtatott hasonlóságelemzés.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon két részre bontható. Az egyik a kérdőívemből felhasznált kérdésre adott válaszok, a másik pedig az interneten fellelhető különböző statisztikai adatok (ezek nagy részére a Központi Statisztikai Hivatal honlapján találtam rá). Egy tendenciára szerettem volna rávilágítani, így a 2012-es felmérésemet 2005 és 2010 közötti adatokkal vetettem össze. A kultúrával kapcsolatos, televízióban sugárzott műsoridő óráinak számára kerestem rá először. Ehhez kapcsolódóan keresetem egyéb X változókat, s azoknak adatait hasonlítottam össze az Y-nal. (Csak magyarországi adatokkal dolgoztam.)

Az adatokból az egyes attribútumoknál két irány – a növekvő (1) vagy a csökkenő (0) – alakult ki. Két táblázatom is született, két különböző irányelvvel. A tv-rádió lapon 1 = amikor az Y értékek (kultúrát sugárzott órák száma) csökkenése közben az adott X oszlop értékei nőnek; 0 = amikor az Y értékek csökkenésével arányosan csökkennek az adott X oszlop értékei is. A másik táblázat (tv-rádió /2/) irányelve szerint minden X oszlophoz 0 tartozik. Ez egy „pesszimista szemlélet”, mely az esetleges értékemelkedésekkel sem elégedett. Ez a táblázat az, mely a kutatásomból kiemelt kérdőív eredményét (miszerint a 66 megkérdezettből 53 válaszadó tartja kevésnek vagy nagyon kevésnek a kultúra országos nyilvánosságát) támasztja alá.

Objektumok (sorok)

• 2005

• 2006

• 2007

• 2008

• 2009

• 2010

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• GDP belföldi felhasználás (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• GDP felhasználás – kultúra (tv-rádió: 0; tv-rádió /2/: 0)

• A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása – évi előirányzat (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/:0)

• Kiadott könyvek példányszáma (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/:0)

• Az egy főre jutó kiadások részletezése COICOP-csoportosítás szerint – kultúra, szórakozás (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• Egyes termékek és szolgáltatások éves fogyasztói átlagára – múzeumi belépőjegy (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• A nonprofit szervezetek összes bevétele tevékenységcsoportok szerint – kultúra (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• Irodalom, művészet, tudomány, kultúra, szórakozás (televízióban vetített órák száma) (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportok lehetnek:

1. az egyik célcsoport lehet maga a média (az eredmény szolgálhat visszajelzésként)

2. a kultúrához kapcsolódó költségvetést készítők (akár helyi, akár állami szinten)

3. azok, akiknek tevékenysége a kultúrához kapcsolódik (művészek, közművelődésben dolgozók, pedagógusok)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Várható, hogy a feladatból kiderül, jogos-e a felmérésemből megállapítható, nagyarányú elégedetlenség a kultúra megjelenítésével kapcsolatban. Ez az eredmény mindhárom célcsoport számára értékes lehet. Ennek felhasználásával a célcsoportok tevékenységterületei fejleszthetőek.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. témaválasztás

2. adatgyűjtés (ennek egy része a saját kutatásomból; másik része az interneten fellelhető, a témához kapcsolódó adatokból)

3. a táblázatok elkészítése (az objektumok és attribútumok felsorolása, adatok bevitele)

4. az irányok meghatározása

5. a COCO által kiadott rangsorok, lépcsők és COCO:STD értelmezése

6. a vizsgálat eredményének összevetése a kiinduló feltevéssel (mely a kérdőívből kiemelt kérdésre adott válaszok által meghatározott)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Mivel két táblázatot készítettem kétféle irányelvvel, ezért (értelemszerűen) két eredmény született. Mindkét táblázat alapját (Y) az adta, hogy 2005-től 2010-ig egyre kevesebb a kultúrát sugárzott órák száma a televízióban. Az egyik táblázat szerint (tv-rádió munkalap) csak a GDP kultúrára fordított felhasználásának iránya 0 (vagyis csökkenő), a többi X változó mind 1-est kapott. Ezek szerint annak ellenére, hogy a sugárzott órák száma csökken, például a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása vagy a kultúrához kapcsolódó nonprofit szervezetek összes bevétele nő. A COCO programban lefuttatott hasonlóságelemzés a becslés és a tények megegyeznek, így az eredmény hitelesnek számít.

Érdekesség, hogy a másik táblázatban az irányelvek szerint minden X 0-át kapott, s a hasonlóságelemzésnél ez is hiteles eredménynek számított, hogy a becslés és a tények között itt sem volt különbség.

A két eredmény tükrében elmondható, hogy az első táblázatban használt irányok szerint a kérdőívre válaszolók elégedetlensége nem jogos, a második szerint azonban igen.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Balog Eszter (2012): VIDÉKI KULTÚRA A MAGYAR MÉDIÁBAN. Kapunk eleget a hagyományos kultúrából? Igényeljük egyáltalán?, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő

http://amipenzunk.hu/cofogs/55-08-kultura

http://www.ksh.hu/

nyilatkozat és kitöltési segédlet