Tanulói stressz
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/stressz3.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A szakdolgozatom címe: A stressz kiváltó okai a tanulók körében
Vajon a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotát befolyásolja-e a szülőkkel való kapcsolat, az iskolai terhelés, valamint a dolgozatírással és szóbeli feleléssel kapcsolatos tényezők?
A feladat előtörténete
A stressz mindig is része volt életünknek. Nemcsak Magyarországon, de az egész világban problémákat okoz, ha nem tudjuk megfelelően kezelni azt. A hétköznapjaink része, mégis viszonylag keveset tudunk róla. A dolgozatom kutatásának célja, hogy felmérjem a felsőoktatásban tanuló diákok körében, hogy mi okozhatja a stresszt. Az iskolában a tanárok gyakran tapasztalják a feszültség, szorongás különböző jegyeit a diákokon. Az iskola minden diáknak egyaránt kihívást jelent. Elképzelhető-e az, hogy valaki örömmel tanul? Éppen ezért szeretnék a témával foglalkozni. Kideríteni, hogy miként lehet megelőzni és kezelni, ugyanis a hatékony kezelés esetén a stressz ösztönző erőként működik.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Ha sosem találkozom ezzel a témával, akkor a saját tapasztalataimat figyelembe véve, valamint a Magyarországon tanuló felsőoktatásban résztvevő diákok átlagos eredményeihez képest viszonyítottam volna a felvetést. Melyben azt gondolnám, hogy az eredmények átlagosan magas értékeket mutatnak, ezáltal azt hinném, hogy a diákok többsége stresszes a mindennapok során az iskolában. A szakértők becslése szerint minden második tanulót iskolai stressz gyötör. A felsőoktatásban a diákok túlterheltnek érzik magukat, félnek a következő zárthelyi dolgozattól, valamint túl soknak találják a követelményeket.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A vizsgálat során használt adatvagyont magyarországi felsőoktatásban tanuló diákok válaszaiból kaptam meg véletlenszerű számgenerátorral. A tanulók 1-5 fokú skálán adhatták meg a válaszaikat.
- Az 1-es érték a nem okoz kellemetlenséget, feszültséget.
- A 2-es érték a kis mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
- A 3-as érték a közepes mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
- A 4-es érték a nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
- Az 5-ös érték a rendkívül nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
A megoldáshoz fel kellett dolgoznom a kérdőívem, melyben 30 főt kérdeztem meg a szülőkkel való kapcsolatról, az iskolai terhelésről, a dolgozatírással, valamint a szóbeli feleléssel kapcsolatban.
Nehézségek:
- nem minden válasz rejtheti a valóságot, hisz a tanulók az adott pillanatban azt jelöltek, amit gondoltak a skálán
- nem minden racionális, idegondolható tanulót tudtam megkérdezni az eredmények érdekében
Objektumok (sorok)
1. A 1
2. A 2
3. A 3
4. A 4
5. A 5
...
30. A 30
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Irányelv: 0 = annál nagyobb az esély a stressz állapotára, minél nagyobb az oszlop értéke
1. X1: Otthoni vagy családi problémák, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
2. X2: A szülőkkel vagy lakótársakkal lévő konfliktus, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
3. X3: Szabadidőben a szülők vagy lakótársak követelései, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
4. X4: A tanárral vagy a csoporttársakkal való lépéstartás az iskolai munkában, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
5. X5: A vizsgaidőszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
6. X6: Az órarendben lévő sok nehéz tárgy egymás után, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
7. X7: A tanárok túl sok plusz feladatot követelnek, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
8. X8: A szorgalmi időszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
9. X9: A nehéz iskolai feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
10. X10: A dolgozatírásnál lévő feladatok nem értése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
11. X11: A dolgozatban nehezek a feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
12. X12: A vizsgáknál lévő (szóbeli vagy írásbeli vizsga) bizonytalanság, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
13. X13: A vizsgákon való szóbeli felelés kellemetlensége, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
14. Becslés
15. Tény+0
16. Delta
17. Delta/Tény
18. Ellenőrzés
A feladat által érintett célcsoportok
Azokat a személyeket és intézményt soroltam ide, akiknek rajtam kívül, mivel elsősorban számomra nyújt levonható következtetéseket a szakdolgozatom elemzését illetően, a következők számára még hasznosak lehetnek az eredmények:
Célcsoport lehet továbbá:
- felsőoktatás intézményeinek tanárai
- felsőoktatásban tanuló diákok
- felsőoktatásban tanuló diákok szülei
- diák pszichológusok
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Számomra azért lenne elsősorban hasznos, mert a kérdéseimre beérkező válaszok alapján vonok le következtetést a szakdolgozatomban. Ha minél eredményesebbek az adatok, annál inkább emeli a szakdolgozat értékét. A felsőoktatás diákjai számára is tanulságos eredményeket vázol fel a tanulói stressz állapotról. A tanárok és szülők számára is hasznos eredményeket vázol fel a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotáról. Nem első sorban a pszichológusok számára is képet ad arról, hogy a diákok milyen mértékben stresszesek a felsőoktatásban.
További hasznosság:
- Felsőoktatásban tanuló diák megkérdezése kérdőív segítségével, akár interneten keresztül: objektív, gyors (kb. 2 óra)
- Értékelni lehet hasonlóságelemzés készítésével: pontos lesz az értékelés, objektív, gyors (kb. 2 óra)
- Az elemzési eszközök, keretrendszerek rendelkezésemre állnak (0 Ft)
- Egy irodai dolgozó átlagos órabére kb. 1500 Ft
- Szakvélemény megformálása kb. 30 perc
- Összesen: 4,5 óra
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Első lépések:
1. a téma kiválasztása
2. kérdőív értékeinek elemzése
Táblázat elkészítése:
3. az objektumok meghatározása (felsőoktatásban tanuló diákok véletlenszerű számgenerátorral)
4. az attribútumok meghatározása (X1, X2, X3, X4, X5, X6, X7, X8, X9, X10, X11, X12, X13, Y)
5. a számadatok felvitele a táblázatba
Adatmanipuláció:
1. iránymeghatározás
2. rangsorolás
3. logikai függvény használata
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
N/A