Nők munkanélkülisége

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/noi_dar.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A vizsgálatban az 1992-től 2011-ig Magyarország összes régiónkénti munkanélküli nők arányát vizsgálom ugyanezen nők legmagasabb iskolai végzettségükhöz viszonyítva, így a következő kérdésre keresem a választ: Mikor voltak a nők relatíve rosszabb helyzetben a foglalkoztatás kapcsán a legmagasabb iskolai végzettséget figyelembe véve?

A feladat előtörténete

Mindig is érdekelt az, hogy miután befejezem tanulmányaimat, milyen eséllyel indulhatok neki a nagybetűs életnek. Így a feladatom alapján a női munkanélküliséget szeretném vizsgálni Magyarországi viszonylatban az ezredfordulót megelőző és követő időszakban, figyelembe véve a munkanélküli nők iskolai végzettségét. Ez alapján egy képet szeretnék kialakítani az elmúlt körülbelül húsz év foglalkoztatási lehetőségeiről illetve munkanélküliségi veszélyekről.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A nők emancipációja és munkaerőpiaci diszkriminációja mellett érdekes témának vélem a nők munkanélküliségének változását az elmúlt 20 évben. A vizsgálatom arra épül, hogy kialakuljon egy hiteles kép a nők munkanélküliségéről. Mielőtt el kezdtem kutatni a témához releváns adatokat, másféle módon próbáltam a helyzetet vizsgálni. Eleinte csak a munkanélküli nők számát vizsgáltam anélkül, hogy összehasonlítanám olyan adatokkal, amelyek nélkül nem is lehetne hiteles adatokat kapni. A nők munkanélküli helyzetéről szinte egyértelműnek gondoltam, hogy a munkanélküliség adatai folyamatos növekvő tendenciát mutatnak az 1990-es évektől napjainkig, és relatíve a legjobb kilátásaik a munkaerőpiacon az Észak-Magyarország régióban élő nőknek van, hiszen a fővároshoz közel élnek. Ennek ellentétben a számításaim alapján más adatokat kaptam.

A táblázatom a következők alapján épült fel:

• 1992-től 2011-ig vizsgáltam az adatokat
• Magyarország hét régiójában élő nők adatai vizsgáltam: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld
• a munkanélküliség vizsgálatához elengedetlen attribútum a népesség szám, így a nők népesség számát kigyűjtöttem az adott évben és régióban
• ahhoz, hogy az adatokat össze tudjam hasonlítani, meg kell adni a gazdaságilag aktív és a foglalkoztatott nők számát az adott évben és régióban
• továbbá kigyűjtöttem a munkanélküli nők számát a legmagasabb iskolai végzettségük alapján az adott évben és régióban:
  • Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb
  • Szakmunkásképző, szakiskola
  • Gimnázium, egyéb középiskola
  • Főiskola, egyetem
• végül a munkanélküli nők számát gyűjtöttem ki az adott régióban és az adott évben

A táblázatomat kiegészítettem úgy, hogy az attribútumokat arányszámban is megadtam a könnyebb összehasonlíthatóság végett.

Objektumok (sorok)

• 1992. évtől 2011. évig
• Magyarország 7db régiója: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, illetve az összes régió adatai összesen

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• női népesség száma
• nők gazdasági aktivitása:
  • foglalkoztatottak
  • gazdaságilag aktívak
  • gazdaságilag nem aktívak
• női foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint:
  • Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb
  • Szakmunkásképző, szakiskola
  • Gimnázium, egyéb középiskola
  • Főiskola, egyetem
• a munkanélküli nők száma legmagasabb iskolai végzettség szerint:
  • Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb
  • Szakmunkásképző, szakiskola
  • Gimnázium, egyéb középiskola
  • Főiskola, egyetem
• munkanélküli nők száma

Ezek az adatok méretfüggőségét átalakítottam arányszámokká, így a következő oszlopok keletkeztek a könnyebb összehasonlíthatóság végett:

• A 15-74 éves munkanélküli nők aránya az ugyanilyen korosztályú és nemű népesség körében
• A foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• A gazdaságilag aktív nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• A gazdaságilag nem aktív nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb iskolai végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Szakmunkásképző, szakiskola végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Gimnázium, egyéb középiskola végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Főiskola, egyetem végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb iskolai végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Szakmunkásképző, szakiskola végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Gimnázium, egyéb középiskola végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Főiskola, egyetem végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat célcsoportjai azok a nők, akik Magyarország bármely régiójában élnek, munkanélküliek, gazdaságilag aktívak és iskolát végzettek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

• Adatvagyon megszerzése az internet segítségével
• Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel)
• Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

• Adatvagyon megszerzése az internet segítségével (Központi Statisztikai Hivatal adatai)
• Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(MY-x)
• Szakértői munkaidő

Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva Önkényes vélemény: 30 perc hasonlóság elemzés: 60 perc Hasznosság különbözet becslése: Önellenőrzési mechanizmusok: Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint( vesd össze Társadalmi vita) Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint Szuboptimális megoldás kockázata: Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint,( ha a baráti beszélgetés elbizonytalanít) Tehát, mindösszesen 40.000 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 60 perc munka.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az kapott táblázat adatait összevetettem a női össznépesség számával, így viszonyítási arányszámokat (attribútumokat) kaptam, melyek a következők:

• A 15-74 éves munkanélküli nők aránya az ugyanilyen korosztályú és nemű népesség körében
• A foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• A gazdaságilag aktív nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• A gazdaságilag nem aktív nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb iskolai végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Szakmunkásképző, szakiskola végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Gimnázium, egyéb középiskola végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Főiskola, egyetem végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb iskolai végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Szakmunkásképző, szakiskola végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Gimnázium, egyéb középiskola végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Főiskola, egyetem végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva

Ezen attribútumok 1992. évtől 2011. évig, Magyarország összes régiója (7db) szerint kerültek összehasonlításra.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzésem alapján összesítve a következőket állapítottam meg:

• A munkanélküli nők száma a női népesség számhoz viszonyítva az ezredforduló környékéig, 2002-ig csökkenő tendenciát, majd 2002-től növekvő tendenciát mutat.
• Az ezredforduló előtt, 2004-ig a legtöbb munkanélküli nő általános iskola 8 osztályos, illetve annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. A legkevesebb munkanélküli nő főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezik.
• 2004. év után a legtöbb munkanélküli nő gimnázium, egyéb középiskola végzettséggel rendelkezik, a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezik.
• Azonban megállapítható, hogy a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező munkanélküli nők száma folyamatos növekedő tendenciát mutat 1992. évtől 2011. évig.
• A munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva az Észak-Magyarország régióban illetve az Észak-Alföld régióban él, amely két régió adatai évtől függetlenül a legmagasabb munkanélküliségi arányt mutatja.

Értékelés évekre és régiókra lebontva:

• 1992-től 1995-ig nem sokban tértek el az adatok: Nyugat-Dunántúl régióban volt a legkevesebb, és az Észak-Magyarország régióban a legtöbb munkanélküli nő a női népesség számához viszonyítva , illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő általános iskola 8 osztálya vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezett
• 1996-ban a Dél-Alföld régióban volt a legkevesebb munkanélküli nő, a legtöbb az Észak-Magyarország régióban, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő általános iskola 8 osztálya vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezett
• 1997-ben: újra a Nyugat-Dunántúl régióban élő munkanélküli nők aránya a legkisebb, szinte azonos értékkel a Dél-Alföld régióban élő munkanélküli nők arányával, a legtöbb munkanélküli nő az Észak-Magyarország régióban élt, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve szintén a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő általános iskola 8 osztálya vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezett
• 1998-tól 2000-ig nem sokban tértek el az adatok, szinte hasonló arányban a legkevesebben a Dél-Alföld, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl régióban élő munkanélküli nők voltak, a legtöbb munkanélküli nő Észak-Magyarország régióban élt, illetve legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a legtöbb munkanélküli nő már nem csak az általános iskola 8 osztály vagy annál kisebb végzettséggel, hanem a gimnázium vagy egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezett
• 2001-től 2005-ig szintén csak kis mértékben tértek el az adatok, a legkevesebb munkanélküli nő Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl régióban élt, a legtöbb munkanélküli nő a női népesség számhoz viszonyítva Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl régióban élt, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő gimnázium vagy egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezett
• 2006-tól 2009-ig a legkevesebb munkanélküli nő Közép-Magyarország régióban élt, a legtöbb munkanélküli nő a női népesség számhoz viszonyítva Észak-Alföld régióban élt, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő gimnázium vagy egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezett
• 2010-ben és 2011-ben a legkevesebb munkanélküli nő a Nyugat-Dunántúl régióban élt, a legtöbb munkanélküli nő a női népesség számhoz viszonyítva Észak-Magyarország régióban élt, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő gimnázium vagy egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezett

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A kapott adatokból arra következtetek, hogy az ezredforduló közeli években (2002, 2003, 2004. év) voltak a nők relatíve jobb helyzetben a foglalkoztatás kapcsán a legmagasabb iskolai végzettséget figyelembe véve, illetve a 2011-es évben relatíve a legrosszabb helyzetben. Ajánlásom a következő: Mivel az adatok alapján megállapítható, hogy a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező munkanélküli nők száma folyamatos növekedő tendenciát mutat 1992. évtől 2011. évig az adott női népesség számhoz és gazdasági aktivitás számhoz viszonyítva, relatíve jobb eséllyel indul az, aki szakmunkásképző iskolát, illetve valamilyen szakiskolát végez el.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet